2012. március 5., hétfő

Szabó Magda: Régimódi történet


 Most először olvastam Szabó Magdát, de biztosan nem utoljára. Az Abigélt, az írónő talán leghíresebb művét megszámlálhatatlanul sokszor láttam már filmen, de még nem olvastam, most mégsem ezzel kezdtem, hanem a Régimódi történettel. Néhány hete épp olvasnivalót kerestem, és egy fórumon ajánlották ezt a regényt többen is. Így hát kikölcsönöztem és olvasni kezdtem. 

Szabó Magda édesanyjának, Jablonczay Lenkének az élettörténete ez a regény. Elbeszélések, naplóbejegyzések, levelek, és természetesen az édesanyjától megismert történetek voltak az írónő segítségére abban, hogy összerakja ennek a hatalmas kirakósnak a darabjait, amelyet az írónő dédszüleitől kezdve ismerünk meg. 

Hogy őszinte legyek, az elején számomra kicsit hosszúnak tűnt felvezetés- a könyv születésének története, valamint a „szkéné”, a helyszínek bemutatása-, de olvasás közben aztán rájöttem, hogy szükség volt ezekre a történet megértéséhez. 

Rickl Máriával, az írónő anyai dédanyjával, a történet egyik főszereplőjével kezdődik a történet: megismerjük a történetet, ahogy a „kalmárlány”, Debrecen egyik híres kereskedőfamíliájának sarja, Rickl Anselmus lánya hogyan ismerkedik meg a sárréti nagybirtokos-család fiával, a Köselyszeg örökösével, Jablonczay Kálmánnal. Óva intik Máriát ettől a házasságtól, de ő önfejű, nem hagyja magát eltántorítani, és férjhez megy választottjához. A férjről kiderül, hogy alkalmatlan arra, hogy a családi pénzügyeket kezelje, és teljesen a tönk szélére kerülnének, ha a kalmárlány nem venné kezelésbe a pénzügyeket. A köselyszegi birtok elúszik, de Mari megment, amit még lehet- azonban Debrecenbe, a Kismester (ma Bethlen) utcára költöznek, a hozományba kapott házba. Apósa, az akkor már magatehetetlen Imre („az átkozódó) is velük költözik, ki nem állják egymást a menyével. Onnantól kezdve megromlik a házasságuk, Rickl Mária viseli a nadrágot, Kálmán pedig tulajdonképpen nem is létezik a számára, a legtöbb időt a Sárréten tölti a birtokukon.  

Közben megszületnek a gyermekeik, három lány („A Párkák) és egy fiú, ifjabb Jablonczay Kálmán, avagy Iunior, apja pedig innentől Seniorként lesz emlegetve. Kálmán forróvérű, imádja a nőket, emellett poéta-lelkű, és a kettőt összekapcsolva, versekkel csavarja el a debreceni lányok szívét. Írásai fennmaradnak, és a regényben is kapunk belőlük ízelítőt.  Iunior megkéri az összes debreceni lány kezét, ezért anyja jobbnak látja, ha elküldi valahová messze- Bécsbe jár egyetemre, de nem végzi el; szórja a pénzt, végül anyja hazahozza. Rájön, hogy apjára ütött, semmi tehetsége a pénzügyekhez, elküldi Seniorral a Berettyó folyószabályozási munkálataira, a Sárrétre. Ott ismerkedik meg Iunior a „sárréti boszorkánnyal”, Gacsáry Emmával. Emmát a nagyszülei, szigorú kálvinisták nevelik, felmenői híres református prédikátorok és írók. Iuniorral titokban találkozgatnak, mindenki ellenzi a kapcsolatukat, de Emma teherbe esik, muszáj cselekedni, Kálmán feleségül veszi, de katolikus anyja nem hajlandó elmenni a kálvinista nőszeméllyel kötött esküvőre. Nem is találkozik Emmával évekig, nem kíváncsi rá, csakúgy, mint Emma nagyanyja, Bányay Rákhel. Emmának gazdag öröksége van, mégis elherdálják, mert sem ő, sem Iunior nem ért a pénzhez, és senki nincs, aki segítene nekik, tanácsokkal látná el őket. Rohannak a végzetükbe, a biztos elszegényedésbe. Közben sorra születnek a gyerekeik, akik közül néhányat el is veszítenek. Kénytelenek visszaköltözni a Kismester utcába, a kalmárlány nem éppen nagy örömére, de hát fiát mégsem teheti ki az utcára. Amikor már végképp nem bírja egymást anyós és menye, elköltöznek, de amikor a csőd szélén állnak, Rickl Mária csak úgy hajlandó segíteni rajtuk, ha Lenke lányukat az ő gondjaira bízzák. Így kerül Lenke a Kismester utcára, ahol mostoha körülmények között nevelik. Anyjáról, apjáról nem tud, később már nem is kíváncsi rájuk; gyűlöli őket, amiért eldobták őket maguktól, miközben a többi gyereküket maguk nevelik. Szülei házassága rossz, pénzük nincs, Debrecen és Budapest között ingáznak; hol itt, hol ott élnek.
Rickl Mária nincs oda az unokájáért, de senki más sem szereti igazán. Ridegen bánnak vele, de ahogy nő, egyre inkább megmutatkozik kellemes természete, a zenéhez és tánchoz való tehetsége. Áttér a katolikus hitre, zárdában nevelkedik, tanítóképzőt végez, körüldongják a férfiak, azonban élete szerelme, József nem veszi el, mert tulajdonképpen árva, hozománya pedig szinte semmi. Közben nagyanyja is megszereti, segíti, támogatja. Lenke feleségül megy egyik rajongójához, de nem szerelmes belé. Születik egy fiuk, nemsokára elválnak, és újra férjhez megy Lenke. Szabó Eleknek hívják az új férjet, közös gyermeküket pedig Szabó Mária Magdolnának nevezik. Az ő születésével ér véget a regény. 

Jablonczay Lenke élettörténete ez a regény; arányaiban nem annyit tudunk meg róla a regényben, amennyi az én beszámolómban szerepel, és direkt nem írtam róla bővebben. Talán már így is túl sokat árultam el a történetből.  

Hosszú, szövevényes, mégis izgalmas történet, ahol megismerhetjük a 19. század végi-20. század eleji családi rendszereket, szokásokat. Az úri rétegről van szó, de vannak közöttük lecsúszott személyek is. A történet folyása során lezajlik az első világháború. Levelek jönnek-mennek, naplók születnek- a kor jellegzetességei, amelyek nyomán aztán megismerhetjük a Jablonczay család szövevényes történetét.  Sokat tudnék írni még róla, de talán már így is túl hosszúra sikerült a beszámoló. Mindent egybevetve, jó szívvel ajánlom ezt a könyvet a családregények, a szépirodalom és a dokumentumregények kedvelőinek egyaránt.

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése