2015. március 16., hétfő

165 éve jelent meg Nathaniel Hawthorne egyik leghíresebb regénye, “A skarlát betű"



Nathaniel Hawthorne (születési neve: Nathaniel Hathorne) (Salem, 1804. július 4.Plymouth, 1864. május 19.) amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században.
Novelláit három típusba sorolhatjuk. Az elsőbe esszéi és novellisztikus vázlatai tartoznak, melyeknek célja nem több, mint egy lelkiállapot, egy hely, egy táj vagy egy élmény érzékletes leírása. A második típust a krónikás jellegű novellák és anekdoták alkotják, amelyek New England múltjából veszik témájukat, és rendszerint valós történelmi tényeken alapulnak. Hawthorne legjobb, legismertebb novelláit a harmadik típusban találhatjuk. Ezek morális töltésű allegóriák a bűntudatról, meseszerű, gyakran fantasztikus történetbe ágyazva. Szinte minden alakját valami eltitkolt, gyakran önmaga előtt sem tisztázott bűn terhe nyomasztja, ami néha groteszk, de mindig borzasztó vezeklés terhét rója rájuk. Az ősi örökség, a puritán szellem mélyenjáró kritikája valósul meg itt, amely Hawthorne személyes, családi öröksége is volt. Ezekben a történetekben a korabeli Amerika különös, valótlannak tetsző mesevilágként jelenik meg, "ahol a legmerészebb ábrándokat és a legőrültebb lázálmokat is valóra váltják az élet mindennapjai".
 A sikert 1850-ben megjelent első regénye, A skarlát betű hozta meg. Ettől fogva jómódban élt, és egymás után adta ki újabb könyveit.

A skarlát betű című regény fülszövege:
Egy verőfényes nyári reggelen magas, karcsú asszony lép ki Boston város tömlöcének kapuján. Az előkelő szépség riadtan szorítja keblére csecsemőjét. Talán így akarja védeni a gyalázkodó tömeg tekintetétől, vagy vele próbálja eltakarni szégyenének jelét, a ruháján éktelenkedő, skarlátvörös „A” betűt? Az új-angliai puritánok törvénye szerint ezt a jelet kellett élete végéig viselnie a házasságtörőnek.
De ki lehet a gyermek apja? Ha vele volt a bűnben, vállalja hát vele a gyalázatot is! Csak a bűnös asszony tudja a választ, ám hiába faggatják a város előkelőségei, ő hallgat.
Talán soha nem derülne fény az igazságra, ha ugyanezen a napon nem bukkanna fel a városban egy furcsa külsejű idegen. Hogy ki ő? Ezt is csak Hester Pryn tudja, de nem árulhatja el, ha meg akarja őrizni másik titkát. Így aztán csak egyre növekvő aggodalommal figyelheti a bosszúszomjas öregember ténykedését…

 

 

A skarlát betű című műben az egykor Angliából kivándorolt amerikai telepeseknek és utódaiknak életét idézte fel. "A skarlát betű" azt a társadalmi légkört tükrözi, amelyben a szentség és képmutatás, az erkölcs és az álszentség úgy keveredett, hogy a határt közöttük meg sem lehetett állapítani. A XVII. és XVIII. század Salemének világát eleveníti fel ebben a cselekménye szerint a szélsőséges emberi tulajdonságokat és szélsőséges helyzeteket érdekesen és mozgalmasan ábrázoló romantikus műben. A társadalmi helyzetek és a jellemek már a realizmus felé mutatnak, amely csak a XIX. század második felében vált irodalmi irányzattá. "A skarlát betű" egy házasságtörés regénye, amelyben elítélik a nagyon rokonszenves fiatalasszonyt, mert engedett az ösztöneinek. Megbélyegzik tüzes vassal, és a ruháin is hordania kell a vörös betűt. Ez a puritánok között akkoriban valóban egy büntetési forma volt. Hawthorne könyvében a korai amerikai társadalom riasztó életkörülményei jelentek meg egy teljes, szemléletes és hiteles körképben.

A regényből 1995-ben film is készült.


(Forrás: ezenanapon.hu, wikipedia.hu, moly.hu)

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése