2012. augusztus 16., csütörtök

Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi





A 7. rész megjelenésének örömére választottam e hónapban ezt a sorozatot témának. A Szent Johanna Gimi a kedvenc ifjúsági könyvem, nem is egyszer olvastam a köteteket.
Rentai Renáta 14 éves diáklány, elsős egy budapesti francia tagozatos gimnáziumban. Nagyon frusztrált, mert más, mint a többiek. Ugyanis nagyon szeret olvasni, tanulni, visszafogott és a mai modern zenét sem szereti. A könyv az ő naplója, minden rész egy-egy félévet mesél el az iskolában. Az osztályáról, a tanárairól, a barátairól, a családjáról, a mindennapokról szól.
Imádtam olvasni, mert könnyed olvasmány, szórakoztató, amiben nem történik semmi hihetetlen, mégis letehetetlen, abbahagyhatatlan.
Mindenkinek ismerős a szülői kérdés, mikor hazaér az iskolából: "Mi volt a suliban?" Erre a válasz rendszerint az, hogy "Semmi." De persze mindannyian tudjuk,a suliban mindig történik valami...
-Na jó, ez így nem mehet tovább. Tisztában vagyunk vele, hogy nem erősséged a rajz, de eddig legalább próbálkoztál. A tanárod igazán mérges, jogosan.
-De ez nem igazság! Az én verzióm is megállja a helyét! Álmot kellett rajzolni, én pedig nem álmodtam semmit! Ezért nem rajzoltam!
-Vladár tanár úr szerint az osztálytársaidat szórakoztattad a viselkedéseddel.
-Nem tehetek róla, hogy ezen nevettek! Én komolyan ezért nem rajzoltam- ráztam meg a fejem.
-Bukásra állsz rajzból! -közölte anyu dühösen, apu pedig a fejét csóválta.
-Nem, nem-vágtam rá, aztán átgondoltam. Na jó, 1/2-re állok. -Jó, de kijavítom! A többiek másból állnak bukásra, keményebb tárgyból, mint irodalom, matek, vagy kémia!
-MINKET NEM ÉRDEKELNEK A TÖBBIEK!- kiabáltak egyszerre.
Egy teljesen hétköznapi történet, jól kidolgozott karakterekkel. Például a gőgös, örökösen büszke, ambíciózus, szenvedélyes környezetvédő Kinga, az intelligens, okoskodó, kicsit régimódi Arnold vagy a gyerekes, butácska, de szeretetreméltó Virág. Ők mind Reni osztálytársai, később barátai is lesznek. Természetesen találkozik az első szerelmével is, de ahogy az lenni szokott, pont a gimi legmenőbb fiújába habarodik bele.
Nagyon tetszett benne az, hogy a szerző Reni olvasmányain keresztül hívja fel a figyelmet a "régiekre". Bevallom, volt néhány könyv, amit azért vettem a kezembe, mert Reni is olvasta. És az örökös kérdés: az én sulimban miért nincs olvasószakkör?:)
Egy kicsit én is magamra ismertem a sorok között és bármelyik szereplővel tudtam azonosulni, hiszen valamilyen szinten mind én vagyok, mi vagyunk.
Ajánlanám ezt a sorozatot a volt-, a jelenlegi-, és a leendő gimnazistáknak egyaránt. :)


1 megjegyzés: