Könyvfalók

Forrás: Getty Images

Márti: Régen sokat olvastam napon, strandon. Az épp aktuális kötelezőket vagy krimiket, azt hiszem egy Robin Cook ázott is el. Volt olyan is, hogy grafilogikát vittem (juj, de régen játszottam már :) ) Most pedig, azt hiszem mondanom se kell, hogy a négy gyerek mellé csak a pancsolókönyv fér be  ;)

Adri könyvmoly: Már az eszemet sem tudom, mikor jártam vízparton. főleg olvasni nem tudok ott. De ha tehetném, valami könnyed, vidám olvasnivalót vinnék, esetleg egy kis romantikust.

Tegnap szuper hírt olvashattam az Egmont Kiadó Facebook oldalán.
Jövő héttől egész nyáron, 2 hetente, 1-1 Nalini Singh novellát fognak közzé tenni az FB oldalukon.
Kedvelem az írónő történeteit, így gondolhatjátok, hogy milyen izgatottan várom. ;o)

Múlt hónapban olvastam Mikszáth Kálmán házasságáról és arra gondoltam, hogy a könyv által más szemmel tudom olvasni az  író egyébként is nagyon szeretett műveit.
Ott egyenlőre még nem tartok, hogy korábban olvasottakhoz visszatérjek, legfőképpen azért, mert nagyon sok könyvét nem olvastam még.
A Gavallérok egy kisregény és általában másik hasonló terjedelmű művével adják ki egy kötetben. Az első megjelenés éve: 1897.

Nem csak maga az mű a rövid, hanem az idő is mialatt a történet játszódik.
Egyes szám első személyben elmesélve tanúi lehetünk egy lagzinak  nemes Sáros vármegyében. Csak úgy tájékozódás képen: Sáros vármegye területe a Trianon előtti Magyarország északi határán található, központja Eperjes. Jelenleg Szlovákia része.

Ez azért érdekes, mert a pesti hírlapíró Csapiczky Endre megkérte hírlapíró társát , hogy legyen a násznagya a távoli Sáros megye Lazsány nevű településén. Az esküvő előtti napon vonatra szálltak és így jutottak el egy nagyobb városba , ahonnan másnap négylovas kocsival indultak az esküvő helyszínére.

" izzó verőfényesen sütött a nap, nevető mosolyával beragyogva a szelíd hegyeket, melyek csak úgy szoktatóba ugranak elénk, mint elölálló apródjai a messziről kéklő óriásoknak"

Innentől kezdve a hírlapíró-násznagy csak ámult bámult, mert úgy tudta, hogy Csapiczky szegény, mint a templom egere. A kocsihoz  minden útkereszteződésnél csatlakoztak újabb csodás fogatok, töve rokonokkal, és ilyenkor leálltak beszélgetni, egymással élcelődni. A rokonság némelyike olyan ősi famíliának tartotta magát, hogy  a családfáját  egészen a hét vezérig vissza tudta volna vezetni, de minimum a mohácsi csatáig.
Az olvasó beül melljük az egyik kocsiba és élvezi a tájat az egy szem idegen hírlapíróval és gyönyörködik az anekdótákban , az egymást csipkelődve fogadó urakban. Szinte érezni lehet  a menet közben kóstolgatott ételek, a finom borok , a kisüstik ízét. Zötykölödünk az kanyargós utakon, látjuk az apró  falvakat, a fogatok látványára összesereglett falunépet. Miközben megtudjuk szépen lassan, hogy mindez a mulatság hitelből van, nincs egy se a rokonságban , akinek legalább kettő jelzálog ne lenne a birtokán, ha egyáltalán van még birtoka.  De olyan jól lehet szórakozni, hogy eszünkbe se jut azon gondolkozni,hogy ki állja a számlát. Az igazi gavallérok az öröm szülök, amikor  egymást felülmúlva átadják a nászajándékot - papíron 50- 60 ezer forintnyi kötelezvényt. Fogalmam sincs, hogy ez mennyi pénznek felelne meg ma, de a násznép újjongott:" Igazi gavallér", "Úr a pokolban is"

Ezzel a könyvével sem okozott nekem csalódást Mikszáth, mert ez a környezet az amibe annyi éven keresztül tapasztalatokat  gyűjtögetett  , pontosan ismeri ezt a tájat, az itt élőket , urakat, parasztokat. A tájleírásai annyira élethűek, mint egy képeslap vagy inkább , mint egy képeskönyv. A kis történeteket, ahogy csatlakozik a rokonság az esküvőre igyekvőkhöz , szinesen , kedvesen és a legtermészetesebb toleranciával mutatja be . Érezhetően otthon van ebben a közegben. Kitcsit sem ítélkezik, hiszen ezek az emberek nem ártanak senkinek, na jó nem is kicsit önmaguknak
Megint megcsodáltam az érdekes szavakat, amiket használ  pl, azt mondja erre a kis történetre, hogy " kis estke", vagyis kedves kis eset, legalábbis szerintem ezt jelenti.
Újra eszembe jutott az is , hogy mennyire hasonlít a mai korunkhoz, némelyik honfitársunkhoz ennek a  mulatozó társaságnak a tagjai. Hitelekből élni, nagyvonalúnak látszani ez ma is betegség nálunk

Szívből ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik gondolkoznak azon hogy Mikszáth melyik kötetét emeljék le a könyvespolcról kezdetnek. Könnyed, szellemes, igazi jó kikapcsolódás mindenféle stresszes helyzet nélkül.

Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)

Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?

forrás: http://www.homeaway.co.uk/p405278

Hazudnék ha azt írnám, nem lepett meg amikor Levente megkeresett e-mailben: elolvasnám-e az újabb regényét, a Bomlást. Döbbentem ültem a monitor előtt, bámultam a billentyűzetet, és hol az kattogott a fejemben, hogy Olvasta a Barbibébis bejegyzésemet?, hol az, hogy Kell ez nekem?
Beugrott a Barbibébi, ami lássuk be, nem épp a legkedvesebb történeteim közé tartozik, amiket az utóbbi években olvastam. A felhajtás körülötte, a botránykönyv pulzálása a szemeim előtt, az olvasók reagálása rá, és persze a saját tapasztalatom is. Nem tetszett a történet, ugyanakkor éreztem akkor, hogy stílusilag nem rossz az író, de még forrnia, érnie kell.
Kicsit tehetetlenül bámultam a monitort és fogalmam se volt, mit is akarok. Pedig a döntés egyszerű: elolvasom avagy sem. Féltem tőle, féltem a csalódástól, féltem attól, hogy a fejemet verem a falba a saját döntésemtől, de ugyanakkor kíváncsi voltam, hogy fejlődött-e az író. Így vettem egy nagy levegőt és bepötyögtem a válaszban, hogy benne vagyok.

Szóval nekikezdtem a történetének. Többször említettem már, hogy szkeptikus vagyok a mai, hazai szerzőkkel szemben és ezen a Barbibébivel csak segített. Így nagy út állt előttünk. El kellett velem feledtetnie a Barbibébit, el kellett érnie azt, hogy átlendüljek azon, mennyire nem tetszett, milyen kép alakult ki bennem róla.

Igazán a második nap tudtam jobban nekiülni az olvasásnak. Este volt, Gyerkőcöm már aludt, minden csendes volt. Elhelyezkedtem a fotelban és elkezdtem. Aztán a következő emlékem az, hogy magamhoz térek és nyugtázom magamban, hogy hipp-hopp elolvastam 60 oldalt. És nem, nem aludtam el közben. ;o) Sikerült az egyik legnagyobb akadályt átlépnie a történetnek: elfelejtettem, hogy ki írta és bár itthon játszódik, de elfelejtettem, hogy hazai szerzőről van szó. Ezt pedig fontosnak tartom.
Éreztem, hogy más, mint a fenn nevezett története. Felfedezhető még benne az a bizonyos "Lakatos Levente", de ugyanakkor még sem. Más volt a hangulata, más a történet, más az egész.

A történetről röviden: egy megcsonkított férfi holttestére talál egy kisfiú. Csakhamar kiderül, hogy a férfi nem más, mint Flórián, a híres luxusprosti, a milliomos asszonykák kedvence.
A nyomozást Fényes Laura nyomozónő vezeti, aki a LoveClub ügyben is feltűnt (fogalmam sincs hogyan és mint, mivel nem olvastam azt a könyvet, de említés van erre a Bomlásban, ezért tudom), illetve becsatlakozik a képbe majd Lengyel Dávid pszichológus is (aki szintén szerepelt a LoveClub-ban).
Aztán a következő fejezetben egyből egy bizonyos Kökényesi Szilvia történetében találjuk magunkat. A lány 24 éves, most ért véget a házassága, ami totál taccsra tette. De most elkapta a lendület, ugyanis irodalmi pályázatra talál egy magazinban. Elhatározza, hogy ír egy szuper történetet, méghozzá nem másról, mint a milliomos asszonyok közt elhíresült Flóriánról. Találkozót beszél meg a férfival, majd maga is meglepődik, amikor az egész balul sül el. Ugyanis a férfi azt hiszi, hogy a fiatal lány is a szolgáltatásaiért kereste fel, így lényegében megerőszakolja őt. Mert igen, Flóriánhoz azért járnak az asszonykák, hogy kielégítse legvadabb, legbrutálisabb szexuális vágyaikat.
Szilvia történetét olvasva rájövünk, hogy tényleg minden kisiklott, ugyanis a lányt a férfi bezárja, amíg el nem készül a Bibliájával. És mi köze mindennek a Bibliához? Nos a pasi őrült. Nevezhetjük is szebben a dolgokat, küzd a démonaival, stb., de tök egyszerűen csak nem százas. Meggyőződése, hogy az Ördög az apja, szent küldetést teljesít, és minden nőben démon lakozik, aki hozzá jár.
A másik oldalon viszont továbbra is tudjuk, hogy Flórián meghalt és Szilviát se találják. Ki ölte meg a férfit? És hogyan? És hol van a fiatal nő? ...

A véleményem:

Három nap alatt fejeztem be a könyv olvasását és ezalatt az idő alatt egyszer volt megingásom, amikor majdnem félretettem. Igazából élveztem az olvasását, tetszett, de mégse felhőtlen a kapcsolatom a történettel.

Összességében jobb a Bomlás, mint a Barbibébi. Kidolgozottabb, jobban van felépítve, a karakterek is részletgazdagabbak, van mondandójuk, igazi karakterek, nem pedig csak egy írónak a bábjai. Tetszett, hogy nem 1-2 főszereplő volt, hanem lényegében 4. Egész jól végigvezette a szerző mindegyiknek a szálát, de valahogy nem kerültek hozzám közel, kicsit olyan távolságtartóak maradtak. Bár, mivel ezt tán megköveteli a műfaj, így meg is értem, de nem kedveltem meg egyiket sem és ez kicsit hiányzott.

A cselekmény izgalmas, fordulatos volt és olvasmányos. Tetszett, hogy egyből belevágott a holttest megtalálásával a sűrűjébe. Nem húzta a dolgokat, kerülgette a kását, hanem egyből bumm bele.
A bumm belére kitérve még. Sok könyvnél szoktam azt tapasztalni és féltem emiatt a Bomlásnál is, hogy elkezdem olvasni, kb. az első fele nagyon pörög, aztán elfárad az író, lanyhul a kedve, belevesz minden hülyeséget, de nem tudja visszapörgetni a cselekményt és ezzel elrontja az első fele élményét is. Nos, bár a Bomlásban is volt olyan fordulat (az ördögös), ami miatt vonogattam a szemöldökömet, ettől függetlenül nem éreztem ezt a lanyhulást, így viszonylag egy szinten tudta mindig tartani az érdeklődésemet.

Viszont: nem tökéletes, vannak benne zavaró elemek, logikai bukfencek, nyomtatási hibák, sokszor megfordult a fejemben, hogy „mi a fene is ez?”. Úgy éreztem néha, hogy nagyon sok a TÖRTÉNET. Néha a kevesebb, ugyebár több.
Az ördögös résszel meg sehogy se tudok kibékülni. Tudom, hogy erre az egészre úgy kéne néznem, mint egy beteg elme tévképzetére, de valahogy még sem megy. Nem másabb ez a szál, mint más krimikben/thrillerekben, ha mondjuk a tettesnek látomásai vannak, stb., de még se tudtam elfogadni. Ezzel valahogy kisiklott egy kicsit, és nem tudtam eldönteni, hogy hol van a határ a valóság és az őrület közt.

Azt, hogy a Szürkéhez hasonlította a kiadó a könyvet, pusztán csak reklámfogásnak tartom. Igaz, hogy van benne kemény szex, de ez csak amolyan mellékszál és nem tartom annyira hangsúlyosnak, na meg a célja is teljesen más ezzel. Nem ez a lényege! Inkább csak egy olyan elem, ami feldobja a történetet. Igaz, ugyanakkor elgondolkodtató is a maga módján.

Összegezve: olvasmányos, izgalmas, jól felépített thriller. Nem tökéletes, de mégis jó és kellemes olvasmány. A Barbibébi után pozitív élmény volt az olvasása.
És hogy kiknek ajánlanám? Nos nyilván, akiknek bejött a Barbibébi, LoveClub, azoknak mindenképp, de azoknak is merem a figyelmükbe ajánlani, akik esetleg csalódtak a Barbibébiben. Fejlődött, csiszolódott az író és ezt érezni lehet a Bomláson.


Kiadta: Ulpius-ház Könyvkiadó (2013.)
Oldalszám: 442
Ára: 3499
Forrás: szerző
Értékelésem:







A bejegyzésem olvasható a saját könyves blogomon is, ITT.

"A gyerekek másképpen olvasnak, mint mi, felnőttek. Számukra a betűkben felidézett világ – ha más módon is – éppen úgy valóság, mint a kézzelfogható dolgok világa. „A gyerekek a szívükkel olvasnak”

"Ha a könyvekből valamilyen varázslat folytán nyomtalanul eltűnnének azok a szavak, mondatok és fejezetek, amelyeket valóban szívvel-lélekkel olvastak – az ifjúsági könyvek lapjai üresek és hófehérek lennének, mintha csak most kerültek volna ki a papírgyárból.."

Többször írtam már Gyerkőcöm egyik kedvenc mesesorozatáról, a Barátnőm, Bori könyvecskékről. A kis könyvecskék, óvodás korától az iskolakezdésig követik nyomon Bori kalandjait. A történetek hétköznapiak, olyan témákkal foglalkoznak, amelyek minden kisgyerekkel megtörténnek/megtörténhetnek. Személy szerint, én pont emiatt kedvelem.
Arról viszont még nem írtam, hogy a könyvsorozat alapján 2012-ben, televíziós sorozat készült Németországban, amit itthon a Minimax is vetít. 2 évadja van, egyenként 13-13 résszel.

Az egyik rész a tévében:



_____________
* A könyvekről bővebb információt ITT találhattok.
** Bejegyzéseim a könyvekről:
Liane Schneider-Eva Wenzel-Bürger: "Barátnőm, Bori" sorozat
"Barátnőm, Bori" sorozat 2.
"Barátnőm, Bori" sorozat 3.