Könyvfalók

Marék Veronika: Annipanni, mesélj nekem!

Kiadta: Pagony Könyvek (2011.) Oldalszám: 38 Ára: 1490

Nagyon megörültem, amikor megláttam ezt az újabb Boribon könyvecskét a könyvtár polcán. Kaptam is utána és ezzel kijelenthetem, hogy mindegyik Boribon kötetet olvastuk már és mindegyiket nagyon szerettük is! Igaz, valahogy az Annipanni, mesélj nekem! kicsit furának tűnik, de aranyos, Boribonos és Marék Veronikás, így kihagyhatatlan! :o)

Boribon azt szeretné, ha Annipanni mesélne neki, de a kislány nem ér rá, rohannia kell bevásárolni.
A kis játékmackó egy papírlapot talál az asztalon, amire Annipanni 3 dolgot felrajzolt. Vajon miket ábrázolnak és mit szeretett volna velük Annipanni? ...

Fürdés után

Rózsakert Wargemontban

Lányok a zongoránál

Az evezősök ebédje

Kálmán Jenő: Sicc a hóban

A nálam levő könyv adatai:  Kiadta: Móra Kiadó (2006.) Oldalszám: 38 Ára: 1980

Könyvtárban jártam. Na és mi jött velem, na mi? Hát naná, hogy egy újabb Sicc kötet! Ráadásul ezt még nem is ismertem.

9 történet található a könyvecskében, hosszabb-rövidebb vegyesen, viszont nem csak téliek.
Szó van benne a jegesmaciról, akit Sicc ellop, hogy aztán az állatkertbe vigye.
Meg a hóemberről, aki bizony elolvad a kályha előtt. ...

Továbbra is nagyon édes kötetecske, ajánlom a szülők figyelmébe! ;o)

http://www.clker.com/

Kormos István: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról

Kiadta: Századvég Kiadó (1992.) Oldalszám: 94 Ára: 280 Kiadta 2006-ban az Osiris kiadó is, ára: 2180 Ft.

"Hol volt, 
hol nem, 
messze, messze,
volt egy boglyos, 
lompos, 
loncsos, 
és bozontos, 
Vackor nevű 
kicsi medve, 
nem is medve, 
csak egy apró, 
lompos, 
loncsos 
és bozontos, 
piszén pisze kölyökmackó." 
Kormos István méltán népszerű meséjét Keresztes Dóra értő és kedves képei teszik még... 

Miért is vettem le ezt a könyvet a könyvtár polcáról? Amikor megláttam a címét beugrott, hogy anno még a testvérem ebből a könyvből tanult olvasni. Ezt olvasták az iskolában közösen és otthon is nagyon sokat kellett vele gyakorolnom a felolvasását. Rémlett, hogy mennyire untam, mennyire nem tetszett és mennyire hülyeségnek tartottam, hogy így tanítják őket. Ugyanakkor kíváncsi lettem arra, vajon Gyerkőcömnek elnyerné-e a tetszését. Így hazavittem és este neki is álltam a felolvasásának.

Sokszor teljesen elveszítettem a fonalat, a nyelvem is néha teljesen összegabalyodott. Viszont érdekes módon (nekem legalábbis érdekes) a Gyerkőcöm másnap este újra ezt a könyvet kérte a felolvasáshoz, így folytathattam az ovis Vackor történetét egészen addig, amíg iskolába nem ment. :o) 

A sok mesés történet után vágytam valami igazira, valami valósra, valami nagyra!
Ezzel a történettel meg is kaptam ezt.

Santino a könyvünk szereplője, aki önhibáján kívül egy nagy maffiavezér célkeresztje elé kerül 6 évesen.
Igazi olaszos könyv, olasz helyszínekkel, olasz mentalitással és olasz maffiával.

Santino családja férfi tagjai  szegénységük miatt bele keverednek mindenféle apróbb bűnbe, aztán a maffia kivégzi őket a kisfiú szeme láttára.
Lesújtó történet, főleg hogy igaz is lehetne .

A kisfiú saját szavaival meséli el a történetet minden megrázó momentumával együtt..
Olyan, mintha személyesen nekem mesélné el egy találkozásunkkor.

A könyvet alátámasztandó játék baba fejek és lábak teszik hátborzongatóbbá az egyes fejezeteket.
Kicsit túlzásnak érzem, olyan horror filinget ad neki.
Pedig maga a mondanivalója is ijesztő. Akár velem és családommal is megtörténhetne.
Azt hiszem ezek után nem vágyódom annyira a meleg és színes Olaszországban élni.

A kisfiú elveszíti az addigi életét, a családját és dönteni kényszerül, hogy hallgasson kegyesen, mint mindenki vagy legnagyobb titkát fedje fel ,a gyilkos kilétét, harcoljon az igazságért?
Nehéz döntés egy ilyen pici embertől.
Sok felnőttnek nem lett volna ennyi bátorsága és tartása azt hiszem, mint neki.
Nem lövöm le a poént, hogy hogy dönt.
Ehhez el kell olvassátok a történetet.

És hogy ki Lucio? 
Az elején én sem értettem, de valahogy sejtettem hogy Santinohoz kapcsolható.
Különböző teóriák keringtek a fejemben, de pont az igazi megfejtés jutott az eszembe legutoljára.
Zseniálisan szétbontott mű, ami ugrál az időben, helyszíneket is.
Néhol idegesített ez, és nehezen állt össze az egész történet teljesen, de mégis érdekfeszítő volt.

A szereplők nagyon is valósághűek, az utolsó mondatukig.
Így nem lehet nem szeretni vagy gyűlölni őket.
Rettegtem és gyűlöltem a gonosztól, hiszen nagyon valóságos.

Tetszik a mű nyelvezete, az író találékonysága, a könyv szerkezete, a hangulata.
Mind magával ragad és várod a végkifejletet.
Én ki is olvastam 3 óra alatt.
Nehezen tettem le pihentetni.

És hogy mennyire a fiatalság kezébe való a könyv?
Nem tudom.
Nem hiszem, hogy szívesen a kicsi gyermekem kezébe adnám a könyvet.
Szerintem túl megrázó lenne neki, hiszen nekem is az.
Természetesen, a maga szörnyű valójában írja le a halált, a gyilkosságokat, a bűnözést, a gyermeki rettegést és találékonyságot.

Kedveltem Santino karakterét. Nagyon okos kisfiú, akinek jó a memóriája és igazságérzete.
Kishúgát ahogy védelmezi, az nagyon édes.
Vadászt is kedveltem, mint az igazság bajnokát.

A könyv fülszövege is rendben van, figyelemfelkeltő.
A borítója pedig impozáns.

Rendhagyó megemlékezésre hívlak Benneteket az idei március 15 -én . Az 1848-as forradalomra most zászló lengetéssel emlékezzünk.
A forradalom lánglelkű költője Petőfi Sándor volt, rajta kívül sok író és költő is megírta a forradalommal kapcsolatos gondolatait.

A mi mai korunknak is van egy - ha nem is forradalmár - lánglelkű költője, akitől ezen a márciusi héten búcsúztunk, mert a lelke végleg felszállt az égig. Azért mondom, hogy lánglelkű, mert a verseiből tűz árad,  amelytől egyszer sírunk, egyszer nevetünk. Néha úgy érezzük, hogy bújnunk kell valakihez, ha hallgatjuk, máskor meg olyan bohókásak, hogy szinte kínrímeknek tűnnek.
Cipő - Bódi László- versei annyira egyéniek, hogy zene nélkül olvasva is ráismerünk a stílusára, ezért költő Ő is, mint a többi nagyok. Meggyőződésem, hogy egyszer könyv alakban is olvashatjuk a verseit.
Emlékezzünk most Cipőre néhány verséből kiragadott részlettel, csak úgy címek nélkül. Egészen biztosan hallani fogjuk hozzájuk a zenét is.

Eredeti címe: Rescue Me (2012.) Kiadta: Athenaeum Kiadó (2013.) Oldalszám: 324 Sorozat: Lovett, Texas Ára: 2990 Forrás: kiadó

"...izzik a levegő a texasi prérin... 33 éves, szingli, és egy rágógumi-rózsaszín koszorúslányruhába gyömöszölte magát. Ráadásul a texasi Lovett minden lakója azon mesterkedik, hogy összehozza őt valakivel, bárkivel... Na de ki fogja megmenteni a lázadó csajszit? Amint lehetett, a gyönyörű Sadie elhúzta a csíkot e porfészekből, hátra sem nézett. Ám most visszatért, és csak azért is meghívta a jóképű ismeretlent, Vince-t az unokahúga esküvőjére. Vince Haven, aki ellenállhatatlan izmait kemény munkával szerezte, s a SEAL-elitalakulatban szolgált Afganisztánban, kattant nénikéjét látogatva ragadt Lovettben. Ha megbirkózik véres múltja gyötrő démonaival, talán ő lesz az, aki kihámozza Sadie-t abból a cuki rózsaszín ruciból!"

Lovett, Texas #3

Nagyon vártam Rachel Gibson újabb magyarul megjelenő regényét. Kicsit sokat kellett várni, mert a legutolsó még 2011-ben jelent meg és bár abban bíztam, hogy a Hokis széria fog folytatódni, de ettől függetlenül amikor kiderül, hogy még sem, nagyon vártam a Ments meg!-et.

Ez a kötet a Lovett, Texas sorozat 3. része. Igazából nem értem, hogy miért a 3. résszel kezdték el itthon a szériát, de mivel a kötetek nem összefüggőek, miért is ne?

Az írónő olyan, mint Susan Elizabeth Phillips. A történetei romantikusak, bájosak, megfelelően eltalálja az összhangot az erotika terén. Nem sok, de nem is kevés. Egyszerűen jól esik olvasni a munkáit a romantikus lelkületű olvasóknak. Pihentet, kikapcsol, rózsaszín ködbe burkol.

Sadie 33 éves texasi lány, aki jó ideje elmenekült a magasra tupírozott hajkoronáktól, kalapoktól és csizmáktól. Távol dolgozik a családjától és csak nagyon ritkán jár haza.
Az édesanyja még gyermekkorában meghalt, így az apukája nevelte fel, akinek hatalmas farmja van, mindenki ismeri, elismeri, stb. Bár az apuka nagyon szerette a lányát, ezt igazán sose tudta kimutatni és Sadie kicsit magányosan nőtt fel. Úgy érezte magát, hogy ő a kakukkfióka a fészekben. Nem értett a farmhoz, lenyalta a haját és fogalma se volt a texasi divatról. Amint tehette, messzire menekült.
De most vissza kell térnie egy esküvőre, ahol már előre tudja, hogy ő lesz a bazári majom. Hisz a lovetti lakosok az ő korában már rég családot alapítottak, neki meg se kutyája, se macskája, se pasi a láthatáron. Így enyhén szólva is idegesen tér haza, ráadásul a korához egyáltalán nem passzoló habos-babos, rózsaszín koszorúslányruhát küldtek neki.
Mit ad ég, összefut a nagynénjét meglátogató, volt amerikai haditengerészet elitalakulatának egyik leszerelt katonájával (hű de hosszú volt leírni, de muszáj, mert fontos lesz ám, hogy a pasi katona), a 36 éves Vince-el és kisegíti őt a bajból. Cserébe azt kéri, hogy kísérje el az esküvőre, hogy ne rajta csámcsogjon mindenki.
Ahogy sejteni lehet, nyilván a kapcsolatuk kicsit komolyabbra fog fordulni. ...

A történet 2 szálon fut. Az egyik fejezetben Sadie szemén keresztül látjuk a történéseket, az ő gondolataival találjuk szembe magunkat, a másikban már Vince-ével.
A könyvben nagy szerepet kapnak a gondolatok, a belső monológok. Ez lehet, hogy egyes olvasóknak unalmas lesz, nekem nagyon tetszettek, mert hozzásegítettek ahhoz, hogy még jobban megismerjem a szereplőket.

Sadie a

"Mindig koszorúslány, sosem menyasszony ..."
(17. o.)

Kedves kis szöszi csajszi, aki csalódott a pasikban, így igazából semmi komolyra nem vágyik, csak egy kis kikapcsolódásra. Bejön neki Vince, így miért ne engedné, hogy elcsábíthassa őt? Igen ám, csak ahogy lenni szokott az ilyen történetekben, egy idő után leesik a nőnek, hogy a csak szex már nem elég neki és hát nem biztos, hogy a pasi is ugyanígy érez.

Vince pedig

"Az a típus, aki bőrcuccokban jár, sört iszik, és az üres sörösdobozt a homlokán nyomja össze."
(19. o.)

Tipikus katona. Én erős vagyok, katona vagyok, senki se győzhet le, nem vagyok nyámnyila, senki előtt nem sírok, nincsenek érzelmeim, nem kell nekem nő, csak a szex. De ahogy lennie kell, nyilván ez is át fog alakulni benne, mert ebben a műfajban a happy end elkerülhetetlen. ;o)

Hivatalos oldala

Tetszett a történet. Romantikus volt, kellőképpen erotikus is, a karakterek is szimpatikusak voltak, bár tán egy kicsit kevésbé felépítettek. Ha nem lett volna beleszőve a belső monológ, igazán nem lehetett volna megismerni őket.
Maga az egész cselekmény viszont semmi extra. Hazatér a lány, találkozik a pasival, szexelnek ..., kiszámítható teljesen, bár igazából pont ezt szeretem a romantikus történetekben. Nem kell agyalni rajta, egyszerűen csak hagyni kell, hogy sodorjon minket az ár.
Nem tartom a legjobbnak az eddig magyarul megjelent kötetek közül, de aki szereti a romantikus, fiatalos történeteket, valamint magát az írónőt is, azoknak ajánlom a figyelmükbe, szerintem nem fognak csalódni!
Remélem, hogy nem csak a Hokis széria, hanem ez is folytatódni fog! Kedvelem az írónő könyveit, így nagyon-nagyon várom az újabb megjelenő regényét.