2016. április 9., szombat

Gyereksarok 177.



Az 5-7 évesek OKSÁGI korszaka



"Az 5–7 éves korú gyermek lázasan kutatja a jelenségek okait. Ismeretei bővülnek, és ezek rendszerezése az elvont gondolkodás felé halad. A verbális és a produktív képzelete tovább fejlődik. Már kiforrott a külső és a belső beszéd, a nyelvi gondolkodás. Beszédészlelése, beszédmegértése, beszédprodukciója egyre jobban közelít az iskolai elvárásokhoz. Szókincsében minden szófaj kialakult. Ez az életkor a mesehallgatás és a mesetudat formálódásának legszenzitívebb időszaka." (Tancz Tünde) 

Az 5-6-7 évesek ismeretszerzése az elvont fogalmi gondolkodás felé halad. Megerősödik az okkeresés, a miértekre való válaszkeresés, a szándékos figyelem. Az emlékezet terjedelme nő. A képzelet nagyfokú fejlődése jellemző. Ez a kor az igazi mesehallgatás kora, a szimultán kettős tudat ekkor alakul ki. A tündérmeséket kedvelik a legjobban, már megértik és élvezik őket, feszültségteremtő és oldó hatásuk van. A csalimese tréfás mese is a kedvelt mesetípusok közé tartozik.

A mese jellegzetes, különös nyelve segíti a beleélést. A szövegmondás ritmusa, az ismétléses alliterációk, verses betétek, kérdés-felelet sorok adják a mesék jó hangulatát: „Jótét helyébe, jót várj” „evett, ivott amennyi csak bele fért”, „telét múlt az idő” „mit volt mit tenni”, „szóból szó kerekedik” „szavamat ne felejtsem”.

A nagycsoportos gyerek minden idegszálával a jelenben él, ezért olyan élesek, színesek, emlékezetesek az érzéki benyomások.

Képzeletük ebben a korban igen vadak, erőszakosak. Különösen a fiúk játékában mutatkozik ez meg. A varázsmesékben is kell küzdelem, az üldözés a nagy veszély és a megmenekülés, az élet és a halál emlegetése. Nem szabad túl szelídíteni a mesét. Benedek Elektől, Illyés Gyuláig vigyáztak arra, hogy a mesei helyzetek élessége ne halványuljon el. Fontos, hogy a mesélő ismerje a mesék cselekményét a pontos helyszíneket, a pontos történést, mert csak így tudja élvezhetővé tenni a gyermek számára a mesét. Mesemondás közben érzékeltetni kell hangunkkal a különböző szereplőket, azok hangulatát, érzéseit, mert csak így lesz igazán élvezhető a mese.

Mesemondáskor, verseléskor mindig ügyeljünk a tiszta, hangsúlyos, érthető kiejtésre. Ebben a korban már mesélhetünk hosszabb folytatásos meséket. A gyerekek képzelete már nagyon gazdag, ennek fejlesztésére nagyon jó feladat, ha egy elkezdett mesét a gyerek a saját képzelete alapján fejez be. Az ismert mesét lerajzolhatják, készíthetnek hozzá bábokat, és előadhatják.

Nagycsoportban már mesélhetünk folytatásos meséket is, ezek fejlesztik a gyerek fantáziáját, emlékezetét és hozzá segíti ahhoz, hogy nagyobb korban legyen igénye hosszabb művek elolvasására.

A gyermek számára az igazi élményt a terjedelmesebb, cselekményes novellisztikus mesék és a bonyolult elágazásokat tartalmazó magyar tündérmesék jelentik, például:

Ennek a korosztálynak már bátran válogathatunk a csali- és tréfás mesékből, valamint a hazugmesékből is, például:

Iskola előtti időszakban jöhetnek a mélyelyebb gondolatokat tartalmazó klasszikus (Andersen, Grimm) mesék is, melyeket már megértenek:


 (A bejegyzés megírásában segítségemre volt: http://olvasovanevels.gportal.hu/)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése