2013. április 4., csütörtök

# krimi-thriller # szórakoztató irodalom

Zima Szabolcs: A Makedón összeesküvés

 Még a tavalyi év második felében kaptam egy példányt ebből a műből a szerző jóvoltából-illetve a blogunk kapott egy példányt, ami közkézen forog azóta is. Nagyon szeretem a krimitörténeteket, de magyar szerző tollából még nem nagyon olvastam ebből a műfajból, legalábbis nem nagyon emlékszem. Bár csupa jó ismertetőket olvastam erről a könyvről, tiszta lapot adtam a műnek és minden különösebb várakozás nélkül kezdtem hozzá az olvasáshoz. 
A történet elején megismerhetjük az egyik főszereplőt, Pat Fostert, amint egy kissé különös magánjellegű kalandja közepette titokzatos megbízást kap munkahelyének, a British Librarynek egyik komoly mecénásától. A megbízó lánya, Enid Markopulos után kell nyomoznia, akit egy komoly felfedezés után sajnos holtan találtak, méghozzá úgy, egy ércbikában megsütötték. Pat segítségére küldik Bertie Hook könyvrestaurátort is, és a két férfi együtt ered a fontos leletek keresésére, Enid rendkívül elmés rejtvényei nyomán, egész Európa-szerte. Útközben egy csinos hölgy is melléjük szegődik, és a "nyomozók" megtudják, hogy Enid leletei egy piszkos politikai játszmához kellenek, valakinek nagyon fáj rájuk a foga, és a nő halálát is ez a felfedezés okozta. Munkájuk közben válogatott bonyodalmakkal találják szemben magukat, sok életveszélyes helyzet is adódik, szóval lehet izgulni rendesen, és fordulatok is adódnak, amit én különösen szeretek. Nem az a típusú mű, aminek már az elején tudni lehet a végkifejletét, hanem mindig van egy csavar, amikor az ember már tudni véli, ki a hunyó.
Mint minden jó könyvnél, ennél is úgy voltam, hogy amikor véget ért, én szívesen olvastam volna még. Bár természetesen a történet kerek egész volt, nem emiatt volt ez az érzésem, hanem pont amiatt, hogy magas színvonalon megírt, jó sztori volt, helyenként vicces, és abszolút érződik rajta, hogy rengeteg munka van benne. Nem kínosan vagy erőltetetten sok, hanem pont elegendő- helyenként, amikor egy-egy olyan mozzanatról olvasunk, amihez az átlagolvasó nem feltétlenül rendelkezik (elegendő) háttértudással, a szerző nagyon trükkösen megtalálja a módját annak, hogy plusz infót adjon a dologról. Ezt sehol sem éreztem szájbarágós stílusúnak, sőt: ha esetleg ismertem is az adott dolog/esemény részleteit, akkor is élvezetes volt olvasni. Részemről szívből ajánlom mindenkinek, aki magas színvonalú krimit szeretne olvasni, vagy egyszerűen csak egy jó könyvre vágyik- garantáltan jól fog szórakozni. Kíváncsian várom a szerző további műveit, én biztosan olvasója maradok!

__________________
A többiek bejegyzése a könyvről:
Niki

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Follow Us @soratemplates