Nézzük a konkrétumokat:
Jonathan Franzen memoárkötete, Salinger kultikus regényének vadonatúj fordítása,Milan Kundera „komédiája” és Krzysztof Varga újabb magyar témájú könyve is szerepel az Európa Könyvkiadó idei újdonságai között. Folytatódik a klasszikus életművek kiadása: Mario Vargas Llosa, Jorge Luis Borges, Vladimir Nabokov és Margaret Atwoodúj köteteit vehetik kézbe az olvasók 2015 tavaszán.
A 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz Jonathan Franzen, a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja. Diszkomfortzóna című memoárja szellemes, okos, önironikus krónikája egy ember felnőtté válásának.
Ötven évvel első magyar megjelenése után kerül új fordításban az olvasók elé J. D. SalingerZabhegyező-je – Rozsban a fogó címmel –, amely nemcsak a kamaszlélek hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma. A rejtőzködő író élettörténetét több mint kétszáz emberrel készített interjúkból, Salinger irataiból és levelezéséből állította össze David Shields és Shane Salerno. A vaskos életrajz márciusban jelenik meg magyarul.
Magyar ügyekben illetékes íróként újabb magyar kötettel, a Mangalicacsárdás-sal áll előKrzysztof Varga. A lengyel szerző a Turulpörkölt megjelenése óta eltelt időszakban még közelebbi kapcsolatba került Magyarországgal: figyelemmel követi az eseményeket, átolvasta a klasszikusokat, bejárta Budapestet és a Dél-Alföldet, és remekül kiigazodik a magyar popkultúrában.
A három kisregényt tartalmazó Ének évada című könyvvel folytatódik Vámos Miklósműveinek kiadása. A betiltottság hosszú évei után legálisan csak 1989-ben jelenhetett meg a Kerti mulatság, Konrád György Agenda ciklusának első darabja, amely várhatóan áprilisban kerül a könyvesboltokba.
„Egy könyv, ami hozott lélekből dolgozott. Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk… s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle… Lett ebből gyűjtemény, a hozott lelkek múzeuma” – írja új kötetéről Háy János. A Hozott lélek az Európa Könyvkiadó egyik fesztiválújdonsága lesz.
Egressy Zoltán új regénye, a Lila csík, fehér csík gyerekkori rajongásról, felnövésről, nosztalgikus vissza- és előretekintésről egyaránt szól – középpontjában Törőcsik Andrással, az utolsó magyar futballzsenivel. Nem sportkönyv ez, hanem szépirodalom, melyben fikció és valóság izgalmasan keveredik.
A Nobel-díjas Mario Vargas Llosa új regényében újból találkozhatunk az életmű felejthetetlen alakjaival. A diszkrét hős csupa derű, csupa humor, hamisítatlan lektűr, amelynek mégis van súlya: hitet tesz az erkölcsi bátorság, az egyenesség mellett.
A jelentéktelenség ünnepe, Milan Kundera új regénye nagyon is komolyan veendő komédia, amely mintegy összefoglalja és megkoronázza a Franciaországban élő világhírű író életművét.
Összegyűjtött elbeszéléseinek második kötetével zárul az Európa Könyvkiadó Nabokov-sorozata. A nagyszabású program befejezéséhez kapcsolódóan a kiadó irodalmi pályázatot hirdetett: olyan, még nem publikált, szépirodalmi igénnyel megírt elbeszélést vagy paródiát vár, amelyet Vladimir Nabokov ihletett. (A pályázatról bővebben: www.europakiado.hu)
A maihoz hátborzongatóan hasonlatos, mégis idegen világban játszódik Margaret AtwoodAz özönvíz éve című regénye. Javier Cercas egy igaz történetnek, Kékszem legendájának próbál a mélyére hatolni: hosszan beszélget mindenkivel, aki még él a szereplők közül. Ennek dokumentuma A határ törvényei című könyve. A dokufikció és a kriminálriport eszközeivel íródott Clemens J. Setz Indigó című regénye is, amely jól kitalált helyzetekkel, mesteri jellemzéssel ejti rabul olvasóját.
Az első világháború előtt, Bakuban, a gazdag olajvárosban játszódik Borisz Akunyin A fekete város című regénye, amelyben Fandorin újból egy zseniális, legyőzhetetlennek tűnő bűnöző-forradalmárral küzd meg.
A márciusban megjelenő Újjászületés Stephen King sötét, megrázó regénye a függőségről és a fanatizmusról, amelyben kiderül, mennyire ijesztő értelme is lehet egy olyan egyszerű szónak, mint az „újjászületés”.
