2015. július 13., hétfő

121 éve született Iszaak Emmanuilovics Babel orosz író, drámaíró, újságíró






Iszaak Emmanuilovics Babel (Исаак Эммануилович Бабель), (Odessza, 1894. július 13. (Julián naptár sz. július 1.) – Moszkva, 1940. január 27.), orosz író, drámaíró, újságíró.

Élete

Iszaak Babel Odessza zsidónegyedében született és nevelkedett. Gimnáziumot, kereskedelmi iskolát végzett.
16 évesen franciául írta első elbeszéléseit, de ezek nem maradtak fenn. 1916-ban Szentpéterváron Gorkij fedezte fel, közölte két novelláját. Számtalan foglalkozást kipróbált, volt tördelő-szerkesztő, riporter és élelmiszer-begyűjtő. 1920-ban Bugyonnij Első Lovashadseregében, a lengyel–szovjet háborúban vett részt tudósítóként és tolmácsként.
1921-ben ismét írni kezdett, elbeszéléseit Majakovszkij lapja, a LEF, illetve Alekszandr Voronszkij Krasznaja Nov (Vörös Ugar) című folyóirata közölte. Néhány év alatt adta közre azokat a novelláit – 19211925 között kb. ötvenet – melyeket később ciklusokba foglalt. Így jelent meg önálló kötetként a Lovashadsereg (először 1926-ban), illetve a négy elbeszélésből álló Odesszai történetek (1931).
193132-ben további kilenc elbeszélése jelent meg, nagy részük az 1925-ben publikált önéletrajzi jellegű Galambdúcom története és Az első szerelem című novellákhoz illeszkedik.
Két novelláját 1933-ban a cenzúra betiltotta, további kettő pedig 1934-ben jelent meg. Közben többször járt Nyugat-Európában, 1935-ben Párizsban felszólalt egy antifasiszta kongresszuson.
Utolsó négy elbeszélését 1937-ben publikálta. 1939 őszén novellaciklust készült megjelentetni Új elbeszélések címmel. Májusban azonban koholt vádak alapján letartóztatták, kéziratait elvitték, majd megsemmisítették.
Babelt 1940. január 27-én tarkón lőtték.  1954. december 18-án rehabilitálták.

Művei

Babel viszonylag keveset írt. Művei, elbeszélései önéletrajzi ihletésűek. Két alapvetően meghatározó élménye a gyermekkor és a polgárháború. Az író inkább a rövid novella mesterének tekinthető. Rendkívül sokat és precízen dolgozott alkotásain. Nem a mindennapi élet tipikus helyzeteit keresi műveiben, hanem különleges helyzetbe állítja a szereplőket. A novellákban keverednek a romantikus, fantasztikus, naturalisztikus és groteszk elemek.
Lovashadsereg (1926) című novellakötetével heves vitákat váltott ki az irodalmi életben. Maga Bugyonnij, a hadsereg vezetője is támadta az írót: a valóság meghamisításával és a sereg karikírozásával vádolta.

Novellaciklusai

  • Lovashadsereg (Конармия, 1926) novellák
  • Odesszai történetek (Одесские рассказы, 1931) novellák

Színművek

  • Alkony (dráma), bemutatták Odesszában 1927-ben, Moszkvában 1928-ban.
  • Marija (dráma), írta 1935-ben. Életében nem mutatták be.

Forgatókönyvek

Babel forgatókönyvírással csak a megélhetési gondok miatt kezdett el foglalkozni. Ennek ellenére még az igénytelenebb munkákat is igyekezett nagy gonddal végezni. Ezekből a munkáiból igen kevés maradt fenn.
  • Benya Krik (1926) Az Odesszai történetek novellái alapján. A filmet eredetileg Eizenstein rendezte volna, de végül nem ő, hanem bizonyos Vilner készítette el az odesszai filmstúdióban. Bemutatták 1927 elején.
  • Vándorcsillagok (1926) Sólem Aléchem azonos című regénye alapján. A filmet bemutatták 1927 januárjában Kijevben, egy év múlva Moszkvában.
  • Kínai malom (1927). Rendezte Ljovsin.
  • Upton Sinclair Jimmy Higgins című regényéből írt forgatókönyvet. A filmet bemutatták 1928 októberében Odesszában, decemberben Kijevben.

  • 1936 – Eisensteinnel dolgozott együtt a Bezsin rétje forgatókönyvén. A korábban leforgatott változatot a bírálatok miatt nem fogadták el; a film végül nem készült el.
  • 193738 telén – Nyikolaj Osztrovszkij Az acélt megedzik című regényéből. A kijelölt rendező Dovzsenko lett volna, de a film nem készült el, a regényt 1942-ben mégis megfilmesítették.
  • Sztaraja tér 4. – A forgatókönyv szövege fennmaradt, de ebből sem készült film.
  • 1939 nyarán – Mark Donszkoj Gorkij-trilógiája befejező részének forgatókönyvét kellett volna elkészítenie, amikor letartóztatták.

Kiadások
  • Iszaak Babel művei, Magyar Helikon, 1964.
  • Iszaak Babel művei, Európa, 1986, ISBN 963-07-3945-3.
  • Iszaak Babel: Napló, 1920, Ford. Hetényi Zsuzsa, Pesti Szalon, 1993, ISBN 963-7994-89-0

(Forrás: wikipedia.hu)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése