Talán :-) jobb ez a könyv mint a Már lángolt mikor ráfeküdtem. Az első történeteknél még kicsit türelmetlenül vártam, valami többet, de nem kellett sokáig, ütött egyik sztori a másik után. Nevetnem kellett, miközben könnyed és mély is volt ez az egész egyszerre. Aki szereti az élet furán csuda szép, jó hétköznapi történeteit, annak ajánlom ezt a csupa élet könyvet.Gyakran ragadtam volna papírt egy-egy történetnél, és véstem volna le a tanulságot, valójában nem is papírra, magamba, mélyen.
Utólag már nehéz választani a jobbnál jobb gondolatok közül. Talán a krétaik "szerelem csinálása" maradt meg az utolsó szuszra olvasott pár történet közül. A görög amikor vitatkoznak, harcolnak egymással tudják, most csinálják a szerelmet. Nem beleesnek, nem átesnek rajta, csinálják. Hosszú évekig csiszolódnak, súrlódnak rajta. Dolgoznak.
Néhány ízelítő falatka:
"- A néni mérges, mert a férje nem ette meg a salátát és hamisan énekelt - magyarázta barátom, aztán hozzáfűzte: - Még mindig "csinálják" a szerelmet - amíg meg nem halnak."
" Nem sérthettem meg ennek a hatalmas zenésznek, ennek a páratlan muzsikának a szellemét - ezzel zártam mondandómat, és felkértem az igazi karmestert: jöjjön, és állítsa helyre a rendet a világban."
" Az emberi szabadság lényege egyetlen szóval is kifejezhető. A jelszó, amelyre feltárul a létezés kapuja, a következő: talán."
"A szerző a titkos élet fogalmát állítja Talán igen, talán nem című könyvének fókuszába. Ehhez a kisvárosi borbélyüzlet sajátos legendája éppolyan alkalmas kiindulópontot kínál, mint az a kérdés, hogy vajon milyen jelentősége van az ember számára a saját nevének vagy fogantatása körülményeinek. Megismerhetjük az ingvasalás közben végezhető meditáció módszerét, megtudhatjuk, mennyi tanulsággal szolgálhat egy közismert gyermekjáték, vagy hogy miféle etikai dilemmát vethet fel egy közönséges cserepes virág. A könyv Fulghum írásainak legnagyobb erényeit sűríti magába: lenyűgöző könnyedséggel egyensúlyoz az elmélyülés és a humor határán, felmutatva az emberi élet kiteljesítésének lehetőségeit."
Utólag már nehéz választani a jobbnál jobb gondolatok közül. Talán a krétaik "szerelem csinálása" maradt meg az utolsó szuszra olvasott pár történet közül. A görög amikor vitatkoznak, harcolnak egymással tudják, most csinálják a szerelmet. Nem beleesnek, nem átesnek rajta, csinálják. Hosszú évekig csiszolódnak, súrlódnak rajta. Dolgoznak.
Néhány ízelítő falatka:
"- A néni mérges, mert a férje nem ette meg a salátát és hamisan énekelt - magyarázta barátom, aztán hozzáfűzte: - Még mindig "csinálják" a szerelmet - amíg meg nem halnak."
" Nem sérthettem meg ennek a hatalmas zenésznek, ennek a páratlan muzsikának a szellemét - ezzel zártam mondandómat, és felkértem az igazi karmestert: jöjjön, és állítsa helyre a rendet a világban."
" Az emberi szabadság lényege egyetlen szóval is kifejezhető. A jelszó, amelyre feltárul a létezés kapuja, a következő: talán."
"A szerző a titkos élet fogalmát állítja Talán igen, talán nem című könyvének fókuszába. Ehhez a kisvárosi borbélyüzlet sajátos legendája éppolyan alkalmas kiindulópontot kínál, mint az a kérdés, hogy vajon milyen jelentősége van az ember számára a saját nevének vagy fogantatása körülményeinek. Megismerhetjük az ingvasalás közben végezhető meditáció módszerét, megtudhatjuk, mennyi tanulsággal szolgálhat egy közismert gyermekjáték, vagy hogy miféle etikai dilemmát vethet fel egy közönséges cserepes virág. A könyv Fulghum írásainak legnagyobb erényeit sűríti magába: lenyűgöző könnyedséggel egyensúlyoz az elmélyülés és a humor határán, felmutatva az emberi élet kiteljesítésének lehetőségeit."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése