2012. július 26., csütörtök

Charlotte Brontë: Jane Eyre


Charlotte két testvére Emily és Anne szintén az írói pályát választották, de mindhármuk közül talán Charlotte a legismertebb. A Jane Eyre írója álnév mögé rejtőzött, regénye pillanatok alatt robbant a köztudatba és még ma is népszerű, a fiatalok és idősek körében egyaránt. A legidősebb Brontë lány utat tört a modern szerelmi regénynek és a nők egyenjogúságáért folytatott sok évtizedes küzdelemnek. 
Ezzel a regénnyel kezdődött meg a szépirodalom iránti érdeklődésem. Anyukám évekig nyüstölt, hogy olvassam el, de sehogy sem akartam, mondván: "Az biztosan unalmas."
Hogy bánom most ezt a kijelentést és hogy nem hagytam magam rábeszélni! Mert a Jane Eyre talán az egyik legnagyobb könyvélményem.
Az árva Jane Eyre a szívtelen nagynénjéhez Mrs. Reed-hez kerül, aki soha nem fogadja be a határozott, lobbanékony természetű kislányt. A Reed-család betolakodóként kezeli Jane-t, a nagynéni irigy, mert érzése szerint az elhunyt férje jobban szerette unokahúgát, mint saját gyerekeit. A kislány a sorozatos büntetések ellenére sem alázkodik meg, ezért a lowoodi-árvaházba küldik. A rossz körülmények és a szigorú nevelőintézet ellenére Jane-ből kedves, művelt kisasszony válik. Ennek köszönhetően sikerül nevelőnőként elhelyezkednie Thornfield Hall-ban. Feladata, hogy a ház urának, Mr. Rochesternek szeleburdi gyámleányát, Adèle Varens-t nevelje, tanítsa. Jane sokáig nem találkozik a férfival, majd különös körülmények között ismerkedik meg vele. Kapcsolatuk barátsággá mélyül, folytatását azonban baljóslatú történések árnyékolják be. 
Valami hátborzongató hang hallatszott. Démoni nevetés- halk, mély, elfojtott nevetés hangzott fel a folyosón, közvetlenül a kulcslyuk előtt. Ágyam feje közel esett az ajtóhoz és az első pillanatban azt hittem, hogy a titokzatos nevető szellem ott áll mellettem, vagy talán inkább a párnámon kuporog. Fölkeltem, körülnéztem, nem láttam semmit. S míg meredt szemmel bámultam magam elé a titokzatos hang újra hallatszott; most már tudtam, hogy az ajtó mögül. Előbb arra gondoltam, hogy odamegyek és bereteszelem az ajtót, aztán mégsem ezt tettem, hanem kiszóltam: Ki van ott? Valami furcsa, gurgulázó, nyöszörgő hang felelt. Aztán lépéseket hallottam.
A továbbiakban drámai események tarkítják a főhős életét, ezen részek miatt az olvasó le sem tudja tenni a könyvet. Tapasztalatból mondom! :)
Ajánlanám mindenkinek - korhatártól függetlenül-, aki szereti az izgalmas, lebilincselő történeteket egy kis romantikával fűszerezve. 

1 megjegyzés:

  1. Tizenévesként ez volt az egyik kedvenc könyvem! És ez persze azóta sem változott... nem is tudom hányszor olvastam, nagyon - nagyon jó! :-)

    VálaszTörlés