Kate Furnivall: A vörös sál

1930-as évek, Oroszország. Sztálin. Az a kor, amikor bármikor, bárkire rá lehetett varrni, hogy pártellenes, és akkor irány a munkatábor. Jobb esetben. Rosszabb esetben, véletlenül hamarabb dördül el a fegyver.
Pártellenes vagy, ha szólni mersz azért, hogy éhezik a nép.
Pártellenes vagy, ha a semmiből nem teremted elő a beszolgáltatni kötelező részedet.
Pártellenes vagy, ha a munkahelyeden pont a te géped romlott el. Biztos direkt rontottad el, hogy szabotálhasd a munkát.
Besúgók mindenhol. Elég egy rossz mondat, és holnap már egy marhavagonon találtad magadat egy munkatábor felé. Ahol dolgozhattál éjjel-nappal, épp csak annyi élelemért, hogy ne halj éhen. De ha éhen is haltál, nem probléma, naponta érkeztek a marhavagonok.
Ilyen korban játszódik a történet.

"A félelem egy szennyfolt, amely lassan beborítja az egész országot."

A Davinszkij Munkatáborban, Szibériában, 1933-ban kezdődik a történet. Két fiatal lány, Anna és Szófia összebarátkozik. Vigyáznak egymásra, tartják egymásban a lelket, bármire képesek a másikért.
Anna sokszor mesél Szófiának a gyermekkoráról, barátjáról, szerelméről, Vaszilijről.
Egy nap a lány nagyon megbetegszik, Szófia pedig elhatározza, hogy megszökik, felkutatja Vaszilijt és együtt kiszabadítják Annát. Veszélyes út áll előtte, hisz ha a menekülés közben elkapják, azonnal kivégzik, de sikerrel jár. Megtalálja Vaszilijt, aki egy kis faluban álnéven él. Igen ám, de Szófia szerelmes lesz belé. ...

Fordulatos, izgalmas történet a szerelemről és az igaz barátságról.
Csodálatosnak tartom, hogy olyan körülmények között, amikor az emberek élete pillanatról pillanatra telt, egy ilyen mély barátság tudott kialakulni.
Csodálom éppúgy Annát, aki szintén mindent megtett Szófiáért, mint ahogy csodálom Szófia bátorságát.
Bepillantást nyerhetünk ebbe a korba, egy falu életébe, a rendszerbe.
És persze érhetnek minket meglepetések. ;o)

Miután elolvastam Az orosz szeretőt, nagyon vártam, hogy végre az írónőnek ez a műve is a kezeim közé kerüljön.
Kate Furnivall fantasztikusan ír. Finoman, nőiesen, olyan, mintha néznék egy csodálatos festményt és elvesznék benne. Szenzációs!

Megjelenés: 2009/2008
Eredeti cím: The red scarf

Az írónőtől olvastam még:
Az orosz szerető

Ami egy kicsit zavart az az, hogy az írónő folyamatosan ugrált a jelen és a múlt között. Egyik percben még a jelenről olvashattunk, másik percben már egy visszaemlékezésről. Volt, hogy emiatt kellett pár pillanat, amíg felfogtam mi is van akkor. ;o)
A helyesírási hibák meg. Na igen, az értelmezést néha megnehezítették. :oS