Könyvfalók

Fülszöveg: A Társadalom elhagyása után, a Felkelés – és egymás – kétségbeesett keresése közben, Cassia és Ky ugyan megtalálják azt, amit kerestek, de újra elveszítik egymást: Cassia a Társadalomban kap munkát, ahonnan a Felkelésnek kell dolgoznia. Kyt a Társadalom határain kívülre vezénylik. Az eseményeket nem lehet előre megjósolni. Hamarosan azonban lehull a lepel néhány titokról, és új fordulatot vesznek az események. 

A New York Times bestseller listáját vezető Matched-trilógia izgalmas befejező részében, Cassia megbékél a nehézségekkel, amikkel az egyéni szabadságot korlátozó élet elleni lázadás jár, keresi a számára korábban elérhetetlennek tűnő szabadságot, és tiszteletben tartja a szerelmet, ami nélkül nem tudna élni.

Sajnálom, hogy ez a trilógia befejező része, annyira a szívemhez nőtt már a történet. Teljesen bele tudtam élni magam, és nagyon izgalmas, de egyben tanulságos is volt. :)

Mint majdnem minden trilógiánál, itt is felmerült néhány komment a könyves oldalakon, ami a harmadik részt az elsőhöz képest csalódásnak tünteti fel, de szerintem ez korántsem igaz. Nekem nagyon is rendben volt a könyv, nem hasonlítgattam sem az elsőhöz, sem a másodikhoz, mert mindegyik a maga nemében egyedülálló és különleges, mind a három a történet egy-egy szakaszát dolgozza fel. Már csak azért sem lehet elmondani erről a részről, hogy rosszabb, mint az előzők, mert sok mindent megmagyaráz, sok nyitott kérdést zár le, amit az előző könyvek úgy hagytak. Mint ahogy a borítókon is láthatjuk (ebben az esetben szerencsére megtartotta a kiadó az eredeti borítót. Én más borítóval el sem tudnám képzelni.), az első részben a lány a gömbben a fogvatartottságot, az esélytelenséget, a második rész burokból kitörő figurája a menekvést, a harmadik könyv borítója pedig az új, szép kezdetet jelképezi.

A szerelmi háromszögek mindig érdekessé teszik a történetet. Gondoljunk csak az Éhezők Viadala ifjú harcosára, Katniss-re, akiért Gale és Peeta is küzdöttek, vagy az Alkonyat-sorozat Bellájára, akiért a vad vérfarkas, Jacob és a hűvös szépfiú, Edward is harcolt. Itt egy kicsit más a helyzet, hiszen sok bonyodalom vezet el odáig, hogy Cassia Ky-ba lesz szerelmes, és végül egy váratlan fordulat folytán mindenki boldog lesz attól függetlenül, hogy kit választ a lány. Ky és Cassia kiválóan megtestesítik a star-crossed lovers (úgy tudnám magyarra fordítani, hogy rossz csillagzat alatt született szerelmespár) esetét. Senki nem ad esélyt a szerelmükre, ezer ok szól ellene, ráadásul mind a három mű folyamán elkerülik, elveszítik egymást, de végül mindig egymásra találnak. Ez reményt ad mindenkinek.

Érdekes dologgal találkoztam a mű utolsó harmadában. Az emberek cserépszavazással szavaztak egy-egy újítás mellett, és ez elgondolkodtatott. Ugye mindannyian tudjuk, hogy a disztópiás regények lényege egy negatív jövőkép felvázolása, és szerintem ezzel a céllal egy burkolt üzenetet kaptunk az írónőtől, ami mindannyiunknak figyelmeztető jelzés kellene, hogy legyen. Ugyanis a cserépszavazást az ókorban alkalmazták, és ide tartozik még az írástudatlanság is, amely végigvonul a művön. Úgy gondolom, ez egy hatalmas visszafejlődést jelent a jövőre nézve, ugyanis visszatérünk a gyökereinkhez, nem hogy fejlődnénk, hanem leépülünk. Ebből is látszik, hogy sokkal mélyebb jelentéssel bír ez a mű, mint amit sokan gondolnak.

Ugyanez a mögöttes jelentés mutatkozik meg abban a kérdésben is, amelyet a könyv hátlapján lévő ajánló szövegben olvashatunk:

Régóta szemezek már Ken Follett könyveivel, de ki tudja miért idáig nem volt kedvem hozzá. Pedig láttam a könyvcímeit és ha más nem , akkor a Tű a szénakazalban   1981-es film meggyőzhetett volna arról, hogy kitűnő író.
Ellátogattam a virtuális könyvtárba és a listából ezúttal abc szerint választottam.
                       
                              Alattunk az óceán
A fülszövegből:

Ajánló

"Ati egy nyaraláson ismerkedik meg Ármin bácsival, aki érdekes dolgokat mesél neki a Holdról. De vajon honnan tud ilyen sok mindent róla? És vajon honnan ismeri azt a lányt, aki fent él a Holdon?
Ármin bácsi azt is elárulja, hogy egyszer járt már Hanna kisasszonynál, és nemsokára megint menni fog. A garázsban épp egy különleges autót épít, olyat, amilyennel annak idején a Holdra utazott. Már majdnem teljesen összeszerelte, és most megmutatja Atinak is...
Kiss Ottó könyve a klasszikus mesekönyvek hagyományát eleveníti fel: a főszereplő kisfiú és egy öregember megismerkedésének története hétköznapinak tűnik, de valójában tele van varázslattal.
Hanga Réka derűs színvilágú, részletgazdag, varázslatos illusztációjával a kiadvány megjelenésében is a régi, hagyományos, böngészésre, gyönyörködtetésre alkalmas mesekönyvek világát idézi."

_____________
Kiadta: Cerkabella Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 40
Ára: 2990
Korosztály: 4-8 évesek

Az e-book-ot most 400 Ft-ért lehet megvásárolni a Bookandwalk oldalán, részletek ezen a linken, ahol a műbe is bele lehet olvasni.

Azért választottam ki ezt a könyvet, mert megtetszett a címe, aztán elolvastam a fülszöveget és megijedtem kicsit, mert nem szerettem volna egy USA propaganda könyvet olvasni, amit nagyon szeretnek csinálni a sok embert érintő szerintem elsősorban személyes és családi tragédiákból.
Végül, mielőtt belekezdtem volna, felkutattam néhány tudnivalót az interneten.

Részlet a fülszövegből:


Mit tegyen az ember, ha Manhattanben él, kilencéves, és feltaláló, ékszertervező, ékszerkészítő, amatőr entomológus, frankomán, vega, origamista, pacifista, dobos, amatőr csillagász, számítógép-tanácsadó, amatőr régész, továbbá ritka pénzérmék, természetes halált halt pillangók, miniatűr kaktuszok, Beatles-kegytárgyak, féldrágakövek és egyebek gyűjtője? Mit tegyen az ember, ha kilencéves, és 2001. szeptember 11-e óta nem látta az apját? Ha nincs más fogódzója, csak a régi holmik, és az üzenetrögzítő magnószalagja apja utolsó telefonhívásaival, amit el kell rejtenie az anyja elől? Mit tegyen, ha talál egy titokzatos borítékot az apja szekrényében, amelyben csak egy kulcs lapul, és a papíron egyetlen szó: Black? Viszonylag egyszerű: fel kell keresni az összes Black nevű embert New Yorkban, és megtudakolni, hogy milyen zárat nyit a kulcs. Ami 216 lakáscím. Vagy megkeresni a zárat, bár minden 2777-ik másodpercben egy újabb zár születik New Yorkban. Kissé bonyolítja a dolgot, hogy hősünk betegesen retteg a tömegközlekedéstől, ezért mindenhova gyalog megy... Megrendítő történet, egy elképesztő intelligenciájú és képzelőerejű kisfiú odisszeiája, aki a World Trade Center összeomlásakor eltűnt papáját keresi.


Az író Jonathan Safran Foer (1977) már 26 évesen számos  írói díj birtokosa, első könyve a Minden világol 2002-ban jelent meg.  A rém hangosan és irtó közel a második műve, hazájában 2005-ben, magyar fordításban 2009-ben került kiadásra. Jelenleg kreatív írást tanít a New York Egyetemen.
Nagyon sok véleményt is elolvastam könyvvel kapcsolatban.
Egybehangzóan azt lehetett kivenni belőlük, hogy ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasni, felejthetetlen, felemelő, csodálatos élmény.
Így kezdtem neki a 9 éves Oskar történetének és vártam a csodát, de a csoda nem jött.
Pedig semmi baj nincs a könyvvel bár a szerkezete kicsit furcsa nekem.
.Minden fejezetben más valakivel történik valami, miközben egy idő múlva megtudjuk, a cél az, hogy Oskar édesapja emlékére bukkanjon a kulcs által.
Többször visszakalandozik az időben, nem csak Oskar emlékeibe, hanem a szülők, nagyszülők múltjába is.
 A szereplők is nagyon szerethetőek, szinte mindenki, persze különösen Oskar. Okos , kedves, figyelmes, jó gyerek, a többiek is, akik körülveszik, anya, nagymama , a házban élők, és a környéken élők, mintha mindenki azért lenne, hogy Oskarra vigyázzanak , amíg ő a városban csatangol, miközben erről ő mit sem sejt sőt azt hiszi, hogy ő oltalmaz mindenkit.
Egyedül a szemétkedő iskolás kölykök az ellenszenvesek.
Van néhány nagyon megrázó  fejezet, például amikor Oskar 9 éves fejjel iskolai feladatként képzeletbeli riportot készít egy hirosimai túlélővel vagy amikor a családi emléktárból megismerhetjük az európai párhuzamot: Drezda értelmetlen elpusztítását.
Végül rájöttem, hogy azért nem érint meg engem ez a könyv, mert amikről ír, a tolerancia, a szeretet , az egymásra odafigyelés, ezek annyira természetes dolgok és meg is vannak a világban, ilyenek is vagyunk.Ja, hogy miért van akkor háború? Hát az a pénzért van. És miért volt Hirosima, Drezda meg New York? Az meg a bosszúért volt.( Ez csak a saját véleményem)
Megnyugtató befejezése van a könyvnek, bár én szerettem volna még egy-két dolgot lezárva tudni, de ez valószínűleg az én hibám.
A könyvből film is készült 2012-ben neves színészek szereplésével. Most arra készülök, hogy megnézem.
Oskar története két Oscar -jelölést is kapott 2012-ben , a címe: Rém hangosan és irtó közel

Ajánló

"Káriusz és Baktusz, a két fognyűvő manó vígan él Jenci szájában, csak egy-egy fogmosás zavarja meg nagyritkán a nyugalmukat. Ám amikor Jenci foga elkezd fájni, nincs mit tenni, el kell mennie a fogorvoshoz. A fogorvos betömi a manók által vájt lukakat, és Jenci kínzó fogfájása azonnal megszűnik. A két manónak nincs más választása, menekülniük kell szétrombolt otthonukból és az őket immár rendszeresen zaklató fogkefe és fogrém elől.
Káriusz és Baktusz meséje a norvég gyermekirodalom mára klasszikussá vált darabja."

______________
Kiadta: Scolar Kiadó (2013.)
Oldalszám: 42
Ára: 1750
Korosztály: 4-8 évesek

Csak lélegezz! trilógia #1

Ha azt olvassátok, vagy halljátok valahol, hogy "családon belüli erőszak", mi fut át bennetek azonnal? Bennem az, hogy egyre több ilyen szörnyűség kerül napvilágra. Nem tudom, hogy évtizedekkel ezelőtt is ilyen brutális mértékeket öltött-e, mint manapság, de úgy gondolom, hogy mindig is volt -induljunk ki abból a régi eszméből, hogy "az asszony verve jó, a férfi az úr a háznál"-, pusztán csak nehezebben derült ki. Ugyanakkor sokkoló, amikor nem telik el egy hét úgy, hogy ne olvasnék, nem hallanék valamely híradásban arról, hogy kit öltek meg, kit vertek agyon, hogyan bántalmaztak gyerekeket, hogy lelőtte a saját gyerekét, megerőszakolta a saját gyerekét ... és ilyenkor csak döbbenten ülök, hogy hol is élünk?

Az Elakadó lélegzet a családon belüli erőszakról szól. Maga a történet hangvétele könnyed, és próbálta az írónő a komoly témát "hétköznapi" lepelbe burkolni, de persze ez semmit se változtatott a tényeken, pusztán csak a fiatalabb olvasóknak így tán jobban megemészthetőbb.

Emmat a nagybátyja és annak a felesége neveli. A tizenéves lányt, valaki rendszeresen, nagyon durván bántalmazza, de Emma hallgat. Takargatja a sérüléseit, összeszorítja a fogait, és csak a remény tartja életben, hogy 600akárhány nap múlva főiskolára/egyetemre mehet, és akkor mindennek vége, elkezdődhet az élete. A továbbtanulás az egyetlen lehetősége. Az iskolában mindent belead a tanulásba, sportol, külön foglalkozásokra jár, mindent megtesz, csak elkerülhessen otthonról. 
A legjobb barátnője, Sara az egyetlen, aki tudja, hogy mi történik Emmaval a zárt ajtók mögött. De hallgat, mert Emma erre kérte.
Aztán feltűnik a színen az első szerelem, ami mindent elsöpör. Emma nem érzi a veszélyt, csak át akarja adni magát az érzésnek, a boldogságnak, de ezzel csak még gyorsabban halad a vég felé. ...

Nem tudok erről a könyvről hosszan írni, mert lélegzetelállító. Többször azon kaptam magamat az olvasása során, hogy elakad a döbbenettől a lélegzetem. Hogy gombóc nő a torkomban, a szívem táján a tehetetlenségtől és a tudattól, hogy a családon belüli erőszak nem mese, hanem a brutális valóság.
Nem írhatom azt, hogy egyetértettem a hallgatással, hogy tűrtem volna, de mégis megértettem Emma hallgatását.
És miközben átolvastam a fenti sorokat, beillesztettem a borító képét, újra pillanatokig csak bambultam a képet. Annyira találó. Kívülről egy szép ajtó, de fogalmunk sincs, hogy mi történik mögötte. ... És mennyi, és mennyi ajtó van a Világon. ...
___________________
Eredeti címe: Reason to Breathe (2013.)
Kiadta: Maxim Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 492
Sorozat: Csak lélegezz! trilógia #1
Ára: 2999
Forrás: kiadó
Értékelésem:


illusztráció:
kép

Fülszöveg: A TÁRSADALOM HATÁRAIN KÍVÜL MÁS TÖRVÉNYEK URALKODNAK

Ajánló

"Miú a világ legnagyobb adventi kalendáriumát találja dombtetőre épült égszínkék házikójuk előtt. A gömbölyű naptár olyan, akár egy hatalmas hógolyó, és mindegyik ablaka csodálatos meglepetést rejt Barátja, Vau készítette Miúnak. Egy óvatlan mozdulattól azonban a hógolyó elindul...
Legurul a dombról, keresztülhömpölyög a falun, majd elsüllyed a tóban. Visszakaphatja Miú az ajándékait? És vajon sikerül helyrehoznia Vaunak, amit a hogolyó lerombolt?
Az egyik legnépszerűbb kortárs finn meseíró magával ragadó, huszonnégy rövid története barátságról és önzésről, szélhámosságról és segítőkészségről, valamint az adventi csodáról."

______________
Kiadta: Kolibri Kiadó (2013.)
Oldalszám: 152
Ára: 2990
Korosztály: 4-8 évesek

Game for It #1

Az utóbbi időben nem épp a legjobb erotikus könyvekbe botlottam bele, amiket kis hazánkban kiadott a Kiadó, így egyszerre voltam kíváncsi a Játék a házasságal-ra a műfaja miatt, ugyanakkor szkeptikus is, hogy silány erotikus történethez lesz szerencsém. Aztán kiderült, hogy az írónő nem más, mint a Heti csaj szerzője, az pedig bejött, így érthető, hogy mégis csak jobban billent a mérleg nyelve, az "érdekel" felé.

Végül megkaptam és egy nap alatt befaltam. Nem csak a rövidsége miatt lehetett vele gyorsan haladni, hanem a stílusa miatt is. Egyáltalán nem olyan, mint amiket eddig ebben a műfajban tapasztaltam. Nem volt vulgáris (egy-két esetet leszámítva, de még az se olyan hű de nagy szám volt), és bár maga a történet tucattörténet, meg már lehetett ilyenről olvasni csak más körítéssel és nevekkel, de mégis jó volt. Olvastatta magát, egyszerű volt, kellemes, és érdekelt, hogy mi lesz a szereplőkkel. Elsodorja őket az élet egymás mellől, vagy boldogan élnek, míg meg nem halnak? Nyilván, mivel romantikus történet, számítottam a boldog végkifejletre, de azért ott volt bennem a kérdés: biztos így lesz?

Sheridan 25 éves festőnő. Egy galériája van Carmelben, az Ocean Avennen, de sajnos nem megy neki valami jól. Lényegében ott tart, hogy az üzlete szépen döglődik. Csinos fiatal nő, világosbarna hullámos hajjal, és persze olyan formákkal, amilyennek lennie kellett a történetben. ;o)
Kisebb-nagyobb mellékszerepet kapott a barátnője, Willow is, akiről a második rész majd szólni fog.
Jared Quinn (nekem a nevét látva mindig Julia Quinn és a Bridgerton család ugrott be) még nincs 30 éves, több mint 190 cm magas, izmos, szívdöglesztő, hullámos barna hajú, nagy nőcsábász. És nem mellesleg a San José-i Sólymok hátvédje. (Amerikai fociról van szó.)

A két fiatal egy rendezvényen találkozik és ahogy lenni szokott, a pasi szeme azonnal megakad a fiatal nőn. Tetszik neki, hogy Sheridan nem játssza meg magát előtte, és nem fut utána. Így a rendezvény után meghívja egy italra, amit aztán egy légyott követ egy motelban.

"Sheridan megtorpant a motel recepciója előtt, és megragadta a férfi ingét, mintha a támogatására lenne szüksége

– Egyetlen éjszaka – suttogta. – Semmi kötelezettség. Csak… szórakozás.

Jared elmosolyodott. Gyengéden végighúzta ujját a lány alsó ajkán. Keresve se talált volna tökéletesebb nőt.

– Rendben."

És akkor itt jön a fordulat.
Jared előélete nem valami fényes, ezért kitalálták a sajtósai, ügyvédje, stb. hogy meg kéne nősülnie, mert ez jó fényt vetne rá. Jared pedig, Sheridan mellett dönt. Először a nő nem akar belemenni az álházasságba, de vonzónak találja, hogy 1 évig a férfi felesége lehet (mert hát azért megmozgatja benne a dolgokat, értitek), na és persze tudja, hogy ez a döglődő üzletének is jól jöhet (célzok a reklámra). Így aláírja a szerződést, de beleveteti, hogy szexuális kapcsolat nem lehet köztük (ezt nagyon nem értettem, de mindegy), mert különben bukta az egész.
Igen ám, de ugyebár izzik a légyott óta a levegő köztük. Vajon kibírják az 1 évet mindenféle szexuális kapcsolat nélkül?

"Egyszer volt, hol nem volt, gyermekeim, hajdanában volt egy rövid randim egy nagyon híres, kupagyőztes futballjátékossal. És, fiaim, hogy tudott csókolni, de az már egy másik történet, egy másik korban…"

Az írónő nem lacafacázott, egyből ott kezdjük a szereplőkkel az ismerkedést, hogy először találkoznak. Lényegében a történetben, nincsenek felesleges körök, felesleges oldalak, mindig történik valami. Aláírják a szerződést, gyorsan összeházasodnak, élik az érdekes házasságukat, majd persze nem hiányozhat a fordulat a történetből, amikor elkezdenek elsiklani egymás mellett. De vajon mi lesz a vége?

Szimpatikusak voltak a szereplők, a történet is kellemes volt, sőt, mondhatni már aranyos, de még se éreztem azt, hogy a szívemhez nőttek volna a karakterek. Valami hiányzott, valahogy nem volt az igazi. Egyszerűen csak amíg velük voltam, amíg róluk olvastam, addig jó volt, de kétlem, hogy hosszabb távon megmaradnának bennem. Viszont pozitívum a szememben, hogy bár Sheridan "csak" 25 éves, mégis egy olyan fokú érettséget éreztem a karakterében, ami jó pár évet dobott rajta a szememben. Nem egy tipikusan fiatal, bohókás, a húszas évei elején/közepén levő nő volt, hanem egy érett gondolkodással rendelkező, felnőtt, igazi NŐ. Az persze más kérdés, hogy normális dolog-e, ha valaki belemegy egy álházasságba, és volt-e értelme a szexmentességet belevenni a szerződésbe, na de semmi se lehet tökéletes, nehogy már. :oP És azért a szexmentesség dobott rajta, fokozta az izgalmakat.
Jared pedig nem a megtestesült őstulok, akiket előszeretettel vesznek bele a szerzők az ilyen történetekbe, hanem lényegében egy teljesen átlagos, hétköznapi férfi, csak hát igen, az aki, megspékelve a gyönyörű testtel és a vastag pénztárcával.

A cselekményen nem akadtam fenn, sőt, nekem bejött valamilyen szinten az álházasság, sőt, még a szexmentesség is (bár érteni nem értettem, de izgis volt). Izgalmas volt, bár így utólag visszagondolva, húzhatták volna egymás agyát jobban, szenvedhettek volna még jobban a szex hiánya miatt. 

Röviden: bejött úgy, ahogy volt. Persze lehetett volna túlfűtöttebb, lehetett volna még a karaktereken dolgozni, lehetett volna csiszolgatni, akár magát a cselekményt még izgalmasabbá tenni, de mégis mindezek ellenére, elnyerte a tetszésemet. Igaz, nem annyira, hogy újraolvassam, de annyira igen, hogy élveztem a történetet, amíg olvashattam. Amolyan egyszer elolvasós, kellemesebb romantikus-erotikus történet.

Milyen is akkor összességében a Játék a házassággal? Egy könnyed romantikus-erotikus történet. A szereplők összegabalyodnak, majd úgy döntenek, hogy házasságra lépnek, de szex nélkül, na de hogy ez betartható-e egy évig, az ugyebár a jövő zenéje. ;o) Inkább érzem romantikusnak a történetet, mint erotikusnak, pusztán csak több erotika van benne, mint a sima romantikus regényeknél ez tapasztalható. Viszont nem esett át az írónő a ló túloldalára. Kellemes volt, olvasmányos, aranyos. Semmi extra, nem okozott meglepetést, kiszámítható, de ebben a műfajban pont az lenne fura, ha nem így lenne. Ugyanakkor hiányérzetem is van. Lényegében tipikusan olyan könyv, amit jó olvasni, de másodjára már nem esnél neki akkora hévvel.

Kiknek is ajánlom a figyelmükbe? Nos, egyértelműen a romantikus-erotikus műfaj kedvelőinek, és azoknak, akik kíváncsian Monica Murphy másik oldalára.

_________________
Eredeti címe: Game for Marriage (2013.)
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 302
Sorozat: Game for It #1
Ára: 3499
Forrás: kiadó
Értékelésem:

 
Képek forrása: 1. 2.  

Adam Makos: Felettünk a csillagos ég

Marked Men #1

Amikor kiderült, hogy megjelenik magyarul a Rule, majd a hír tornádószerűen söpört végig a könyvszeretők táborán, kicsit olyan érzésem lett, mintha egy nagy stadionban állnék, várnám a leghíresebb banda koncertjének kezdetét, megjelennek a füst mögött a színpadon, a tömeg meg elkezd skandálni és tombolni örömében. Ilyen érzés volt szembesülni azzal, hogy milyen sokan várják a könyv hazai megjelenését, és akarva akaratlanul, nyilván ez hatással volt rám is. Nem tudtam elsiklani az izgatottságuk felett, nem tudtam figyelmen kívül hagyni azoknak az értékeléseit, akik olvasták már angolul, egyszerűen kihagyhatatlanná vált számomra. Aztán amikor lehetőségem adódott, hogy a Blogturné keretében még a megjelenése előtt elolvashatom, nagyon örültem neki.

A történetnek két főszereplője van, Rule és Shaw.
Rule Archer 22 éves, 190 cm magas, sötét haja van, oldalt leborotválva, elől egy része rikító lilára festve és tarajként felállítva (mindez akkor, amikor megismerjük őt, mert amúgy a srác olyan, mint a szivárvány). A testét pedig szinte mindenhol tetkók, piercingek borítják. Egy tetoválóműhelyben dolgozik, a csajok odáig vannak érte -mint többnyire a rossz fiú imázzsal rendelkező pasikért-, ő pedig él is a lehetőségeivel. Számtalan csaj fordult meg az ágyában egy-egy átbulizott éjszaka után, aztán másnap reggel már paterolta is ki őket. Szóval látszólag Rule a kemény fenegyerek. De milyen belülről? Mi az ő története?
Három évvel ezelőtt elveszítette az ikertestvérét egy autóbalesetben, és a mai napig az édesanyja őt hibáztatja ezért. A kapcsolatunk nagyon megromlott, a fiú menekül otthonról, de az anyja hétről-hétre látni akarja Vasárnaponként a villásreggelinél. Ezek a heti találkozók nem szólnak másról, mint a múlt felemlegetéséről, és a Rule szembesítéséről azzal, hogy ő milyen tökéletlen, a testvére meg milyen tökéletes volt.

"– Talán mégis vannak jó tulajdonságaid, Archer.

Bemutattam neki, mert… nos, mert ez a szokásom."

Shaw Landon 19 éves és 14 éves kora óta ismeri Archeréket. A legjobb barátja Rule bátyja, Remy volt az. Mindenki úgy tudta, hogy a fiatalok együtt is jártak, így a lány szinte családtag lett. Ő az, aki Vasárnapról Vasárnapra megjelenik a fiú lakásán, szembesül azzal, hogy épp kivel hempergett az ágyban, majd elcibálja a villásreggelire, amit ő is átvészel. Shaw szülei piszok gazdagok, de a lány túl sok szeretetet és figyelmet sose kapott tőlük. Remy volt az, aki meglátta benne, hogy mennyire elesett, mennyire vágyik a szeretetre és felkarolta. Csakhogy a fiú meghalt, a lány pedig egyedül maradt.
Shaw nem mellesleg gyönyörű. 160 cm magas, szinte fehér, szőke haja van, és nagy, olajzöld szeme. Sugárzik belőle az elérhetetlenség és a kifinomultság, maga a megtestesült tökély. De van egy titka: 14 éves kora óta szerelmes Rule-ba, aki erről semmit se tud, másrészt ugyebár azt hiszi, hogy Remy barátnője volt, így nem is néz rá pasi szemmel.

"Tizennégy éves korom óta fülig szerelmes vagyok mindkét oldalába. Persze szerettem Remyt is mint a bátyámat, a legjobb barátomat és önjelölt védelmezőmet, de Rule-t úgy szerettem, mintha ez lenne életem küldetése. "

Ahogy fentebb olvashattátok, mind a két főszereplőnk lelki sérülést cipel magával.
Rule-nak meghalt az ikertestvére, úgy érzi, hogy miatta, ráadásul az anyja többször is odavetette, hogy neki kellett volna meghalnia. Ezen többször is olyan szinten kiakadtam, hogy azt szavakba foglalni se lehet. Nyilván elképzelni se tudom az anya fájdalmát, na de hogy olyat mondjon a gyerekének, bárcsak ő halt volna meg a másik helyett, ez számomra elfogadhatatlan és feldolgozhatatlan. Hogy mondhat már valaki ilyet a saját gyerekének, még akkor is, ha gyászol? Rule nem tudja feldolgozni Remy halálát, de azt sem, hogy mindig ő volt a család feketebáránya.
Shaw pedig nem kapta meg soha a szülői szeretet és az odafigyelést. Ő csak egy hímestojás, aminek minél díszesebbnek kell lennie, hogy a szüleire jó fényt vethessen.

A történetünk ott veszi kezdetét, hogy egy bizonyos vasárnapi nap van, így Shaw megjelenik Rule szobájának ajtajában. A fiú egy átbulizott éjszakán van túl, mellette egy csaj, akiről azt se tudja, hogy ki az. Shaw jól titkolja az érzelmeit, már a sokadig ilyen jeleneten van túl. A srác felébred, kipaterolja a csajt, majd bepattan Shaw BMW-jébe és hagyja, hogy a lány elvigye a villásreggelire.
A kapcsolatuk távolságtartó, koránt sem tökéletes. A reggeli nem jól sül el, mert az anya újra nekiesik Rule-nak, aki erre megfogadja, hogy soha többet nem teszi be a lábát a házba. Shaw is eljut arra a pontra, amikor úgy érzi, hogy a nőnek már orvosi segítségre van szüksége, és amíg nem változik meg a vélekedése Rule-ról, addig ő se teszi be a lábát a házba.
Mivel a két fiatalnak nem kell találkoznia Vasárnaponként, elkezdenek távolodni egymástól. De aztán egy napon Rule beül a barátaival egy bárba, ahol meglepődve veszi észre, hogy a szexi pincérnő nem más, mint Shaw. És akkor elindul benne a változás, leesik neki, hogy a lány nagyon dögös.
Aztán jön Shaw születésnapja és a fordulópont a történetben. Történik, hogy a fiatalok összegabalyodnak és ez mindent megváltoztat. De vajon van-e közös jövőjük? ...

"Nem gondolkoztam, nem mérlegeltem, csak alaposan belemarkoltam, még feljebb tornásztam magam, és erősen a szájára tapasztottam az enyémet. A karika az ajkában meglepően hideg volt, de minden más része tagadhatatlanul forró és kemény."

A sorozat 2012-ben jelent meg angolul, először e-book formátumban. A többi részben Rule barátai és a legidősebb bátyja, Rome szerepel, aki katona Afganisztánban, de ebben a részben egy baleset miatt hazajött egy időre. Mind Rule barátai, mind Shaw lakótársa, kisebb-nagyobb mellékszerepet kaptak, így igazából már sejthető, hogy a további kötetekben ki-kivel fog összemelegedni majd.

A történet váltott nézőpontként épül fel, így egyszerre olvashatjuk az eseményeket a fiú és a lány szemszögéből is.
Rule a tetkós, pimasz, szabad szájú, felelőtlen srác, tipikus rosszfiú, akiért lássuk be, sok nő képes rajongani. De belülről össze van törve, elfojtja az érzelmeit. Sebezhető, és igazából jó. A nők pedig szeretik ezt az összetételt, ugye, hogy ugye? ;o)
Shaw pedig bár piszok gazdag, de próbál a szülei nélkül érvényesülni. Annak ellenére, hogy anyagilag támogatják, egy bárban dolgozik, hogy legalább egy kicsit független tudjon lenni. A nagy álma pedig az, hogy orvos legyen, ennek is tanul a Denveri Egyetemen.
Rule a legkidolgozottabb karakter, és vele kapcsolatban különösebb problémám nincs, ugyanakkor Shaw nagyon nem szimpatikus. Igazából egy lelketlen, tartalom nélküli karakter. Pont olyan, amilyennek a szülei létrehozták a történetben. Kívülről csili-vili -csak annyi maradt meg bennem róla, hogy néz ki-, de belülről nem egy kidolgozott karakter. Tudjuk, hogy milyen magányos, meg mennyit szenvedett, meg jó kislány, tökéletes, de ez nem jött át. Egyszerűen csak egy szőke plázacica számomra, és ennyi.

Maga a cselekmény nagyon jól, nagyon olvasmányosan indult. De amikor a fiatalok összejöttek, leszállóágba ereszkedett az egész. Onnantól kezdve nehezen haladtam vele. Unalmassá, sablonossá vált és leginkább a hibákon akadt meg a szemem, mert bizony vannak a történetben furcsaságok.
Lássuk, mik is azok. A lista nem teljes, csak a legzavaróbbakat emelném ki:
- miközben olvastam a történetet, több más regénnyel kapcsolatban is párhuzamot éreztem. Nyilván, ezek olyan elemek, amik "természetesek", teljesen normálisnak lehet venni, hogy a szerzők beleveszik a történetekbe, mert nem extrák, de akkor is ott volt bennem, hogy erről már olvastam itt és ott, csak más nevekkel, kicsit más körítéssel.
- megdöbbentem, amikor kiderült a szereplők kora. Nem érzem, hogy 22 és 19 évesek lennének, szerintem jobb lett volna, ha pár évvel idősebbek lettek volna, mert koravének.
- az egyik legérdekesebb hiba az volt, hogy az egyik oldalon az szerepel, Rule beleakasztotta az ujját Shaw bugyijába. A másik oldalon meg már azt lehet olvasni, hogy leveszi a lány nadrágját és megdöbbenve veszi észre, hogy nincs rajta bugyi. Nos, akkor hogy is volt? Mibe akasztotta bele az ujját?
- Shaw szerint cselédek dolgoznak az anyja házában. Nos, nem tudom Amerikában mi a helyzet, de szerintem a háztartási alkalmazottakat ott se cselédeknek hívják rég óta.
- Shaw szex közben a szájába tömte az öklét, hogy elfojtsa a sikolyait. Az első gondolatom egyből az volt, hogy: és nem fulladt meg?
- másik nagy cukiság, amikor azt olvastam, hogy véletlenszerűen leráncigálta Rule ruháit. Egyből megjelent előttem, hogy előbb leveszi a srác alsónadrágját, majd csak utána a farmerjét. Mert hát a véletlenben minden benne van, ugyebár. Nos, a vetkőztetésben túl nagy véletlenszerűség nincs. Hisz vagy a felsőjét veszi le, vagy a nadrágját, vagy a zokniját, oszt annyi.
- volt még egy cukiság Shawról, ugyanis azt állította magáról, hogy ő egy teljesen átlagos lány. Mindezt úgy, hogy a legmárkásabb ruhákat hordja, BMW-je van és csak a csivava hiányzik a táskájából.
- nem értem, hogy a szerzők miért veszik bele előszeretettel a történetekbe a temetőbeli jeleneteket, amikor a főszereplők elmennek a temetőbe beszélni a sírral. Ez annyira színpadias!
- azon is jót mosolyogtam, amikor szegényke szomorúan nyugtázta, hogy az apja elvitette a megrongált kocsiját, de mivel már ott parkolt egy Porsche Cayenne a nevén, nem volt más választása, mint elfogadni. Szegény pici lány, de sz*r neki! Denverben nincs tömegközlekedés? Saját kocsi nélkül meghalnak a lakosok, vagy mi?
- a vissza kellett pattintani a csaj kiugrott vállát, meg csak hab volt a tortán. Még sose hallottam, hogy pattintani szokták, a Tic Tacos tető jutott egyből eszembe.
- a történet epilógusa meg úgy ahogy van, nevetséges, de a poént nem lövöm le!

ilyen "csúnyaságot" kapott "szegény" Shaw

Milyen is akkor a Rule?: Jól indult, olvasmányos volt, de sablonos és tucattörténet lett. Megértem, hogy sokan nagyon odáig vannak Rule karakteréért, de többnyire minden rosszfiúval ez szokott lenni a helyzet, nem érzek benne semmi extrát. Shaw karakterábrázolása viszont nagyon gyenge, és többször a falra másztam tőle.  
Az alapprobléma szerintem az, hogy túl sok mindent akart belevenni az írónő a történetbe. Nem elég Rule problémája a testvére halála miatt, még belevette Shaw zaklatását, és ez már túl sok volt. Kb. a könyv 1/4 nagyon olvasmányos, de utána számomra eléggé ellaposodott és felesleges köröket futottunk.
Mindezek ellenére, hogy nekem nem tetszett, inkább a hibák maradtak meg bennem, megértem, hogy miért rajonganak olyan sokan ezért a történetért. Van benne valami, és maga a stílus sem rossz. A rosszfiú és a jókislány egymásra találása, a problémák legyőzése -mint valami mese-, tudom, hogy ez nagyon kecsegtető, olvasmányos, lehet rajongani az ilyen történetekért. De nekem akkor se nyerte el maximálisan a tetszésemet, közepes volt. Ennek ellenére kíváncsi vagyok a folytatásra, leginkább Rome könyvére.

Kiknek a figyelmébe is ajánlom a Rule-t?: az NA és a könnyedebb erotikus, romantikus irodalom kedvelőinek.


_________________
Eredeti címe: Rule (2012.)
Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Sorozat: Marked Men #1
Ára: 3499
Forrás: kiadó
Értékelésem:


Képek forrása:
1., 2., 3.