2016. október 14., péntek

Fiala Borcsa: Ellenpontok - Szerinted?!


Sorozat: Ellenpontok
Kiadó: Manó Könyvek
Oldalszám: 248

A Szerinted?! - egy kamasz lány és az édesanyja napi csatáit követi végig, nem kevés humorral.
Olvasd el Janka naplóbejegyzéseit, majd fordítsd el a könyvet és kövesd, hogy Eszter, az anyuka hogyan éli meg ugyanazokat az örömöket, vitákat, nagy összeveszéseket és kibéküléseket... És hogy ebből mi sül ki? Vágd fel a középső részt, és ez is kiderül!
A Manó könyvek ezzel a könyvvel nyitja meg új sorozatát, mely az Ellenpontok címet viseli. Családi viszonyokból adódó konfliktusokat dolgoz fel két különböző, és egy harmadik, neutrális szemszögből. A sorozat érdekessége, hogy e harmadik részbe nem lehet a boltban belelapozni, a könyv lapjai ugyanis össze vannak fűzve. Hogy mit is rejt pontosan, az csak akkor derül ki, ha otthon felvágod az oldalakat.
Kivel tudsz igazán, vérremenően vitázni? Hát persze, hogy a saját anyáddal. És ki az, aki egy arcrándítással pillanatok alatt az egekbe szökteti a vérnyomásod? Nyilván a saját kamasz lányod. Fiala Borcsa regényét olvasva érdemes beszállod az érzelmi hullámvasútba, hátha magadra ismersz akár az egyik, akár a másik oldalon.

A könyv ugyanazt az idősíkot mutatja be két szemszögből, hogy aztán a harmadik, titkos részben feloldódjanak a konfliktusok.
Az első részben Janka, a 12 éves kamaszlány naplóját olvashatod. Hétköznapjai nem egyszerűek: piszkálódó tanárok, az osztályba frissen érkezett, gyönyörű lány, elvált apjának nemtörődöm húzásai, az anyja idegesítő dolgai és egy szerelem is nehezíti az életét.
Fordítsd meg a könyvet, és máris egy másik szemmel, Eszter, Janka anyukájának nézőpontjából láthatod a történteket és választ kaphatsz megannyi kérdésedre.
És hogy a harmadik részben hogy lesz mindebből egy kerek egész? Kiderül, ha felvágod a könyv lapjait...
Szövegrészlet:
"Bejön az anyám, és egy mozdulattal áthúzza a fáradságos munkával kifundált tervemet. És nem mellesleg alaposan beéget a haverok előtt, hogy kis pisisnek állít be, akinek utána kell vinni a holmijait, mert olyan kis ügyetlenke, hogy magától semmire nem képes.”

„A végeredmény pedig: két vihogó barát, egy sötétlelkű, álnok, gazember tanár, aki gúnyos megjegyzésekkel asszisztál ahhoz, hogy magatehetetlen koloncként lógok a szeren, egy akkora karó az ellenőrzőmbe, mint egy mamutfenyő, és egy gyerekesen duzzogó anya, aki felszívja magát, amiért nem értékelem a kedvességét. Az eszem megáll és visszanéz.

„Jó lesz, ha végre visszamegy a munkahelyére, én azt mondom, nem jó ez, hogy ennyire ráér…"

Mert az anya is ember. A miénk is. És néha érdemes megnézni az ő szemszögéből is a világot, egy-egy vitát, és leginkább magunkat...

"Nagyon komplex, bonyolult ám az anyai szív. Amilyen hatalmas, olyannyira oszthatatlan… de igény szerint duplázható, triplázható, vagy négyszerezhető."

"Te jóságos ég, hogy lehettem ilyen végtelenül ostoba? Ilyen szemellenzős, vaksi *szaranya?* – tette fel magának újra azt a kérdést Eszter, ami az elmúlt két nap során mantraként forgott körbe-körbe a fejében."

 
Fiala Borcsa 39 éves, elsőkönyves szerző, bölcsész végzettségű kétgyermekes anyuka. Kamaszokkal temérdek tapasztalata van, lánya, Rozi ugyanis 13, fia, Marci pedig 11 éves. A wmn.hu online magazin főszerkesztő helyettese, újságíró. Éveken keresztül írt népszerű blogot Egy cirkuszigazgató hétköznapjai címmel.

Szerzői önéletrajz:
„Világ életemben rettentő szószátyár voltam, a családtagjaimnak csak az okozott némi megkönnyebbült fellélegzést, ha végre este elaludtam és ezzel eldugultam pár pihentető órára. Sajnos azonban a környezetem egy idő után nem tolerálta annyira a vég nélküli tudatfolyamtechnikámat, mint amennyire én azt szerettem volna – nem átallottak a galádok időről időre félbeszakítani, sőt, SŐT!!! még ki is egészítették a mondókámat a saját elképzeléseikkel.
Minden bizonnyal ez lehetett a fő motivációm abban, hogy végül az íráshoz fordultam. Ravaszul rájöttem ugyanis, hogy ezzel a módszerrel zavartalanul mások elé ömleszthetem a gondolataimat, gátlástalanul zúdíthatom a karaktereket a világba és nincs az az isten, aki ebben félbeszakíthatna!
Így aztán egy ideig blogot írtam terápiás céllal anyai tapasztalataimról – jóval olcsóbb megoldás volt, mint ha szakemberhez fordulok a gyerekek nevelgetése közben megcincált idegrendszeremmel. Később egy zsé kategóriás életmód magazinhoz szegődtem el újságíróként, majd 2015 szeptember elsején – az iskolakezdéssel párhuzamosan – a WMN-hez (wmn-magazin), ahol azóta is ficánkolok, mint hal a vízben. (A párhuzam csak a hal kényszerű némasága és az én lepcses szám magasságában ér véget.)
A WMN-en való megjelenésem egy másik pompás lehetőséget is elém sodort: megismerkedtem a Manó Könyvek szerkesztőjével, aki legnagyobb döbbenetemre arra bíztatott, hogy írjak ifjúsági könyvet. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire fogom élvezni a regényírásban rejlő lehetőségeket, így tulajdonképpen én vagyok a legjobban meglepődve, hogy szeptember végén megjelenik az első könyvem Szerinted?! címmel. A lendület pedig itt nem ér véget, időközben elkezdtem dolgozni a következő könyvön, ami egy kamaszoknak szóló, izgalmakkal és fordulatokkal megtűzdelt  krimi lesz. (Feltéve ha az említett izgalmak miatti körömrágásom mellett még a klaviatúrát is tudom püfölgetni.)
A családom pedig ezzel a mozdulattal tényleg megkönnyebbülve hátra dőlhet. Hiszen hiába vagyok nő, ennyire multitaskolni még én sem tudok. És amíg írok, addig képtelen vagyok beszélni.”


(A bejegyzés megírásában segítségemre volt a http://olvasovanevels.gportal.hu/)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése