2015. március 20., péntek

Miranda Twiss: A világ leggonoszabb emberei



Miranda Twiss: A világ leggonoszabb emberei
A fordítás alapjául szolgáló mű: Miranda Twiss: The Most Evil Men and Women in History
Fordította: Kocsis Péter
Kiadta: Gabo Kiadó (2007)
Oldalszám: 217
Ár: 2500 Ft 









Mint már korábban is írtam, nagyon szeretem a történelmi témájú könyveket. Mivel a történelem órákon elég kevés kulissza-titkot árulnak el a tanárok, így igyekszem önszorgalomból tágítani a tudásomat.

A világtörténelem leggonoszabb alakjainak lajstroma, az időszámításunk szerinti első századtól napjainkig:

Caligula – A skizofrén császár
Néró – Róma ötödik császára
Attila – „Isten ostora”
I (Földnélküli) János – Anglia kegyetlen, kőszívű uralkodója
Torquemada – A spanyol inkvizítor
Vlad Tepes fejedelem- A „Karóba húzó” Drakula
Francisco Pizarro – Az inka birodalom meghódítója
I „Véres” Mária – Egy protestáns állam katolikus királynője
IV Rettegett Iván – Minden Oroszok Cárja
Báthory Erzsébet – „Drakula Grófnő”
Raszputyin – Az „ Őrült szerzetes”
Joszif Sztálin – A XX.századi zsarnok
Adolf Hitler – A „Végső megoldás” atyja
Ilse Koch – A „Buchenwaldi szuka”
Pol Pot – A népirtás „mestere”
Idi Amin – Kelet-Afrika mészárosa

Így végigolvasva a „névsort”, a történelem órákon tanultak alapján is tudhatjuk, hogy nem hiába kaphatták a jelzőt.

Ebben a könyvből megtudhatjuk a 16 történelmi személy kínzási módszereiről és némely esetben a szexuális abberáltságról is olvashatunk. Olyan dolgok is vannak ebben a könyvben amikről a történelem tanulása közben nem nagyon esik szó, pedig szerintem érdemes lenne ezekre is rászánni 1-2 órát, mert nemcsak a szép és a jó dolgok tartoznak a múlthoz, hanem ezek is lényegesek.

"A világtörténelem leggonoszabb alakjainak lajstroma, az időszámításunk szerinti első századtól napjainkig."

Felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy vajon lehet-e bármely esetben indokolt az embertelenség? Vajon mitől olyan lebilincselő a gonoszság?

Miranda Twiss is ezekre a kérdésekre próbál választ találni már a bevezetőjében.

„Az emberiség máig nem igazán tudja megérteni a gonosz természetét. A szót magát inkább kategóriaként, sem mint összehasonlító szóként használjuk. A XX. században már teljesen másként értelmezzük a gonoszt, mint tették az elődeink. Ma már elképzelhetetlen, hogy mondjuk egy színházi előadás során embereket vessenek az oroszlánok elé, ahogy az is, hogy a székesegyházak előtt „eretnekeket” égessenek meg. Ám ezek a mai szemmel nézve kegyetlen gonosztettek a maguk idejében társadalmilag elfogadott eseménynek számítottak.
A történelemkönyveket átlapozva nemigen lehet találni olyan általános témát, ami annyit foglalkoztatta volna az emberiséget, mint a gonoszság maga. Az embertelenségre koncentráló történetek nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, mint a jótetteket részletező históriák. Bár a gonoszság elpusztíthatja a társadalmi integritást, a jólétet és a boldogságot, mégis hajlamosak vagyunk hatása alá kerülni. Lehet, hogy csak azért, hogy tanulhassunk elődeink hibáiból, de mégis azért, mert valami perverz vágytól vezérelve szívesen hallunk a másokkal megesett borzalmakról. Mindeközben hajlamosak vagyunk azzal nyugtatgatni magunkat, hogy velünk ugyanezek a szörnyűségek nem történhetnek meg soha.

Ha közös pontot szeretnénk találni e könyvben szereplő tizenhat történelmi személy és az általuk elkövetett gonosztettek között, akkor fontos tudnunk, hogy mindnyájan korlátlan hatalommal rendelkeztek az uralmuk alá hajtott emberek élete felett. Valamennyien az elmúlt 20 évszázadban tevékenykedtek, Caligula születésétől (12. augusztus 31.) az 1990-es évek ugandai népirtásáig. Tetteik mozgatórugójaként elsősorban hataloméhségük, vakhitük vagy kéjvágyuk, illetve politikai meggyőződésük említhető. Azonban az utókor később bármivel magyarázta is a gaztetteiket, e férfiak és nők neve világszerte máig egyet jelent a rettegéssel, a rémuralommal.

A gonoszság az élet része. Ahhoz, hogy ezt észrevegyük, nem kell Sztálin vagy Hitler uralmára gondolnunk, elég, ha eszünkbe jutnak a mindennapos bűncselekmények –gyilkosság nemi erőszak, tettlegességig fajuló viták-, vagy a szegénységben élő, éhínség és betegség által gyötört milliók.”

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése