"A második világháború lengyelországi borzalmait követően Magda Janek elhagyja szülőhazáját, s egy dél-walesi kisvárosban telepedik le, hogy ott kezdjen új életet kislányával, Helenával. Választott hazájában hasznos tagja lesz a helyi közösségnek, megszeretik őt az emberek, s Magda mindent elkövet annak érdekében, hogy Helena egyszer majd valóra válthassa az ő gyermekkori álmait. Helena immár gyönyörű, okos ifjú hölgy, aki miután megszerezte tanári diplomáját, lázas izgalommal készülődik az esküvőjére. Ekkor azonban váratlanul tudomást szerez anyja titkáról, amely miatt az ő boldogsága is veszélybe kerül. Magda lánya kalandos útra indul, s meg sem áll egy isten háta mögötti lengyel falucskáig. Egyetlen célja, hogy kiderítse a teljes igazságot, bármilyen szörnyűségek is leselkedjenek rá a múltban..."
Az utolsó nyár után úgy éreztem, hogy hagynom kell ülepedni az olvasottakat, mert ha azonnal neki estem volna ennek a könyvének is, akaratlanul összehasonlítottam volna a kettőt és ez nem biztos, hogy jó lett volna.
Aztán rájöttem, hogy lehetetlen nem párhuzamot vonni a két történet között, hisz az írónő történeti alapjai ugyanonnan indulnak. Az édesanyja és a nagymamája naplóiból, emlékeiből. Ezek az alapok, és ezekre építi a kitalált történeteit, fűszerezve valós eseményekkel.
Egy biztos. Catrin Collier elérte nálam azt, hogy a neve biztosíték arra, hogy egy igazán jó történelmi- romantikus regényt fogok olvasni tőle.
A Magda lánya, tán még egy picit jobban is tetszik, mint Az utolsó nyár.
Most nem az 1990-es években járunk, hanem a 60-as években. Helena édesanyja váratlanul meghal. A fiatal nő felkerekedik a vőlegényével, hogy hazavigye Lengyelországba az édesanyja hamvait és végre találkozhasson az ottani családjával. 60-as évek. Vasfüggöny. A lengyel nép "éhezik". Fél, és ott vannak a háborús emlékek.
Helena megérkezve döbbenetes dolgok tudója lesz, összetör egész addigi élete.
Tovább tud-e lépni?
És mit titkolt előle Magda?
Meg tud-e bocsátani neki?
Különbség van az édesanya és az anya között.
Nem tudom, hogy valaha is utána olvastatok-e már, de az anya szótári definíciója: 1.) nő, nőszemély 2.) aki gyermeket szült, akinek gyermeke van.
És tudjátok, hogy mi az édesanya? Ezekkel a jelzőkkel illetik: "szeretet, ölelés, nevelés, védelem, ápolás, optimizmus, gondoskodás, menedék bajban és vészben, szószló, reménység, segítség, közbenjárás, megértés, türelem, megbocsátás, áldozatkész, önzetlenség, aggodalom." forrás: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1303/130301.pdf
Ugye érzitek a 2 fogalom között a különbséget? Ne felejtsétek el, ha olvassátok a történetet.
Itt is, éppúgy, mint Az utolsó nyárban, 2 szereplő kerekedik útra, hogy Lengyelországba utazzon.
Míg Az utolsó nyár a 90-es években, a Magda lánya egy teljesen más történelmi időszakban, a 60-as években játszódik.
A múlt azonos. Német fennhatóság, táborok, öldöklés, halál, fájdalom. Ebben a könyvben nem zsidókról van szó, hanem az egyszerű lakosokról. Ők sem menekültek.
Hallottatok már a Lebensborn gyerekekről? Más néven Életforrás programról?
Himmler 1935-ben hozta léte ezt a programot. Árjának látszó gyerekeket raboltak el, egészen csecsemőkortól 10-12 éves korig. A szüleiket megölték, táborba küldték, vagy ki tudja mi történt velük. Ezek a gyerekek először intézetbe kerültek, megsemmisítettek minden iratot róluk, új nevet kaptak, próbálták átnevelni őket, majd árja szülőkhöz kerültek.
Mivel egészen picik is más szülőkhöz kerültek, emlékeik nem lehettek az igazi szüleikről, a papírjaik megsemmisítésre kerültek, sokan a mai napig kereshetik az igazi felmenőiket.
Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy történhetett ez meg?
Megrázó, hihetetlenül emberséges történet. Szerintem kihagyhatatlan.
Megjelenés: 2009/2008
Eredeti cím: Magda's Daughter
A könyvet köszönöm a Victoria Kiadónak.
Az írónőtől olvastam még:
Az utolsó nyár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése