2016. április 10., vasárnap

Grimm: Csipkerózsika


Még alsós általános iskolás lehettem, amikor utoljára konkrétan a magam kedvére olvastam mesét. Most, felnőtt fejjel, közel a 30-hoz, ismét kedvem volt meséket olvasni. Az egyik a Grimm testvérektől: Csipkerózsika volt.


Ismertem már korábban is már ezt a mesét felületesen, de most értettem meg a konkrét mondanivalóját.

 A legújabb kutatások eredményei szerint az, hogy hogyan tud boldogulni az ember az életben, leginkább a személy érzelmi intelligenciájától függ. Az érzelmi intelligencia megszerzésének alapvető feltétele, hogy a gyermek érzelmi biztonságban nőjön fel. Érzelmi biztonságot pedig csak a megfelelő emberi kapcsolatok nyújthatnak.  
A gyermek életében a mese nagyon fontos szerepet tölt be. Segíti a számára túl bonyolult világban történő eligazodást, az élete során felmerülő problémák megoldásának megtalálását, ezenkívül útmutatóul szolgálhat erkölcsi kérdésekben, fejleszti képzeletét, elvarázsol, valamint kiválóan szórakoztat.
A mesék között igen különleges helyet foglalnak el a Grimm testvérek által gyűjtött és lejegyzett népmesék.

A legtöbb mese azt hangsúlyozza, hogy a hős nagy tettek által nyeri el a rá váró jutalmat, vagyis találja meg önmagát.

Csipkerózsika azonban nem csinál semmi különlegeset, csak alszik, sőt a királyfinak is csak az az egy érdeme van, hogy éppen a megfelelő pillanatban érkezik, és csókolja meg a királykisasszonyt.
Az ember élete során szükség van mind aktív, mind nyugalmi periódusokra.

A változások időszakában szükség van pihenésre, hogy össze tudjuk gyűjteni erőnket ahhoz, hogy megváltoztassuk addigi életformánkat.

Szerintem a serdülőkorban lévő gyermek számára azt sugallja a mese, hogy ne nyugtalankodjék saját passzivitása miatt, mert a dolgok ez alatt is tovább fejlődnek. Az, hogy mi vár rá a felébredéskor, csak rajta múlik, és azon hogy jól használta-e fel a felkészülés idejét.


 (A bejegyzés megírásában segítségemre volt: http://olvasovanevels.gportal.hu/)


0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése