2015. június 22., hétfő

102 éve született Weöres Sándor költő, író

Weöres Sándor (ejtsd: Vörös,  Szombathely, 1913. június 22.Budapest, 1989. január 22.) Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

Élete

Édesapja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt; édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott.
A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemi iskolában (1919–1923) folytatta tanulmányait. Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az elemi iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba, ebben az időszakban Pável Ágoston kosztos diákja volt, és Pávellel a későbbiekben is fennmaradt fiúi jó viszonya. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen...), ősszel négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, Babits Mihállyal is személyes kapcsolatba került. Még ebben az évben átment Győrbe, ott magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomatta Hajnal című versét (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe). 1931 telén két újabb verset (Jajgatás, Kicsinyesek) is megjelentetett, 1941-ig, a folyóirat fennállásáig pedig összesen 64-et.
Az érettségi után másfél évig apja gazdaságában dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott. Ekkoriban kötött barátságot Takáts Gyulával, Tatay Sándorral és Fülep Lajos professzorral, valamint szoros kapcsolatot ápolt Csorba Győzővel, a Budapesten élő Vas Istvánnal, Jékely Zoltánnal és a debreceni Kiss Tamással is. Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra című válogatásában már Weöres Sándor is helyet kapott, 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológia. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült, ezekből későbbi utazásait fizette. 1935 nyarán észak-európai, 1937 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett: a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták, doktori disszertációját pedig még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia című egyetemi folyóirat.
Pécsett 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével őt bízták meg. Mivel ehhez a munkához neki sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, az ehhez szükséges alapok egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetemi könyvtárban, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában töltve szerezte meg. A Nyugat 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit. Eközben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től - leginkább esztétikai, irodalmi jellegű - ellentétek alakultak ki. Weöres Sándor és Csorba Győző formálisan kiváltak a szerkesztőségből, de 1942 nyaráig továbbra is részt vettek annak munkájában. 1942 júliusában Weöres végképp kivált belőle.
A költő 1943 őszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A második világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/c szám alatti erkélyes házban lakott. Weöres 1959-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban Kínába, ősszel pedig Görögországba látogattak. Az 1960-as évek elején eljutottak Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966 júliusában a házaspár elutazott Londonba, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén.
1970-ben megkapta a Kossuth-díjat, és az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzösszegből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. 1970-ben jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn című kötet követett. 1972-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, Weöres itt lakott haláláig. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban. 1982-ben Forintos-díj elismerésben részesült. Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el a Farkasréti temetőben.

Művei

Szépirodalmi művek

  • Hideg van. Versek. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1934
  • A kő és az ember. Versek. Nyugat, Pécs, 1935
  • A teremtés dicsérete. Versek. Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1938
  • A holdbeli csónakos. Kalandos játék húsz képben. Budapest, 1941
  • Theomachia. Drámai költemény. Dunántúli Könyvkiadó, Pécs, 1941
  • Bolond Istók. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
  • Medúza. Versek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944
  • A teljesség felé. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1945
  • A szerelem ábécéje. Versek. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
  • Elysium. Versek. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1946
  • Gyümölcskosár. Versek. Hincz Gyula rajzaival. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
  • A fogak tornáca. Versek. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947
  • Testtelen nyáj. Budapest, 1947
  • Bóbita. Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1955
  • A hallgatás tornya. Harminc év verseiből. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1956
  • Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel). Magvető Kiadó, Budapest, 1958
  • Tűzkút. Magvető Kiadó, Budapest, 1964
  • Hold és sárkány. Két dráma (A holdbeli csónakos; Octopus). Magvető Kiadó, Budapest, 1967
  • Merülő Saturnus. Magvető Kiadó, Budapest, 1968
  • Zimzizim. Móra Kiadó, Budapest, 1969
  • Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Magvető Kiadó, Budapest, 1972
  • Télország. Reich Károly rajzaival. Móra Kiadó, Budapest, 1972
  • Ha a világ rigó lenne. Móra Kiadó, Budapest, 1973
  • Tizenegy szimfónia. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973
  • Abc. Magyar Helikon Könyvkiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
  • 111 vers. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
  • Hetedhét ország (Károlyi Amyvel). Kossuth Kiadó, Budapest, 1975
  • Áthallások. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
  • Harmincöt vers. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978
  • Baranyai képek (Martyn Ferenc rajzaival). Képzőművészeti Alapítvány, Budapest, 1979
  • Egysoros versek. Szántó Tibor montázsaival. Magyar Helikon-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
  • Szent György és a sárkány. Nemzeti Színház, Budapest, 1979
  • Ének a határtalanról. Magvető Kiadó, Budapest, 1980
  • Weöres Sándor kézírásos könyve. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981
  • Mahruh veszése. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
  • Színjátékok. Magvető Kiadó, Budapest, 1983
  • Posta messziről. Magvető Kiadó, Budapest, 1984
  • Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg. Budapest, 1985
  • Kútbanéző. Magvető Kiadó, Budapest, 1987
  • Fairy spring. Freskók és stukkók egy vidám színházba. Helikon, Budapest, 1988
  • A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben. Madách Színház, Budapest, 1989
  • A sebzett föld éneke. Magvető Kiadó, Budapest, 1989
Halála után megjelent kötetek:
  • Szent Miklós. Budapest, 1992
  • Szó és kép. Pesti Szalon, Budapest, 1993
  • Fantaisie orientale. Borda Antikvárium, Budapest, 1994
  • Priapos. Pajzán versek. Helikon, Budapest, 2001
  • Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája. Tragikomédia öt felvonásban, két részben. Balassi Kiadó-Katona József Színház, Budapest, 2002
  • Holdaskönyv (Pásztor Bélával). Napkút Kiadó, Budapest, 2004
  • Színjátékok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005
  • Elhagyott versek Helikon Kiadó. 2013.
Életműkiadások:
  • Egybegyűjtött írások I-II. Magvető Kiadó, Budapest, 1970
  • Egybegyűjtött írások III. Magvető Kiadó, Budapest, 1975
  • Egybegyűjtött írások. Versek, kisebb prózai írások. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003
Válogatások:
  • Válogatott versek. Magvető Kiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
  • Weöres Sándor legszebb versei. Albatrosz Kiadó, Bukarest, 1985
  • Eternal moment. Selected poems (Alan Dixon fordítása). Corvina Kiadó-London New Rivers Press, Budapest-Saint Paul, 1988
  • Sok tünemény. Válogatott versek. Pesti Szalon, Budapest, 1993
  • Weöres Sándor válogatott versei I-III. Unikornis Kiadó, Budapest, 1996

Irodalom

  • Harmath Artemisz: Szüntelen jóvátétel-Újraolvasni Weörest Tanulmánykötet Weöres Sándor lírájáról Helikon Kiadó, 2013

Emlékezete

A szombathelyi színházat róla nevezték el. Arnóton (Borsod megye) az általános iskola viseli a nevét.

(Forrás: wikipedia.hu)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése