Érdekes könyv került a kezembe nemrég, mégpedig kedves bloggertársaim és a Hangos Könyv Kiadó jóvoltából. Sara Fawkes könyve sokak szerint A szürke ötven árnyalata mintájára/stílusában íródott, de nekem ezzel kapcsolatban nem volt összehasonlítási alapom, ugyanis azt nem olvastam. Várakozással tele kezdtem el olvasni, és meglepetések sora ért.
Nos igen, az "Amit csak Ő akar" cím sokat sejtet, az alcímmel együtt (A szenvedély fogságában) pedig még ennél is többet. Erotikus thillerről van szó, ezt tudtam, de ami a lapokon olvasható, arra azért mégsem számítottam! Az elején vegyes érzelmeim voltak a könyvvel kapcsolatban: bevallom őszintén, hogy olvasás közben megemelkedett néha a pulzusszámom- az elején. De ahogy egyre jobban bonyolódtunk bele a történetbe, egyre inkább azt akartam, hogy legyen már vége. Ritkán írok ilyet könyvről, de összességében nekem nem jött be...
Kezdjük az elején: adott egy fiatal nő, valahol az USA-ban. Évet nem tudunk, de olvasás közben azért rá lehet jönni, hogy valamikor napjainkban játszódik a sztori. Lucy Delacourt a főhősnő, aki egy nagyvállalatnál alkalmi munkát végez, szingli, és olyan "semmi különös" életet él. Egy ideje reggelente együtt liftezik egy jóképű pasassal, és a könyv harmadik oldalán már szexelnek is. Durr, bele a közepébe.
Kettesben maradnak a liftben, a pasi megnyomja az "Állj" gombot, gatya, bugyi le, és egymásnak esnek... Munka után, a parkolóházban Lucy ismét készségesen a pasas szolgálatára van (annak ellenére, hogy egész nap azon agyal, hogy ez nem is ő, és ilyet soha többet!), majd másnap kiderül, hogy a dúsgazdag és hatalommániás nagyfőnökkel szexelt- behívatja ugyanis a pasas (Jeremiah Hamilton, alias Remy), és közli, hogy neki személyi asszisztensre van szüksége, fel is veszi Lucyt. A munkaköre: minden, amit csak ő akar. Minden, de főleg szexuális értelemben. Lucy vívódik, majd persze belemegy, onnantól kezdve főleg szexről van szó, illetve a kissé hatalommániás pasas életéről, amiben ezt a szerencsétlen lányt hurcolja magával mindenhová. A nő közben azon sopánkodik, hogy de ő nem is ilyen, és egyáltalán, de jön a pasas, lehúzza a sliccét, ő pedig minden elvét feledve vetkőzik és készségesen áll a nagyfőnök rendelkezésére. Valahol középtájt egy kis krimi is bejön a képbe- megjelenik Remy bátyja, Lucas is, van mérgezés, emberrablás és egy kis akció, de ez már nem sokat javít az összképen.
Elvileg jó is lehetett volna ez a könyv, de szerintem nem volt. Valószínűleg azért nem tetszett, mert idegesített, hogy a főhősnő ennyire hagyta magát lekezelni, a pasas pedig idegesített, ahogyan kihasználta a nőt. Tudom, ezek szubjektív dolgok, és ettől még lehet jó egy sztori. Itt azonban férfi és nő között nem partneri, hanem alá- és fölérendeltségi viszony volt, amitől a főhősnő szenvedett ugyan, de mindig, újra és újra beadta a derekát. Állandóan arról beszélt, hogy szegény ő, milyen vacak és kiszolgáltatott helyzetben van, de amint a pasas megjelent és újabbnál újabb szexuális ötleteivel állt elő, szó nélkül engedett. Uramnak szólította a pasast, aki az aktus után hidegen, lekezelően bánt vele. Ha pedig kivételesen egy picit emberien, akkor attól Lucy el volt ájulva. Engem mint nőt bántott ez az egész. Ez fikció, de mégis.
A sztori elvileg jó is lehetett volna, még ha az alapötletet és a fő irányvonalat meg is hagyjuk, de szerintem nem lett az... Az emberrablásos rész még akár fel is dobhatta volna a történetet, de szerintem semmivel sem lett jobb. Általában, amikor olvasok egy könyvet, szoktak sejtéseim lenni a befejezést illetően (amik aztán vagy bejönnek, vagy nem), és olyan vegyes érzésekkel szoktam közeledni az utolsó oldalak felé, hogy jó lenne, ha vége lenne, mert tudnám már a végét, de ne legyen vége, mert jó olvasni. Itt annak drukkoltam, hogy jussak már el a végére, mert már nem bírom...
Köszönöm a lehetőséget, hogy elolvashattam, és sajnálom, hogy negatív véleményt kellett róla megfogalmaznom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése