"Az igaz barát nem iszik a barátjából! Sookie nagy bajba került. Megmérgezte egy fenevad, így végső elkeseredésében a vámpírok segítségét kéri. Ennek azonban ára van; a vámpírok Dallasba viszik, ahol telepatikus képességével fel kell kutatnia egy eltűnt fajtársukat. Sookie belemegy az alkuba, egy feltétellel: az embereknek nem eshet bántódása. Az ígéret hamar semmivé foszlik, amikor egy ínycsiklandó szőkeség keresztezi az éhes vérszívók útját... CHARLAINE HARRIS magával ragadó bestsellerében mesterien népesíti be világunkat vámpírokkal, nem kevés humorral és izgalommal fűszerezve."
Mikor az első részt befejeztem, egy kicsit félrevezetettnek éreztem magamat.
A hátoldalon levő "Kapaszkodj Edward és Bella, itt jön Sookie Stackhause!", nekem úgy jött le, hogy egy ugyanolyan romantikus vámpíros-emberes történet lesz, mint a Twilight. És nem így lett, csalódott voltam.
A könyv elolvasása előtt lényegében semmit se tudtam a történetről. A sorozatot nem láttam, és a könyvnek se olvastam nagyon utána.
Az volt bennem, hogy követni fogja a mostani vámpíros "divatot", de szerencsére teljesen más, mint a romantikus vámpíros ifjúsági irodalmak. Azokból már van elég.
Egy új vonal, inkább olyan krimisebb.
Most, amikor nekiálltam a második résznek, már tudtam, hogy mire számítsak. Kellemesen csalódtam, mert számomra olvasmányosabb volt, mit az első rész. Ennek ellenére, túl nagy sikert nem aratott nálam.
Igazából nem tudnám megmondani, hogy mi hiányzik belőle, amiért nem vagyok elszállva tőle.
Egyszerűen csak elolvastam, nem volt rossz, és ennyi. Túlságosan a folytatásra sem vagyok kíváncsi.
Megjelenés: 2009/2002
Eredeti cím: Living dead in Dallas
Folytatása: Holtak klubja
Az első részről itt írtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése