2015. december 13., vasárnap

Czető Bernát László: Veszettek



Athenaeum Kiadó, 2015
  • 232 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
  • ISBN: 9789632934792

Pongrácbánya egy álmos kisváros valahol Magyarországon. Tűz üt ki a művelődési ház épületében, az elkövetők helyi fiatalok. Erre az isten háta mögötti településre helyezik át Ács János rendőr századost. Határozott elképzelésekkel érkezik, célja: megszüntetni a városban uralkodó káoszt. Karizmatikus férfi, aki az addig csak kallódó fiatalokból egyfajta polgárőrséget szervez. A csapat módszerei nem aratnak osztatlan tetszést. Milyen következményekkel járhat, ha a még könnyen befolyásolható fiatalok egy olyan vezető mögé sorakozhatnak, aki hatalommal ruházza fel őket? Ez a hatalom vajon képes családokat szétszakítani? Egy egész közösséget félelemmel átitatni? Hol a határ? Hol az igazság? Czető Bernát László műve fikció. De a mai magyar valóság tükröződik benne.

◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

Czető Bernát László (Budapest, 1953. május 21. –) magyar forgatókönyvíró, dramaturg. A rendszerváltást követően a TVDSz (Televíziós Dolgozók Szakszervezete) elnökségének tagja, majd elnöke volt. 1998 óta szabadúszó forgatókönyvíró.

Veszettek című műve fikció, de a mai magyar valóság tükröződik benne.

Az 1989-ben bekövetkező rendszerváltás alapvető változásokat hozott a magyar társadalomban. Az addigi szocialista rendszer helyett új, kapitalista rendszer lépett életbe. Ez sem volt azonban egyformán kedvező mindenkinek, a társadalmon belül voltak vesztesei és nyertesei.
Az új rendszer főleg a friss diplomásoknak kedvezett, a fiatal értelmiségieknek, és a vállalkozói rétegnek, amely ekkor bontakozhatott ki. Az újonnan induló vállalkozásoknak kedvezett, hogy az állam háttérbe vonult, és szabad lett a piac. Az addig állami kézben lévő nagyvállalatokat ismét magánosították. Az új, kapitalista rendszerben hirtelen rengeteg ügyvédre, ügyészre, közgazdászra lett szükség, így a fiatal értelmiségiek könnyen juthattak munkához. A turizmus ekkor kezdett kialakulni, ez rengeteg dolgozót fogadott be, sokan jutottak ezáltal munkához.
Ezzel szemben azonban a rendszerváltás nehéz helyzetbe juttatta a szakmunkásokat. Az addigi rendszerben a hangsúly a foglalkoztatáson volt, mindenkinek volt munkája, az állam saját kárára biztosította a munkahelyeket. Ezzel szemben az új rendszerben sokan elvesztették állásukat, a gazdaság restruktúrációja maga után vonta a munkanélküliség kialakulását. Kisebb hangsúly került az európai szinten nem versenyképes mezőgazdaságra, amely bár nagy mennyiségű munkást foglalkoztatott, rossz minőségű termékeket állított elő. Ehelyett a nehézipar fejlődött, a bányászatot kezdték kiépíteni (pl. Baranya, Abaúj-Zemplén). Ez nagy gondot jelentett azoknak a betanított- illetve szakmunkásoknak, akiknek nem volt lehetőségük területileg vagy szakképesítés hiányában becsatlakozni az új ágazatokba.
A nyugdíj előtt állóknak se kedvezett az új rendszer, a bérek vásárlóértéke csökkent, az árak emelkedtek, az akkor megállapított nyugdíjakból nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett megélni.
Ami a népességet illeti, Magyarország gyorsan kiheverte a két világháború veszteségeket, és megemelkedett a születésszám. Ez főleg a Rákosi-korszakban bevezetett intézkedéseknek volt köszönhető. Az első magyar egészségügy miniszter, Ratkó Anna intézkedései alapján betiltották a művi abortuszt, aminek következtében megnőtt a születések száma. Emellett gyermektelenségi adót vezettek be. Ezek az intézkedések rövid távon hatásosnak bizonyultak. Az intézkedések visszavonásával a születésszám visszaesett, újabb kilengést okozva a népességszámban, ami rossz hatással volt a társadalomra, részben ez is oka, hogy a mai magyar társadalom elöregedik. A hatvanas-hetvenes években tovább folytatódott a születésszám csökkenés, ennek másik oka volt a nők munkába állása, a városiasodás és iparosodás. Csökkent a magasabb gyermeklétszámmal rendelkező falusi lakosság létszáma, és a vallásukat gyakorlók aránya. Átmeneti növekedés után a nyolcvanas évek válsága tovább rontotta a születésszámot.
Ez ahhoz vezetett, hogy a mai társadalom elöregedő tendenciát mutat. A fiatal és idős korosztály aránya eltolódik, mindinkább az idősek kerülnek túlsúlyba, nem csak a születésszám csökkenés, de a fiatalabb generáció nagymértékű elvándorlása okán is, melynek indítója a munkanélküliség. Ez számos társadalmi és gazdasági problémához vezet. A munkaképes korú lakosság aránya egyre csökken, ez munkaerőhiányt eredményez egyes területeken, és gátolja a gazdasági fejlődést. Emellett a munkaképes korúak, a járulékokat fizetők arányának csökkenése a nyugdíjasokéhoz képest hosszútávon a nyugdíjrendszer összeomlásához vezet.
Mindemellett az ország területén belül is vannak egyenlőtlenségek. Nyugat-Magyarország messze a legfejlettebb, és legnagyobb jólétet élvező terület, míg Baranyában és Borsodban a legnagyobb a munkanélküliség. Legelmaradottabb megyénk Szabolcs-megye. Ez felróható többek közt az uránbányák bezárásának Baranyában, illetve a fővárostól és a nyugati határtól való távolságnak. Ezekbe a megyékbe nehezebben jut el a nyugati befektetők tőkéje, levesebb multi telepíti ide gyárait, így nehezebb a munkahelyteremtés.
Ugyancsak probléma, hogy a magyar társadalom mobilitása igen alacsony. Mind anyagilag, mind érzelmileg problémát jelent a magyar ember számára a költözés. A nyugati országokkal szemben nálunk a családok nehezen adják fel saját tulajdonú lakásukat/házukat, mert egy esetleges bérlakás fenntartási költségei az infláció mellett kiszámíthatatlanok, és a területi eltérések miatt a lakásvásárlás is bizonytalan. Miután az emberek többsége a rendszerváltáskor megvásárolta a bérlakását, ami akkor jó befektetésnek ígérkezett, nem szívesen adják fel ezt a biztonságot. Ma egy biztos lakásvásárláshoz lehet, hogy a családnak hitelt kéne felvenni, ami ismét bizonytalan léthelyzetbe sodorná őket. Szintén probléma lehet állást találni. Ha egy házaspár egyik jó állásajánlatot kap egy másik a városban, a férj/feleség lehet, hogy nem talál azonnal állást, hiszen ha nem hiányszakmában dolgozik, erre kicsi az esélye, és egy fizetésből lehet, hogy nem tud megélni a család.
Emellett szerepet játszik az általános mentalitás. Az emberek nehezen adják fel megszokott környezetüket, nem szívesen veszik ki gyermekeiket a régi iskolából, vagy hagyják ott szülővárosukat, esetleg rokonaik sírhelyét.
Az országon belüli mobilitás ebből kifolyólag igen kicsi. Ennél valamivel nagyobb a mozgás a fiatalabb generáció, a friss diplomások között, de ők is inkább külföldi állások miatt vállalják a költözést, hiszen ez a későbbiekben is anyagi biztonságot jelent majd. Sokan közölük végleg külföldön maradnak, kevesebb az a fiatal, aki visszatér Magyarországra ha családalapításra kerül a sor.
A külföldre vándorlás a társadalmi felemelkedésre is kiváló lehetőség. Lehetősége nyílik az embernek jobb anyagi körülmények közé kerülni, a fiatalok ösztöndíjjal tanulhatnak egyetemen, és az idősebb korosztálynak is van lehetőse a jobb életkörülmények között tovább képezni magát. Magyarországon is van rá esély, hogy szegény családból származó gyerekek külső támogatással elvégezzék a középiskolát vagy egyetemet. Ez lehetőséget nyújt nekik a felemelkedésre. Idősebbek számára pedig lehetőség az átképzés, amennyiben meglévő képesítésükkel nem jutnak munkához, kitanulhatnak egy hiányszakmát, melynek űzésével javíthatnak életkörülményeiken.
A társadalmi állás azonban lefelé is módosulhat. A lecsúszás gyakori okai az alkohol, a drogok, melyekhez kilátástalan helyzetben, vagy stressz következtében fordulnak az emberek. Napjainkban szintén nagy problémát jelentenek a hitelek, melyek közül a deviza alapúak kiemelten nagy gondot okoznak, a törlesztőrészletek növekedése sok család életét lehetetleníti el, akik elveszíthetik otthonukat, ha nem tudják törleszteni a felvett hitelt.
A munkahely elvesztése talán hitelfelvétel, és az alkoholhoz, drogokhoz fordulás leggyakoribb oka. napjainkban hatalmas leépítéseket végeznek például az egyik legtöbb embert foglalkoztató turizmus terén, mert a válság következtében csökken a külföldi kereslet. Azonban más vállalatoknál, és a közalkalmazottak körében is zajlanak leépítések. A munkanélküliség kilátástalan helyzetbe taszítja a családokat, és ez a társadalmi lecsúszás fő oka. Ez eredményezhet átmeneti szegénységet, melyből a családnak, vagy egyénnek sikerül kilábalni, de előfordulhat a végleges lecsúszás, az állandó, mély szegénység állapota is.
Nem csak a munkaképes korúakat érinti ez a probléma, a diákokra és nyugdíjasokra szintén vonatkozik. A diákoknak problémát jelenthet a lakhatás, a tanulmányaik finanszírozása, sokan már diákéveik alatt leadósodnak, mert diákhitelt kényszerülnek felvenni, amit, ha diploma után nem kapnak munkát nem tudnak törleszteni, és ez adósságspirálhoz vezethet. A nyugdíjasoknak szintén problémát okoz az aktuális helyzet, a reálbér csökkenés a nyugdíjakat is érinti, csökken a nyugdíj, és ez megélhetési gondokat okoz a nyugdíjasok körében, sokan kerülnek kilátástalan helyzetbe.

Bár Veszettek című mű fikció, de a mai magyar valóság tükröződik benne. Benne van ebben minden: a kisstílű gengszterek, az országos szemetekké nőtt üzletemberek érdekkörei, a helyi és a magasabb szintű politika összefonódása, a háttéralkuk, amik soha nem kerülnek napvilágra, de igazzá teszik a mondást, miszerint a zavarosban lehet a legjobban halászni.

Mivel engem nagyon érdekel a mai magyar társadalom, így számomra letehetetlen volt e könyv, nagyon olvastatta magát, mert érdekes és izgalmas volt.

A könyvből készült filmet még nem olvastam, de az értékelései szerint nem adja vissza a regény valódi tartalmát, mondanivalóját.

Ajánlom azoknak a könyvet, akik szeretik, ha egy mű aktuális dolgokat dolgoz fel.


 (Forrás: wikipedia.hu, http://tarsadalomerettsegi.blogspot.hu, http://olvassbele.com )

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése