2013. május 20., hétfő

J.R.Ward: Sóvárgás

Fülszöveg:
Hét főbűn. Hét lélek, akiket meg kell menteni. Egy újabb harc, amelyben minden megtörténhet.
Isaac Rothe egy titkos szervezet katonája. A múltja sötét, a jövője komor. Miközben egy bérgyilkos vadászik rá, rács mögött találja magát. A sorsa Grier Childe, a lélegzetelállítóan szép védőügyvédnő kezében van. Isaac ellenállhatatlan vonzódására az ügyvédnő iránt sem a hely, sem az idő nem alkalmas. És ekkor Jim Heron még el sem mondta neki, hogy a lelke veszélyben van. Isaac belekeveredik egy bűnös játékba azzal a démonnal, aki mindig Jim nyomában van, és el kell döntenie, vajon katona lelke hisz-e benne, hogy a gonosz ellen az egyetlen fegyver csakis az igaz szerelem lehet…

A kötetet az Ulpius-ház kiadó jóvoltából vásárolhatjuk meg. Ugyanúgy, mint Ward többi könyvét, ezt is Lukács Lászlóné fordította, mondhatni, hogy nagyszerűen. 
Hm...a borítóról pedig azt hiszem, női szemmel semmi rosszat nem lehet mondani!

J.R.Wardot a Fekete Tőr Testvériség sorozat által ismerhettük meg, azonban új sorozata, a Bukott angyalok is éppen annyira rabul ejti az olvasókat. Az első rész a Kapzsiság, a Sóvárgás pedig ennek a folytatása.
A szereplők közül vannak állandóak, és vannak akik változnak. Jim, Adrian, és Eddy, a három angyal főszereplőként tűnnek ki.
A Sóvárgás Isaac Rothe-ról és Grier Childe-ról szól. Minden van benne, amit Ward-tól megszokhattunk. Humor, szenvedély, szókimodás és fordulatok. Az írónő tollából származó mondatok mindegyike őt őrzi. Számtalan szófordulat ismétlődik köteteiben, és ez sem kivétel ez alól.Negatívumként lehet említeni, hogy néhány helyen már unalmasnak tűnhet, hogy mindig ugyanazokat a szókapcsolatokat használja, bár ez lehet, hogy eredeti nyelven másként hat.
Az egyetlen eltérés a megszokottól az erotikával van összefüggésben, ugyanis Ward a Sóvárgásnak csupán körülbelül 100. oldalán kezd igazán ,,belemelegedni".
A paranormál-romantika királynőjének nevezett írónő mondhatni alul marad a megszokotthoz képest. Sokkal több szexet is elbírt volna a történet. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy át kellene csapnia a mai erotikus könyveknél megszokott olykor alpári stílusra, de a Fekete Tőr Testvériségnek jobban elengedte magát Ward.
A Sóvárgás ezt leszámítva éppen annyira nagyszerű kötet, mint az összes többi, amit megismerhettünk eddig. Az pedig, hogy természetfeletti dolgokról ír, néha fel sem tűnik, miközben az olvasó falja az oldalakat. Abszolút hihető, hogy angyalok és démonok léteznek. És mégis mi lenne a feladata egy jó könyvnek, ha nem az, hogy mindent elhitessen velünk?

Viki

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése