Negyedik gyerekünket vártam, amikor megvettem ezt a könyvet. Bár a korábbi szülésélményeim is nagyszerűek voltak, mégis élt bennem egyfajta vágy, hogy "sajátmagam" szülhessek. Addig úgy éreztem, hogy befolyásol a családom aggódása, az orvosok sürgetése - nem tudtam igazán "tudatosan" a szülés csodájára fókuszálni. Hetekig az otthonszülés lehetőségeit latolgattam, információkat gyűjtöttem és természetesen a párommal is sokat beszélgettünk erről. Így került a kezembe Elizabeth Davis könyve.
Ő egy usa-beli okleveles bába, és az Orgazmikus szülés című dokumentumfilm rendezőjével együtt szerkesztették meg ezt a kötetet. Az első részben hat lépésben taglalják hogyan lehet eljutni az orgazmikus szülésig. Többek között a kismama számára fontos a lehetőségekről való tájékozódás, az egészség őrzése és a szexuális élet teljessége. Itt olvastam azt a számomra egyik nagyon meghatározó információt, hogy a magzat rendszeres monitorozása többek között az egészségügyi dolgozók védelmét szolgálják az esetleges műhibaperekhez. Természetesen fontos a magzati szívhang és a mozgások rendszeres figyelése, de ezeket egyszerűbben is el lehet végezni anélkül, hogy a szülő nőt bárkik korlátozná a mozgásban.
A második részben rövid-tömör útmutatót lehet olvasni a várandósság szakaszaihoz, itt érződik különösen az amerikai és a magyar szokások közötti különbség. A harmadik részben pedig szülésélményeket osztanak meg velünk édesanyák a világ különböző részeiről.
A könyvben leírtak megerősítettek abban a hitemben, hogy egyedül én vagyok felelős a babáért és én tudhatom számunkra mi a legjobb körülmény. Megállapítottam azt is, hogy az orvosomat illetően szerencsésnek mondhatom magam, hiszen eddig is a lehetőségeihez mérten támogatott a szüléseim során. Számomra fontos volt az Ő jelenléte és szakmai tudása, hogy ha más nem is, de szülés után megvizsgáljon. A várható szülés úgy körvonalazódott, hogy minél tovább kitartunk az otthonunkban és csak a vajúdás végső stádiumában indulunk a kórház felé.
A szülés előtti napokban újra meg újra felidéztem azokat a szülésélményeket, amelyek az utolsó részben olvashatóak. Volt egy olyan momentum, ami sok anyukánál visszatért, még pedig az, hogy "velük" voltak az ősanyák és minden szülő nő :) Ez számomra nagyon elvontnak tűnt, de én is hasonlóan éltem meg - azok az anyukák, akiket ismertem, akikkel beszélgettem már, vagy akikről "csak" tudtam, mind erőt adtak azáltal, hogy gondoltam rájuk. Tudtam, hogy minden rendben lesz és végül fantasztikus élményként élhettem meg a kicsi fiam születését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése