2017. március 31., péntek

Louis Sachar: Stanley, a szerencse fia




Írta: Louis Sachar
Fordította: Lacza Katalin
Kiadó: Animus Kiadó Kft., 2002
Oldalszám: 240 

Stanley már megint rosszkor rossz helyen tartózkodik. Valahonnan az égből fejére pottyan egy tornacipő, amit haza akar vinni. Erre lopással vádolják, s hamarosan egy javító-nevelő táborban találja magát. Ha valaki mindezt megjósolja neki, a 15 éves fiú nem e váratlan csapás miatt hitetlenkedett volna. A balszerencse ugyanis előbb-utóbb minden felmenőjét utolérte.
Az ő története azonban végül szerencsésen alakul. De miért épp neki sikerül megtörnie a családját kísérő megpróbáltatások sorát? Erről szól ez a különös amerikai mese, melyben a mai figurák mellett száz évvel korábban élt hősök is feltűnnek. Feszültség, humor, misztikum, fordulatos cselekmény - ez mind hozzájárult a könyv sikeréhez.
A mű az Egyesült Államokban nyolc irodalmi díjat kapott.

Amikor a világ Harry Potter lázban ég, senki nem figyel fel Stanley-re, a szerencse fiára. Pedig – gondoltam magamban – nem lehet rossz az ő története sem, ha Amerikában 8 irodalmi díjjal jutalmazták. Nem tudom, ki hogy van vele, de én mindig kíváncsi leszek egy szerzőre, ha kezembe kerül egy könyve, és még soha nem hallottam korábban a nevét. Ilyenkor minden elképzelhető helyről megpróbálok információt gyűjteni, aztán egyszer csak összeáll a kép.

Louis Sachar 1954-ben, New Yorkban született. 1976-ban a kaliforniai egyetemen közgazdász diplomát, 1980-ban San Franciscóban jogi doktorátust szerzett. 1985-ben megnősült, 1987-ben kislányuk született. Felesége, Carla egy elemi iskola pedagógiai tanácsadója, így nem csoda, ha gyermekkönyveihez volt honnan ötletet merítenie. Sőt, saját kalandos gyermekkora is felbukkan későbbi munkáiban. Például a „Stanley, a szerencse fiá”-ban, ami nem véletlenül játszódik éppen egy texasi sivatagban.
Röntgen, Hónalj, Zéró, Polip, Cikcakk és Mágnes a Zöldtó Tábor lakói. A név elég vicces, hiszen még véletlenül sem az a sivatagban található kiszáradt tómeder jut eszébe róla az embernek, amely több órányi autóútra van a legközelebbi lakott településtől. Stanley rosszkor volt rossz helyen, ennek köszönhetően lopással vádolják, és hamarosan egy javító-nevelő táborban, mégpedig a Zöldtó Táborban találja magát. Ahol a fiúk nem sokkal később a Barlanglakó nevet ragasztják rá. De lássuk, mivel is töltik mindennapjaikat a Zöldtó Tábor lakói. Ásnak. Egész nap. 1.5x1.5x1.5 méteres gödröket. Napkelte előtt kezdik, és akkor fejezik be, amikor a gödör elérte a kívánt méreteket. Senki nem tudja, mi szükség van erre, de a tábor vezetői szerint nemesíti a lelket, és segít rátérni a jó útra. Hiszen a Zöldtó mégiscsak nevelőtábor rossz gyerekek számára. Vagy mégsem?
Louis Sachar könyve hamisítatlan amerikai mese, amiben egyszerre van jelen a feszültség, a humor, a misztikum, és természetesen a nevelő célzatú tanulság. Ráadásul nem is olyan régen fedeztem fel valamelyik dvd-filmeket árusító boltban, hogy már kapható a regény alapján készült film, amihez hozzácsomagolták a regényt. Jó ötlet. Több ilyen kezdeményezés kéne. Csak azt nem tudni, mi ad el mit: a dvd a könyvet, vagy a könyv a dvd-t. De ez talán mindegy is. A lényeg, hogy a történet eljusson a fiatalokhoz.

 (A bejegyzés megírásában segítségemre volt a http://olvasovanevels.gportal.hu/)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése