Az egyik kedvenc gyermekkori mesekönyvem, amit idén újra megkaptam gyereknapra, majd a gyerekeimmel együtt rögvest Neki is estünk a nyári hőségben.
Engem emlékszem régen is és most is maga a léghajó varázsolt el, a felépítése, az otthonossága, tulajdonképpen egy komplex kis házikó mindenféle leleményes tartozékkal. A gyerekeket pedig a különleges grafika kötötte le leginkább, ami oldalról oldalra illusztrálja a világ körüli út színhelyeit.
A történet egyszerű, de nagyszerű - mondhatni minden gyerek álma, hogy egy soha nem látott nagy bácsi (aki még ráadásul aranybányát is talált már valahol valamikor) leszáll az égből és elrepíti Őket a világ összes tájára. Megismerik a különböző tájegységek állatait, növényeit. Megpróbálnak alkalmazkodni a változó éghajlati körülményekhez. Mindeközben Gerry bácsi csak mesél és mesél, Ők pedig szívják magukba a tudást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése