2015. augusztus 3., hétfő

168 éve született Schneller István pedagógiai író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja



Schneller István (Kőszeg, 1847. augusztus 3.Budapest, 1939. január 25.) pedagógiai író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája
Felsőfokú tanulmányokat a soproni evangélikus teológiai akadémián folytatott, majd továbbképezte magát a halle-i és a berlini egyetemen. Teológiai és bölcsészdoktor, 1913-tól az MTA tagja.
1874-től az eperjesi, majd 1882-től a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia tanára, később igazgatója volt. Felméri Lajost követte 1894-ben a kolozsvári egyetem Pedagógiai Tanszékének élén. A pedagógiai intézet és a tanárképző intézet vezetőjeként 1906-tól a középiskolai tanárképzésben is részt vett. Didaktikai és tantervtörténeti-elméleti elképzeléseit 19171919 között a kolozsvári reform-középiskolában valósíthatta meg. Ebben a reform-iskolában a reál iskola, a humán gimnázium és a reálgimnázium együtt valósult meg úgy, hogy a belsőleg differenciált intézmény az elágazó ttv.-e által választási lehetőséget kínált a tanulóknak a "humanisticus óclassicai" és a "realisticus modern nyelvű" irány felé.18941923-ban a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen a pedagógia nyilvános rendes tanára.
19181919-ben a kolozsvári egyetem rektora volt, ebben a minőségében a vesztes háború után neki kellett átadni a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet a román hatóságoknak. Az egyetem oktatóit kiutasították Romániából, tanártársaival ő is Budapestre menekült. Sokat tett azért, hogy a vesztes háború miatt megszűnt kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanári gárdáját egyben tartsa azért, hogy Szegeden folytassák munkájukat, az egyetemi oktatást és a kutatást.

Munkássága
Schneller István számos kiváló tanítványt nevelt, köztük volt Imre Sándor és Tettamanti Béla.
Kutatási területe a neveléselmélet, a személyiségpedagógia és a személyiség-nevelés volt. Fő műve a Paedagógiai dolgozatok c. munkája, mely 1900-1910 között jelent meg három kötetben, több mint ezer oldalon.
Önként kérte nyugdíjaztatását magas kora és fáradtsága miatt, ám szellemi frissességét továbbra is megőrizte és aktív tagja maradt a tudományos- és közéletnek.

Művei (válogatás)
  • Megemlékezés Bayar Istvánról Pozsony: Wigand F. E. Könyvnyomdája, 1905. 13 o.
  • Egyéniség — személyiség. Budapest : Franklin Ny., 1906. 21 o.
  • Jelentés a leipzigi egyetem 500 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi ünnepségekről. Kolozsvár : Ajtai Ny., 1909. 24 o.
  • Búcsúbeszéd, melyet a magyarh. ág. h. ev. egyet. egyház theol. akadémiáján ... tartott Schneller István. Pozsony : Wigand Ny., 1895. 22 o.
  • Az egyetemi tanulmányozás tárgyi feltételeiről. Kolozsvár : Ajtai Ny., 1899. 34, [2] o.
  • Paedagógiai dolgozatok : I-II-III. Budapest : Hornyánszky, 1900, 1904,1910. 352, 623, XXII, 427 o.
  • Herbart pedagógiájának alapjai és a személyiség elve. Magyar Paedagogia, 1914.
  • Comenius és Apáczai, Protestáns Szemle, 1918.
  • Kant, mint pedagógus, Magyar Paedagogia, 1924.
  • Pestalozzi. Budapest, 1927.
  • Schneller István és Imre Sándor tantervelméleti törekvései : Válogatott írások / szerk., bev. és jegyzetekkel ell. Ravasz János. Budapest : OPI, 1984. 118 o. : ill. Ser. A tantervelmélet forrásai.
Társasági tagság
 (Forrás: wikipedia.hu)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése