2011. május 30., hétfő

José Saramago: Vakság

9:00 0 Hozzászólás
Hogy rögtön a középbe vágjak: hihetetlenül jó könyv José Saramago: Vakság című regénye! Bizarr, utópisztikus és nagyon elgondolkodtató. Mert szerintem nem is fogjuk fel, mi lenne ha egyik napról a másikra elveszítenénk a látásunkat, nemcsak mi, hanem a környezetünkben élő összes ember. Nem lenne, aki "termelne", előállítaná pl. az élelmet, nem lenne víz (csak ami természetből, pl. eső, adódik), és totális káosz és szemét uralkodna mindenütt.
A történet úgy kezdődik, hogy egy férfi autóvezetés közben hirtelen elveszíti a látását. Majd ez az ún. fehér vakság tovább terjed, mindenki, akivel találkozik, megkapja (szemorvos, kancsal kisfiú stb.). A vak embereket ill. a fertőzés-gyanúsakat egy régi épületbe (volt elmegyógyintézet) zárják be, ahol sorozatos megaláztatások részesei lesznek. Pl. küzdenük kell a mindennapi étel-fejadagukért. Vagy, ami szerintem a legdurvább rész, amikor a jelen lévő nőket kell felajánlaniuk szexuálisan, mert csak akkor kapnak ennivalót.
Nem árulok el többet, szerintem ennyi pont elég kedvcsinálónak, amit leírtam.
A szereplők is külön jellemek. Ami érdekes, hogy nincs nevük, csak tulajdonságaik alapján vannak említve, pl. sötét szemüveges lány, az orvos felesége stb. Az orvos felesége egyébként a legfontosabb szereplő, lévén ő az egyetlen, aki nem vakul meg és ezt egy ideig titokban is tudja tartani.
Hogy van-e kiút a vakságból, van-e remény a túlélésre, kiderül ebből az izgalmas, jól megírt regényből!

Az 1995-ben megjelent Vakság José Saramago egyik legmegrázóbb regénye: varázslatos erejű vízió arról, milyen mélyre süllyedhet az ember, ha egyszer csak szétfoszlik körülötte a civilizáció, s nyers ösztönök veszik át az uralmat az életben.
Saramago 1998-ban, hetvenhat évesen életművéért s jelentős részben az egész világon óriási sikert arató Vakság-nak köszönhetően elnyerte a Nobel-díjat.
Folytatás...
# szépirodalom
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

2011. május 29., vasárnap

Gyereknap

1:00 0 Hozzászólás

A világ több országában megtartott ünnep.

1950. óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt.

Ezen a napon minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielőadásokat rendeznek a gyermekek számára.

Hasonló rendezvény már a II. világháború előtt is létezett: gyermekhét, amely először 1931. májusában került megrendezésre, elsősorban jótékonysági céllal.

Gyermeknap Magyarországon május utolsó vasárnapja, más országokban június elseje. Ezen a napon számtalan családi program, játék és új élmény várja a kicsiket és nagyokat.

A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A Nemzetközi Gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartja. A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben. Nem világos, miért pont június 1-jét választották ki.

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az Egyetemes Gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.


(Forrás: wikipwdi.hu)
Folytatás...
# Tudni jó
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

2011. május 27., péntek

A Gyereknapi játék nyertese

9:33 0 Hozzászólás
Ebben a bejegyzésben hirdettük meg a Gyereknapi játékunkat, aminek a nyereménye 1 példány volt Christine Nöstlinger Szép kis család c. gyermek- és ifjúsági regényéből. 16-an adtátok le a helye tippjeiteket, ami a b) c) a) volt. A Random segítségével pedig kisorsoltuk a nyertest, aki nem más, mint

F. Erika

A nyertest e-mailben is értesítjük, köszönjük mindenkinek a részvételt a játékban! :o)
ITT meg tudjátok nézni, hogy ki, hol végzett.

"A fiús nevű Karli lány, a lányos nevű Ani fiú, Speedit meg igazából Benjaminnak hívják. Anyukájuk egy fonalboltot vezet, és kétségbeesetten igyekszik ötről a hatra jutni egy buzgó és szolgálatkész adótanácsadó segítségével. Apukájuk temérdek munkája mellett mindig szakít időt egy kis hétvégi pecázásra, ám kérdés, valóban horgászni jár-e. A nagymamák, Mami és Nagyi ki nem állhatják egymást, de legalább a nagypapákkal nincs gubanc, mert már sok-sok évvel ezelőtt meghaltak… "
Folytatás...
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:

2011. május 25., szerda

Rakovszky Zsuzsa a debreceni Irodalmi beszélgetések vendége

9:00 0 Hozzászólás

A sok budapesti programajánló után most egy debreceni eseményre szeretnénk felhívni figyelmeteket, amelyre jövő szerdán, június 1-jén kerül sor. Az Irodalmi beszélgetések vendége Rakovszky Zsuzsa író lesz, akivel Szirák Péter irodalomtörténész fog beszélgetni. Az esemény pontos ideje: 2011. június 1. szerda, 17 óra, helyszíne: Líra Könyváruház (4025 Debrecen, Piac u. 57.)

A rendezvényre már csak azért is érdemes elmenni, mert ezen a napon Rakovszky Zsuzsa könyvei 20% engedménnyel vásárolhatók meg. 

További részleteket az eseményről, ill. az írónőről és könyvéről ITT olvashattok.

Most pedig egy kis ajánló Rakovszky Zsuzsa: VS című könyvéhez:

A beteljesületlen vágy kínjánál csak a beteljesült vágy csömöre kínosabb.
Sándor gróf – ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta – és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető. A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. „lelepleződése” után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere. A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.
Folytatás...
# egyéb-hírek-nyereményjátékok-pályázatok-játékok # hírek
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2011. május 23., hétfő

Suzanne Collins: Az éhezők viadala

9:30 0 Hozzászólás
Először az Olvasokkk blogban olvastam a regényről, de mivel akkor fejeztem be (vagy épp olvastam? Már nem is tudom.) Takami Kósun Battle Royale c. regényét és annyi lejött nekem a bejegyzésből, hogy a téma hasonló, nem nagyon éreztem késztetést, hogy elolvassam. Majd megjelent a trilógia második része, olvashattam az áradozásokat és egyre kíváncsibb lettem.

Nem tudok elvonatkoztatni a 2 regény összehasonlításától, de azt ki kell emelni, hogy bár a téma hasonló, másképp van levezetve a 2 történet.
A Battle Royale 1999-ben jelent meg, itthon 2006-ban. Egy távol-keleti országban játszódik alternatív közeljövőben, ahol bizonyos időközönként arra kényszerítenek fiatalokat, hogy vívjanak meg egymással életre-halálra. Egy 42 fős középiskolai osztályt választanak ki a következő "játékra". Mindegyikőjük kap egy fegyvert, de csak egy maradhat életben, a győztes. Megkezdődik a véres harc, igazán brutálisan és sokkolóan.
Takami Kósun regénye hideg, személytelen és nagyon véres. Film is készült belőle, 2000-ben.
Ezzel szemben Az éhezők viadala egy trilógia első része, ami 2008-ban jelent meg, magyarul pedig 1 évre rá. Angolul már olvasható mind a 3 kötet, ha miden igaz, őszre várható magyarul a befejező rész. És a film forgatása is elkezdődött. A női főszerepet a 20 éves Jennifer Lawrence fogja játszani, aki Winter's Bone sztárja.
Ez a történet szintén egy alternatív jövőben játszódik, Észak-Amerika romjain. A Panem 12 körzetre van osztva. Minden évben, minden körzetből kiválasztanak egy 12-18 év közötti fiút és lányt, akik az Arénában életre-halálra megküzdenek egymással, miközben a Panem lakói élőben láthatják a viadalt. És természetesen, itt is csak egy maradhat életben.

A 16 éves Katniss az édesanyjával és a 12 éves húgával él együtt, miután az édesapja meghalt. Az idei évben a kiválasztott a húga lenne, de a lány önként jelentkezik a viadalra, hogy megvédje őt. A fiú kiválasztott pedig Peeta, akivel eddig a lány nem nagyon beszélt, bár a gyermekkorából van egy emléke vele kapcsolatosan.
Elindulnak az arénába, megtörténik a felkészítés, majd elkezdődik a harc. Egyáltalán nem véres és sokkoló, Katniss meséli el saját szemszögéből a történeteket. De aztán történik egy csavar a történetben, és a 2 fiatal összefog. Ki lesz a győztes? És ráadásul egy szerelem árnyéka is vetül a viadalra, ami még bonyolultabbá tesz mindent.

Jóval emberibb ez a történet, mint a Battle Royale, jobban is tetszett. Egyszerűen letehetetlen, szívem szerint megállás nélkül olvastam volna végig. Lebilincselő, izgalmas, fordulatos. Igaz, néha Katnisst szívem szerint megráztam volna, "Térj már észhez, ne légy hülye!".
A kedvencem Peeta lett. Az egyik legjobb férfi karakter akivel az utóbbi időben találkoztam a regényekben. Nagyon-nagyon megkedveltem őt, nagyon szeretni való, odáig vagyok érte.

Úgy érzem, egy fantasztikus trilógia első részét olvashattam. Futótűz c.-mel tavaly jelent meg a 2. rész, Mockingjay pedig őszre várható, ha minden igaz.



Kihagyhatatlan, olvassátok el, szenzációs, csak jót tudok róla írni. Minden egyes sorát élveztem, sose kalandozott el a figyelmem, maximálisan lekötött. Nagyon jól fel van építve a világkép, ki van dolgozva az egész történet. Nincsenek benne unalmas leírások oldalakon keresztül. Szenzációs úgy, ahogy van. Kedvenc született! :o)


Megjelenés: The Hunger Games (2008.)/ Az éhezők viadala ( 2009. Agave Könyvek)
Oldalszám: 299
Ára: 2680
Az írónő oldala ITT.
Folytatás...
# fantasy
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

2011. május 22., vasárnap

152 éve született Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes alakjának megteremtője

7:00 1 Hozzászólás
Arthur Conan Doyle 152 éve, 1859. május 22-én született.

Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (Edinburgh, 1859. május 22.–Crowborough, 1930. július 7.), skót író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei (amelyek jelentős újításnak számítottak a krimi történelmében), valamint Challenger professzor kalandjai miatt ismert. Termékeny író volt, akinek egyéb művei közt találhatunk tudományos fantasztikus történeteket, úgymint a számtalan filmfeldolgozást megért Az elveszett világ, történelmi regényeket, drámákat, regényes történeteket, lírát és prózát.

A Conan név eredetileg harmadik keresztneve volt, de idős korában már vezetékneve részeként használta.

Élete

Arthur Conan Doyle 1859. május 22-én Edinburgh-ben született, ír szülők gyermekeként. Apja Charles Altamont Doyle, anyja Mary Doyle. Kilencévesen beíratták a stonyhursti jezsuita előkészítő iskolába, de mire 1875-ben elhagyta azt, elvetette kereszténységét, szabadgondolkodóvá vált.

1876-tól 1881-ig orvostant tanult az Edinburgh-i Egyetemen, miközben az Aston kisvárosban (ma Birmingham egyik kerülete) dolgozott. Egyetemi tanulmányait folytatva hajóorvosként szolgált a nyugat-afrikai partokra tartó úton, s végül 1882-ben, Plymouthban kezdte meg praxisát. 1885-ben, a Tabes Dorsalisból doktorált. Orvosi praxisa nem volt igazán sikeres, így mialatt a betegeket várta, történetek írására is maradt ideje. Az irodalom már fiatalon is vonzotta: még húsz éves sem volt, amikor első irodalmi alkotása a Chambers's Edinburgh Journal újságban megjelent.

Csak miután praxisát átköltöztette Southsea-be, kezdett el mélyebben foglalkozni az irodalommal. Első jelentős alkotása A bíborvörös dolgozószoba volt, amely az 1887-es Beeton's Christmas Annualben jelent meg, s egyben Sherlock Holmes – akit Doyle egyetemi tanáráról, Joseph Bellről mintázott – is ebben a műben tűnt fel először. Érdekesség, hogy Rudyard Kipling gratulációja közben ezt kérdezte: „Ez nem dr. Joe, az én öreg barátom?” Miközben Southsea-ben élt, segített megalapítani a Portsmouth AFC-t, a város első labdarúgó klubját. Néhány legenda szerint Doyle volt a csapat első kapusa. Valójában ő a csapat amatőr elődjében, négy évvel a profi megalapulása előtt játszott. (Ez utóbbi első kapusa Matt Reilly volt.)

1885-ben elvette Louisa (vagy Louise) Hawkinst, aki tuberkulózisban szenvedett, s 1906-ban meghalt. 1907-ben feleségül vette Jean Leckie-t, akibe még 1897-ben szeretett bele, s azóta plátói kapcsolatot tartottak fenn. Doyle-nak öt gyereke született, kettő az első feleségétől (Mary és Kingsley) és három a másodiktól (Jean, Denis és Adrian).

1890-ben Doyle szemészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, majd egy évvel később Londonba költözött, s mint szemész kezdett praktizálni. Önéletrajzában írta, hogy egy darab páciens nem lépett be ajtón. Ettől még több ideje maradt az írásra, s 1891 novemberében ezt írta anyjának: „Erősen gondolkozom Holmes meggyilkolásán… azt hiszem sorsára hagyom. Nem hagy fontosabb dolgokon elmélkedni.” 1893 decemberében így is tett – hogy a „fontosabb” dolgokra (történelmi regényeire) koncentrálhasson –, s legfőbb ellenségével, Moriarty professzorral együtt elveszejtette. Legalábbis nyilván halálukat lelték a vízesésbe ugrásban, ahogy azt Az utolsó esetben olvashatjuk. A tömeges panaszoknak köszönhetően azonban Doyle egy frappáns megoldással visszahozta hősét A lakatlan ház című novellában: valójában csak Moriarty zuhant le, de mivel csapata óhatatlanul megbosszulta volna ezt Holmeson, úgy döntött, inkább hagyja, hogy halottnak higgyék. Sherlock Holmes összesen 56 novellában és négy regényben szerepel (valamint természetesen számtalan, más írók tollából származó történetben is).

A századfodulón, a dél-afrikai búr háborút követően, aminek következtében a világ elutasítóan viszonyult az Egyesült Királyság magatartásához, Doyle írt egy röpiratot The War in South Africa: Its Cause and Conduct (a dél-afrikai háború: oka és lefolyása) címmel, amivel igazolta Nagy-Britannia szerepét a búr háborúban, s amit több nyelvre is lefordítottak.

Doyle úgy hitte, ennek a röpiratnak köszönhető, hogy 1902-ben lovaggá ütötték, majd Surrey főhadnagy-helyettesévé nevezték ki. A témáról 1900-ban hosszabb könyvet is írt, The Great Boer War (a nagy búr háború) címmel. A huszadik század első éveiben Sir Arthur kétszer is jelöltette magát a parlamentbe, mint „Liberal Unionist”, először Edinburgh-ban, majd Border Burghs-ben. Bár számos szavazatot kapott, nem választották meg.

Conan Doyle érdekelt volt az E. D. Morel újságíró és Roger Casement diplomata vezette kampányban is, ami a Kongói Szabad Állam átalakítására törekedett. 1909-ben megírta a The Crime of the Congo című hosszú röpiratát, amiben leleplezte a kongóbeli borzalmakat. Közben megismerkedett Morellel és Casementtel, akikről Az elveszett világ című regénye főszereplői közül kettőt mintázott. Később mindkettejükkel megszakította a kapcsolatot: az inkább baloldali beállítottságú Morellel akkor, amikor az az első világháború során a pacifista mozgalom egyik vezetőjévé vált, Casementtel pedig, amikor a diplomata ír nézetei miatt elárulta az Egyesült Királyságot. Doyle megpróbálta – sikertelenül – megmenteni őt a halálbüntetéstől, azzal érvelve, hogy Casement megőrült, így nem felelős cselekedeteiért.

Doyle az igazság buzgó szószólója volt: személyesen nyomozott két lezárt ügyben, ennek köszönhető, hogy két bebörtönzött ember kiszabadult. Az első esetben (1906-ban) George Edalji, egy félénk, félig brit, félig indiai ügyvéd volt érintett, aki állítólag fenyegető leveleket írt, s állatokat csonkított. Edaljit elítélték, s annak ellenére benn tartották, hogy a csonkítások a lecsukatása után is folytatódtak. Részben ennek az ügynek köszönhető, hogy 1907-ben megalapult a Court of Criminal Appeal, tehát Doyle nem csak George Edaljinek segített, munkája esélyt adott egyéb bírói tévedések jóvátételére is. Conan Doyle és Edalji történetéről szól Julian Barnes 2005-ös Arthur & George című regénye.

A másik, 1908-as eset Oscar Slaterhez, egy játékbarlangot kezelő német zsidóhoz fűződik, akit azért ítéltek el, mert állítólag Glasgowban megvert egy 82 éves nőt. Az ügy ellentmondásossága – és belső megérzése, miszerint Slater ártatlan – felkeltette Doyle érdeklődését. Később ez a férfi is kiszabadult, jórészt az ő erőfeszítéseinek köszönhetően.

Feleségének 1906-os, valamint fia (Kingsley), testvére, két sógora és két unokaöccse I. világháború-beli halála miatt Doyle depresszióba esett. Vigaszt a spiritualizmusban, s a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában talált. Olyannyira érdekelni kezdte a téma, hogy The Land of Mist (a köd földje) címmel írt regényt Challenger professzorról. Életének ezen szakaszából alighanem a The Coming of the Fairies (1921, a tündérek érkezése) rendelkezik a legfurcsább szemlélettel: Tökéletesen meg volt győződve arról, hogy a cottingley-i tündéreket mutató fényképek – amiket könyvében felidéz – valódiak, s a természetről, valamint tündérekről és szellemekről szóló elméletekkel állt elő. Ezen irányú munkája volt az egyik indok arra, hogy a Szovjetunióban a Sherlock Holmes kalandjai című novelláskötetét okkultizmus miatt először nem engedték megjelenni.

Doyle az amerikai mágussal, Harry Houdinivel is barátkozott, aki kitűnő ellenfél volt a spiritualista mozgalomban. Bár Houdini azt bizonygatta, hogy a spiritualisták trükköket alkalmaznak (és következetesen csalónak állította őket), Doyle azt hitte, barátja maga is természetfeletti erővel rendelkezik, amely nézetét a The Edge of the Unknownban (az ismeretlen pereme) ki is fejtette. Houdini képtelen volt meggyőzni Doyle-t arról, hogy az ő mutatványai valójában egyszerű trükkök, ami barátságuk keserű, nyilvános megszakadásához vezetett.

Richard Milner amerikai tudománytörténész szerint elképzelhető, hogy Doyle műve volt a piltdowni ember néven hírhedtté vált 1912-es átverés, egy hamisított ősemberlelet, ami negyven évig járatta a bolondját a tudományos világgal. Milner azt állítja, Doyle-nak volt erre motivációja, mégpedig bosszút állni a tudományon, amiért leszólta egyik kedvenc médiumát. Ezen kívül Az elveszett világ is tartalmaz néhány rejtett utalást, miszerint érdekelt volt a hoaxban. Samuel Rosenberg 1974-es könyve, a Naked is the Best Disguise (a meztelenség a legjobb álruha) megpróbálja megmagyarázni, hogyan hagyott Doyle apró utalásokat írásaiban, amikből gondolkodásmódjának rejtett, elfojtott tulajdonságaira jöhetünk rá.

Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban, életének 71. évében halt meg, szívrohamban. A New Forestben található minsteadi temetőben temették el, az angliai Hampshire-ben. Szobrot emeltek róla Crowborough-ban – ahol 23 évig élt –, valamint Edinburgh-ban is, közel a szülőházához.

Érdekességek

• Amíg Conan Doyle Angliában élt, személyi sofőrje az ismert párizsi rabló, Jules Bonnot volt.

Művei

Sherlock Holmes történetek
Challenger professzor történetek
• Az elveszett világ (The Lost World, 1912)
• Méregöv (The Poison Belt, 1913) (Megjelent Méregövezet címmel is.)
• A köd birodalma (The Land of Mists, 1926)
• A dezintegrátor (The Disintegration Machine, 1927)
• Amikor a világ sikoltott (When the World Screamed, 1928)

Történelmi regények
• Micah Clarke (1888)
• A fehér csapat The White Company (1891)
• A nagy árnyék The Great Shadow (1892)
• A menekültek The Refugees (1892-ben írta, 1893-ban jelent meg)
• Rodney Stone Rodney Stone (1896)
• Bernac nagybácsi Uncle Bernac (1897)
• Sir Nigel (1906)

Egyéb munkák
• J. Habakuk Jephson's Statement (1883) – novella a Mary Celeste hajóról
• Mystery of Cloomber (1889)
• The Captain of the Polestar, and other tales (1890)
• The Doings of Raffles Haw (1891)
• Beyond the City (1892)
  • Round The Red Lamp (1894)

• The Parasite (1894)
• The Stark Munro Letters (1895)
• Songs of Action (1898)
• The Tragedy of The Korosko (1898)
• A Duet (1899)
• The Great Boer War (1900)
• The Exploits of Brigadier Gerard (1903)
• Through the Magic Door (1907)
• The Crime of the Congo (1909)
• The New Revelation (1918)
 • The Vital Message (1919)
• Tales of Terror & Mystery (1923)
• The History of Spiritualism (1926)
• Rejtelmes világ a tenger alatt (The Maracot Deep, 1929)

(Forrás: wikipedia.hu)
Folytatás...
# életrajz # Tudni jó
írta dátum: 1 megjegyzés:
Kategóriák: ,

2011. május 20., péntek

Gyereknapi könyves játék

8:45
Gyereknap alkalmából játékot hirdetünk közösen a Koa-könyvek, Mert olvasni jó ... és a Könyvesem bloggal.

A nyeremény: a helyesen tippelők között a Random segítségével kisorsolunk 1 példányt, Christine Nöstlinger Szép kis család c. gyermek- és ifjúsági regényéből. A könyvről ITT írtam.

A feladat: helyesen tippelni az alábbi 3 kérdésre és a tippeket elküldeni az alábbi e-mail címre:

konyvesem@freemail.hu
május 26. éjfélig.
A tárgyhoz írjátok: Gyereknapi játék

Az e-mailből ne felejtsétek ki a neveteket, nickneveteket sem!
Mindenkinek küldök visszaigazoló e-mailt, hogy beérkezett a tippje, ha 24 órán belül ezt az e-mailt nem kapjátok meg, akkor kérlek jelezzétek!
Az eredményhirdetés május 27-én lesz. A nyertest e-mailben is értesítjük, de itt is közzé tesszük majd a nevét.

A kérdések pedig:
1. Mikor van hivatalosan Gyereknap Magyarországon?
a) május első Vasárnapja
b) május utolsó Vasárnapja
c) június első Vasárnapja

2. Magyarországon mióta ünneplik a Gyereknapot, amit akkor még Gyermek Hétnek hívtak?
a) 1913
b) 1967
c) 1931

3. A Nemzetközi Gyermeknapot általában mikor ünneplik?
a) június 1-jén
b) július 1-jén
c) május 1-jén

Várjuk a helyes tippeket, jó játékot! :o)
Folytatás...
# könyves hírek-megjelenések
írta dátum:
Kategóriák:

2011. május 18., szerda

Harcsa Veronika: Lámpafény

9:00 0 Hozzászólás
 Lámpafény címmel jelent meg Harcsa Veronikának az új albuma, amelynek különlegessége, hogy magyar írók verseit zenésítették meg. Az albumnak egyébként múlt héten volt a bemutató koncertje a Művészetek Palotájában.
A moly.hu-n találtam rá ezzel kapcsolatban egy játékra, amelyet, gondoltam, megosztom a Könyvfalók olvasóival is.

 A cd-n található dalok, amelyekhez majd a játék kapcsolódik, a következőek:
  • Weöres Sándor: Út
  • Weöres Sándor: Kihajolni veszélyes
  • József Attila: Ülni, állni, ölni, halni
  • Kassák Lajos: Üzenj
  • Nemes Nagy Ágnes: A szomj
  • Babits Mihály: Nyár
  • Nemes Nagy Ágnes: Szobrokat vittem
  • Kosztolányi Dezső: A lámpagyújtó énekel
  • József Attila: Műterem
  • Karinthy Frigyes: Együgyü mese
  • Tóth Árpád: Lámpafény
Érdemes tehát figyelni a moly.hu-t, mert hamarosan indul a játék! Részletek ITT.
Harcsa Veronika albuma már mindenütt kapható - hogy ne csak olvassuk, hanem hallgassuk is a verseket! (Pl. többek közt az Alexandrában, a Libriben vagy a Líra oldalán is megrendelhető.) Bár a cd nekem nincs meg, "csak" a müpás koncertet hallgattam online, annyit elárulhatok, hogy nagyon különleges és kellemes hangzású dalokról van szó! Úgyhogy érdemes meghallgatni - és játszani!
Folytatás...
# adaptáció # filmek
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2011. május 16., hétfő

Fejős Éva: Dalma

9:00 0 Hozzászólás
„A Cuba Libre hősnője is volt gyerek…:) Miután megírtam a Cuba Librét, a regény egyik hősnőjétől, Havasi Dalmától nem tudtam elszakadni. Kíváncsi voltam, milyen lehetett a gyerekkora ezért megírtam. Alighogy befejeztem a Cuba Librét, azonnal belevetettem magam ebbe a történetbe, és éjszakákon át ki sem szálltam belőle, addig, míg Dalma gyerekkora ki nem bontakozott a monitoron. Ajánlom ezt a könyvet minden felnőttnek, aki még emlékszik rá, milyen volt gyereknek lenni (azoknak is, akik már kezdik elfelejteni), illetve minden tininek, aki még az út elején jár… Külön ajánlom a facebookos csapatomnak a Dalmát, azoknak a nőknek-férfiaknak, akik folyamatosan megmutatják ezen az internetes oldalon, hogy a virtuális ismeretségek hogyan alakulhatnak barátságokká, akik mindig tudják, mikor kell a mélyponton lévőknek néhány jó szóval segíteni. Remek érzés, hogy ilyen támogató, elfogadó, segítőkész csapat vesz körül és nem csupán virtuálisan!”

A Cuba Libre elolvasása után nagyon vártam a Dalmát, mert számomra a Kubás regény Fejős Éve eddigi legjobb könyve. E könyv elolvasása után valami olyasmit vártam, hogy a Dalmában a főhős megnyitja a salsa-s tánciskoláját és ekörüli kalandjairól olvashatunk. Az új könyv fülszövegéből is kiderül, hogy Dalma gyerekkorát mutatja meg (a Cuba Librébek éppen akkor érettségizett le)

Lehet, hogy a nagy izgalom miatt nekem kicsit hiányos volt a könyv. 162 oldalas és Dalma első 10 évét mutatja be. Engem érdekelt volna az a 8-9 év még, amíg le nem érettségizett, így lett volna kerek a történet. (Vagy az majd egy újabb könyv témája?)

E könyv is olyan fejősévás, de számomra nem érte el a Cuba Libre szintjét.

A történet egyébként könnyen, gyorsan olvasható, jól adja magát. Bemutatja, hogy milyen az, amikor egy gyerek nem érzi a szülői szeretetet, milyen az, amikor új apuka lesz, és azt is, hogy egy 8-9 éves kislány hogyan dolgozza fel azt, hogy addigi egykesége után kistestvére lesz. Ezekből átéltem én is 1-2 dolgot.

Egy újabb olyan Fejős Éva könyvet sikerült elolvasnom, ami nincs 1 hónapja, hogy megjelent.

Ajánlom mindenkinek, aki szeretne eltölteni egy hangulatos délután/ estét egy jó könyvvel!


Fejős Éva: Dalma
Megjelent: 2011. március 28.
Kiadó: Ulpius- ház Könyvkiadó
Oldalszám: 162
Ár: 2999 Ft
Folytatás...
# ifjúsági irodalom # romantikus
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: , ,

2011. május 15., vasárnap

155 éve Lyman Frank Baum, az Óz, a csodák csodájának a megalkotója

7:00 0 Hozzászólás
Lyman Frank Baum 155 éve, 1856 május 15-én született New York állam Chittenango városkájában egy kilencgyermekes család hetedik gyermekeként.

Amerikai gyermekkönyvíró, legismertebb munkája az Óz, a csodák csodája. 13 folytatásos regényt, kilenc fantasy regényt és számos más kötetet tudhat magáénak, összesen 55 regényt, 82 novellát és 200 költeményt írt élete során.

Kalandos életet élt: volt kakastenyésztő, bolttulajdonos és számos újság alapító-kolumnistája. A Wounded Knee-nél elkövetett gyalázatos indiánirtás előtt pár nappal, 1890 december 20-án észak-dakotai lapjának kolumnájában az őslakosok tömeges kirtása ellen érvelt - lapja sem érte meg a következő karácsonyt. Az Óz történetében szereplő Kansas-leírás alapjában véve Észak-Dakotában szerzett élményeiből és tapasztalataiból táplálkozott. 1891-től Chicagoban az Evening Post riportere lett, de később saját alapítású magazinban foglalkozott a reklámiparral is.

1900-ban adták ki Denslow nevű társával az Óz, a csodák csodáját, mely attól kezdve két éven át vezette a gyermekkönyv-eladási listákat Amerikában, s Baum további 13 regényben mesélt a történet szereplőinek sorsáról. 1902-ben Baum és Denslow Paul Tietjens zeneszerzővel és Julian Mitchell rendezővel megalkották a regény musical-változatát is Fred R. Hamlin szövegkönyve alapján. 1902-től 1911-ig számos előadást élt meg Chicagoban és a Broadwayn, majd országszerte is.

Számos álnevet használt regényeihez: Laura Bancroft, Edith Van Dyne, Floyd Akers, Suzanne Metcalf, Schuyler Staunton, John Estes Cooke és Capt. Hugh Fitzgerald regényei mögött is az ő alakja sejlik fel. Névtelenül írta meg Az utolsó egyiptomi - a Nílus románca című könyvét is.

1919. május 6-án halt meg.

Műveiről, életéről, az őt megérintő elméletekről bövebben olvashatsz angolul a wikipédián: http://en.wikipedia.org/wiki/L._Frank_Baum

(Forrás: pagony.hu)
Folytatás...
# életrajz # Tudni jó
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2011. május 13., péntek

Megjelent Farkas Péter új regénye

20:03 0 Hozzászólás
Márciusban megjelent a Magvető Kiadó gondozásában Farkas Péter új regénye, a Johanna.
Az író 1955-ben született Budapesten. Magyar és történelem szakos tanárnak tanult, majd 1982-ben elhagyta az országot és az NSZK-ban telepedett le.
1989-ben megalapította a Humane Gesellschaft für Geistige Nekrophilie nevű "pszeudotársaságot", amely azóta is számos művészeti esemény kiindulópontja.
1997-ben Bródy-díjat kapott, majd 2011-ben elnyerte a Márai Sándor-díjat is

A kiadónál az alábbi kötetei jelentek meg:
Törlesztés – kivezetés a Gólemből (2004), Nyolc perc (2007), Kreatúra (2009), Johanna (2011)

"Temetetlen holtak, eltemetett élők
Őrült Johanna spanyol királynő a fiatalon meghalt férjét nem engedte eltemettetni. Hétszáznyolcvanhat napon keresztül bolyongott a holttestet rejtő koporsóval. Ezután negyvenhat évig élt toronyfogságban, ahová saját gyermekei záratták. Farkas Péter regényét az ő alakja ihlette."


Terjedelem: 120 oldal
Méret: 111×184 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 2290 Ft
ISBN: 978 963 1428 65 0
Folytatás...
# könyves hírek-megjelenések
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

2011. május 11., szerda

VII. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár

9:00 0 Hozzászólás
Ismét könyvfesztivál lesz a Millenárison május 12-től 14-ig. Ezúttal a gyermekkönyvek mutatkoznak be, a rendezvény ugyanis nem más, mint a VII. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár.
Nem győzzük hangoztatni, hogy milyen fontos, hogy a gyerekekkel már egészen pici kortól megszerettessük a könyveket, a mesélést, az olvasást.

A mostani fesztiválon nemcsak a könyvek és a kiadók mutatkoznak be, hanem lesz meseillusztráció-kiállítás is Lázár Ervin meséihez készített rajzokból. 14-én, szombaton pedig igazi családi programok várják az érdeklődőket, úgy mint Apró Színház, Kerekítő mondókák; emellett lesz Aranysityak versmondó és Csodaceruza meseíró verseny és közös illusztrálás. A kicsiknek pedig Mórocz Adri énekel a Boribon muzsikál című album dalaiból.

Jegyárak: gyerek: 800 Ft, felnőtt: 1000 Ft, családi 2500 Ft.

Bővebb információ a Millenáris honlapján.
Folytatás...
# egyéb-hírek-nyereményjátékok-pályázatok-játékok # hírek
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2011. május 9., hétfő

Cormac McCarthy: Vad lovak

9:00 0 Hozzászólás
Érdekes, hogy a Vad lovakat  úgy reklámozzák, mintha egy teljesen új könyv lenne, közben pedig 1992-ben íródott (magyarra 2000-ben fordították le), most csak újonnan kiadták. Persze ez teljesen lényegtelen. Én a régebbi kiadást olvastam.

Ha néhány szóval kéne összegeznem a regényt, azt mondanám rá, hogy kalandos, izgalmas és kegyetlen. 
Mert miről is szól? Két tizenhat év körüli fiú (a főszereplő John Grady Cole és barátja, Rawlins) nekivágnak a nagyvilágnak, pontosabban lóháton elindulnak Texasból Mexikóba szerencsét próbálni. Csatlakozik hozzájuk egy furcsa és zűrös figura, Blevins, aki miatt később bajba is kerülnek. Történik itt minden: ló ellopása és visszaszerzése, letartóztatás és börtön, gyilkosság - nincs hiány tehát az izgalmakban. Kicsit "fiús" regény (már ha lehet különbséget tenni fiús és lányos regények között), de jó hír a női olvasók számára: van benne szerelem is - Alejandra személyében. Tegyük hozzá, azért ez a szerelmi szál sem zökkenőmentes.
A könyv nyelvezete is érdekes, egyrészt vannak szavak és kifejezések, amiket nehezen érteni, annyira szlengben beszélnek a srácok, másrészt, több párbeszéd is spanyolul "hangzik el" (mondjuk a lábjegyzetben ott a fordítás), de ezek a nyelvi dolgok csak még jobban alátámasztják a könyv hangulatát.
Aki szereti a lovakat, annak kötelező olvasmány!
Mivel trilógia,hamarosan számíthatunk a folytatás(ok)ra is, és megtudhatjuk, hogyan alakul John Grady sorsa hazatérése után.

 A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a Vad lovakat, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világba. A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusaként tartják számon. (moly.hu)
Folytatás...
# szépirodalom
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

2011. május 8., vasárnap

Vajda János 184 éve született

7:00 0 Hozzászólás

184 éve, 1827. május 8.-án, Pesten született Vajda János költő, publicista, az első szimbolista. Ady Endre "szent elődjé"-nek tekintette.


A Pest megyei Vál községben nőtt fel, ahol édesapja uradalmi erdész volt.

1839-1843. között a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba járt, majd Pesten tanult, de egyetemet nem végzett.

Első verse 1844-ben jelent meg az "Életképek"-ben. 1845-ben - Petőfi Sándorhoz hasonlóan -vándorszínésznek állt, 1846-tól egy évig József főherceg alcsúti mintauradalmában gazdatiszti gyakornokként dolgozott.

1847-ben Pesten a Gazdasági Egyesületben lett hivatalnok. Ekkor már rendszeresen megjelentek versei az "Életképek"-ben és a "Pesti Divatlap"-ban. Petőfi baráti köréhez csatlakozott, korai versein még Petőfi népiességének és romantikájának hatása érződik.

1848-ban katonának jelentkezett, a szabadságharc bukása után a császári hadseregbe sorozták közlegénynek.

Miután hazatért, 1850-től Kiskunhalason és Budán dolgozott a földbecslő hivatalban. Reménytelenül szerelmes lett házigazdája lányába, Kratochwill Georginába, aki azonban tudomást sem vett róla. Ez a szerelem ihlette a Gina-verseket. 1855-től újságíróként dolgozott, a "Nővilág", a "Csatár", majd a "Magyar Sajtó" szerkesztője volt. Elsősorban a polgári haladást képviselte publicisztikájában, 1861-ben álnév alatt adott ki röpiratokat, amelyben sürgette a polgári átalakulást, és ennek érdekében támogatta az Ausztriával való mielőbbi kiegyezést.

Nézeteiért a 48-as elvek árulójának kiáltották ki, és kiközösítették. El kellett hagynia az országot, pártfogói csak egy jelentéktelen állást tudtak neki szerezni a bécsi kancelláriai sajtóirodán. 1866-ban tért vissza Pestre, 1867-ben a Kossuth-párti "Magyar Újság"-nál, 1868-ban a "Nép Zászlója" című hetilapnál dolgozott. 1870-től haláláig a Kisfaludi Társaság munkatársa volt. A "Vasárnapi Újság"-ban és annak melléklapjában a "Politikai Újdonságok"-ban jelentek meg írásai. Nemcsak nézeteit, de költészetét is elutasította a Gyulai Pál vezette "hivatalos irodalom", így szegényen és magányosan élt.

A 1870-es években egyre inkább a gondolati-filozófiai költészet került az érdekelődése középpontjába.

Az 1882-ben írt "Az üstökös" című versében az üstökös a magány, az elszigeteltség többértelmű szimbóluma.

1888-ban írta egyik legjelentősebb alkotását, a "Nádas a tavon" című verset. A 1880-as évektől sokat betegeskedett.

1896-ban Palágyi Menyhért "Jelenkor" című lapjának főmunkatársa volt. Vajda Jánost líratörténetünk úgy tartja számon, mint "az Arany János és Ady Endre közötti átmenet nagyságát; ez a köztesség határozta meg értékelését és utóéletét, hiszen senki nem tagadja jelentőségét, de minden elemző az Adyt megelőlegezőt, sőt az első szimbolistát látja benne".



(Forrás: ezenanapon.hu)
Folytatás...
# életrajz # Tudni jó
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2011. május 6., péntek

Kis ízelítő

8:30 0 Hozzászólás
Itt írtam nektek arról, hogy fogjunk össze Rob Thurman Cal és Niko Leandros sorozatának első kötetének, az Éjvilágnak a folytatásáért. FFG-nek köszönhetően most 2 kis ízelítőt is tudok nektek mutatni:

Először is egy kicsi az Éjvilágból.
Itt pedig a folytatásból, a Holdvilágból.

Ne feledjétek, ahhoz, hogy olvasni tudjuk teljes egészében a folytatást, a boltokban levő kb. 500 db Éjvilág példányszámnak, legalább a felére kéne csökkennie augusztus elejéig. Szerintem a legjobb árajánlat a Könyvudvar oldalán található, ahol 590 Ft!-a kerül egy példány a könyvből. (Eredeti ára: 2690 Ft)
FFG mozgalmáról olvashattok ITT is és ITT is.

Én a könyvet még mindig nem olvastam, de már itt van a polcomon, hamarosan sorra fog kerülni. ;o)
Folytatás...
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:

2011. május 4., szerda

Vámos Miklós: Apák könyve - Pódiumbeszélgetés az Alexandra Könyvesházban

9:00 0 Hozzászólás
Most egy pódiumbeszélgetést szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani, amely Vámos Miklós: Apák könyve című kötetének a bemutatója. Az eseményre holnap,  azaz május 5-én csütörtökön kerül sor 19.00 órai kezdettel az Alexandra Könyvesházban (1055 Bp., Nyugati tér 7.) Házigazda az Európa Könyvkiadó.

Tandori Dezső a következőt írta a könyvről:
Az "Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyanannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is.
Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva.
Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." 

Az Alexandra Könyvesház további programjairól ITT olvashatsz.
Folytatás...
# egyéb-hírek-nyereményjátékok-pályázatok-játékok # hírek
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2011. május 2., hétfő

Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt!

9:26 0 Hozzászólás

"Rémtörténetek arról, hogy a szépségkirálynőnek már a gyerekkora is igen mozgalmas volt – A többről többre jutás stációi a családban: avagy milyen áldozatokat kell hozni a harácsolásért – „Az apja és Csilla szinte rajongva szerették egymást. Aztán meg gyűlölték..” Mi jöhetett közbe? – A menedzser kocsiját feltörik. Hogy, hogy nem, csak Csilla szerződései tűnnek el belőle! – Mi lett a Kairóból átutalt ezer dollár sorsa? – A lányról készült meztelen fotókat eltüntették, miután kitört a botrány – A német herceg megerősíti: „A szerelem kölcsönös volt…” – Lopott ruhákban Máltán az Európa Szépe választáson? – Nyilatkozik a Magyar Média exigazgatója is (Végre!) – Maneken, zenész, fotós, színész, akik mind-mind valamiért sikkesnek találták együtt mutatkozni a szépségkirálynővel – Interjú Molnár Csilla tartós „kapcsolatával”, aki éppen két évvel idősebb, mint a lány apja – Kábítószer, ital, terhesség? avagy ezek is csak mind ostoba pletykák? – A boncolás eredményéről egy nyilvános előadás alapján – A riporter rekonstruálja a lány utolsó napját és arra a megállapításra jut, hogy valaminek történnie kellett, amiért hirtelen 26 lidocain tabletta után nyúlt Molnár Csilla – A koronatanú, a hét és fél éves unokaöcs beszámolója – A búcsúlevél – eredetiben… Mindössze három mondat – A mentőtisztet több évtizedes szolgálat után elbocsátották – Flipper Öcsi azt mondja: „Nekem Csilla nagyon szép emlék marad egész életemre.” – Van-e folytatás a Molnár család számára. Avagy – 78 interjú nyomán – egy család, egy vállalat és egy soha nem is volt karrier története a nyolcvanas évek Magyarországáról."


Pár éve hallottam erről a könyvről. Akkor csak annyit tudtam meg erről a kötetről, hogy egy szépségkirálynő öngyilkos lett. Azóta most sikerült megszereznem ezt és elég hamar el is olvastam.


Mivel amikor ez a történet zajlott, én még nem éltem, nem voltak így emlékeim róla és akikkel beszéltem az elmúlt 1-2 napban erről, nekik is csak homályosan rémlenek a dolgok. Így teljesen csak a könyvben leírtak után tud bennem összeállni egy kis kép.


Magyarországon az 1930-as évek után először 1985-ben rendeztek szépségkirálynő-választást, amit a 16 éves fonyódi gimnazista, Molnár Csilla nyert meg. Tragikus halála alig 8 hónappal a verseny után következett be. 2004-ben Csilla emlékére egy honlapot alapított két ifjú hölgy. A www.molnarcsilla.hu célja a lehető legtöbb írásos és képi emlék összegyűjtése Csilláról.


A kövekező cikket találtam ezen a honlapon:

"Új Néplap 2004. február 28.

TRAGIKUS TÜNDÉRMESE

Volt egyszer egy vidám, kedves és gyönyörű fonyódi diáklány, Molnár Csilla Andrea. Tizenhat éves volt, amikor 1985 tavaszán jelentkezett az ötven év kihagyás után megrendezett "első" magyar szépségkirálynő-választásra. A győzelem után csaknem egy évvel már nem élt.

Molnárék 1972 óta éltek Fonyódon. '85 tavaszán az egyik osztálytársnője, Cseh Erika vette észre egy újságban a szépségversenyről szóló felhívást. Ő ajánlotta Csillának, nevezzenek be mindketten. Csilla édesanyjának nem volt kifogása, édesapja viszont mindvégig ellenezte. Kétezren jelentkeztek, hatszázan jutottak be a selejtezőkbe. Az elődöntőkből tízen jutottak tovább. Csilla az első helyen végzett, Cseh Erika kiesett. Csak a középdöntő alkalmával tudták meg a fonyódiak, hogy "lányuk" is indul a szépségversenyen. Mindenki gratulált Csillának. A középdöntore is sokan elkísérték. Csilla a negyedik lett.

Budapesti Kongresszusi Központ, 1985. október 5. - a döntőt az akkor vadonatúj épületben rendezték. Óriási felhajtás fogadta a résztvevőket. Csilla annyira izgatott volt, hogy észre sem vette: szinte maximális pontszámot ért el. Csak a koronával a fején tudatosult benne: a második Kruppa Juditot és a harmadik Füstös Veronikát megelőzve ő lett Magyarország legszebb lánya. Molnár Csilla Andrea győzött, de a "királynő" élete pár nap múlva visszazökkent a régi kerékvágásba.

1986. július 11-i hír: "Molnár Csilla Andrea, 1985 szépségkirálynője tegnap kora délután fonyódi otthonában tragikus hirtelenséggel elhunyt". Aggasztó előjelek azért voltak. A hirtelen jött népszerűség után hirtelen mindennek vége szakadt. Csilla az iskolából egyre rosszabb jegyeket vitt haza. Édesapja tudta nélkül titkos szerelmi viszonyt folytatott egy 41 éves herceggel. Amikor Molnár István megtudta, ez egyenesen önkívületbe kergette. Mindennapossá váltak a veszekedések. Az utolsó csepp a pohárban az lehetett, hogy nem utazhatott el a világszépe-választásra. Csilla teljesen összeroppant. Július 10-én szobája magányában, egy búcsúlevelet maga után hagyva gyógyszert vett be. A mentők nem tudtak rajta segíteni. Magyarország szépe örökre elaludt. .."


Fiderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című kötete tényfeltáró könyv, eredeti dokumentumokkal és riportokkal. Molnár Csilla tragédiáján kívül körkép a 80-as évek Magyarországáról.


A könyv olvasása közben volt olyan érzésem, hogy Magyarország bő 2 évtizedben semmit sem változott. Ezt számomra a könyvben is megerősítésre nyert; Csilla anyukája a kötet végefele ezt mondta:

"Furcsa egy ország ez, én mondom! A lengyel szépségkirálynő ideérkezésekor nagy ünnepség, kimegy a TV-Híradó, fotózzák a lapok, dicshimnuszok úton-útfélen. Szegény Csillukát meg a kutya sem várta rajtunk kívül, amikor hazajött Máltáról. Nem hiszem, hogy én lennék nagy igényű! Inkább ez az ország kisszerű, amellett, hogy irigy és rosszindulatú. Hát most megkapták. A szépségkirálynő halott. Az én kislányom halott..."


A mostani Magyarországra ezt úgy fordítanám le, hogy mint akkor, most is: kifelé mutatjuk, hogy milyen szuper ország vagyunk, az itt élőket pedig minél jobban megpróbálja kiszívni, kihasználni. Pl. amikor nagy katasztrófa van bárhol a világban, az első hírek között halljuk, hogy már a magyar segítőcsapatok ott vannak, de amikor tavaly volt az iszap-katasztrófa vagy tavasszal a nagy árvíz, sehol senki nem volt segíteni nekünk....


Egy kis kitérővel vissza a könyvhöz. Kevés riport/dokumentumkönyvet olvastam mostanáig, ezért nem tudom kellőképpen eldönteni, mennyire állja meg a helyét a műfajban… Csilla személye viszont nagyon rokonszenves a számomra. Azt hiszem, sajnos sejthető lett volna, hogy egy ilyen becsületes és rendes lány nem fogja bírni a „gyűrődést” ebben az alattomos és felületes világban.


Nem a szenzáció miatt, még kevésbé Molnárék családi életének kiteregetése miatt volt nagyon érdekes a számomra a könyv; sok mindenen elgondolkoztam olvasás közben. (pl. az előbb említettem, hogy hogyan nem változott Magyarország) A Molnár család életét megismerve nem volt könnyű életük. Ha nem lett volna ez a szépségkirálynő-választás, akkor se volt náluk egyszerű az élet, de azt hiszem, sok ilyen átlagos család van hazánkban. Ami nem azt jelenti, hogy jó dolog. A Molnár szülők is próbáltak megélni, jobbá tenni az életüket, mint ahogy mostanában is erre törekszik az ember, csak az az érzésem, hogy akkor valahogy könnyebb volt boldogulni. A könyv elolvasása után az az érzésem, hogy szegény lányt csak kihasználta a nagy állami szervezet, aki -mint mindig- magát fényezi.

Az, hogy Csilla családi háttere sem volt stabil, csak elősegítette azt, ami bekövetkezett. Mint ahogy már említettem, ha csak a családi gondjai lettek volna, a szépségkirálynői cím nem nehezítette volna az életét, az is elég lett volna, mert egy átlagosnak mondott magyar családban is történnek dolgok. Ebben az esetben azért volt más, mint a többi, mert Csilla királynő volt... Azt hiszem, hogy ha a szülei kicsit jobban mellé állnak, kicsit másképp alakul a lány sorsa. Itt főleg az apjára gondolok, aki sokszor a lány fejéhez vágta, hogy miatta kapott szívinfarktust, miatta olyan nagyon beteg, ezzel csak a lány lelkiismeretfordulását növelte, mert az orvosok kimutatták, hogy az apának sosem volt infarktusa, csak megjátszotta magát. Bár az tény és való, hogy a Magyar Média is csúful eljárt a lánnyal, mert csak ígértek dolgokat, de nem váltották be, miközben Csillát magukhoz kötötték...


Csilla tragikus halála nemcsak ő és családja életét változtatta meg, hanem a szépségkirálynő-választás életét is. A verseny történetében újabb éveket hagytak ki: 1985. után csak 1991-ben választottak ismét Magyaroszág szépét.


Akit érdekel ez az időszak, az 1980-as évek Magyarországa, annak ajánlom Molnár Csilla történetét!
Folytatás...
# riportkönyv
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

2011. május 1., vasárnap

Anyák napjára

7:00 0 Hozzászólás




Anyák napja alkalmából minden kedves Anyukának, Nagymamának szeretnénk köszönetet mondani egy vers csokorral!













Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél

Velem voltál örömömben,
velem voltál bajban,
velem voltál, ha sírtam,
velem, ha kacagtam.
Meséltél és meséltél
igazakat, szépet,
kívántam, hogy a meséd
sose érjen véget.
Mit adtam én cserébe?
Te azt sose kérted,
de talán a két szemem
elárulta néked.



József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam,
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő-
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.


Anyámnak/Nagymamámnak

Virágot kerestem
Pirosat, fehéret,
Bokrétába kötöm
S odaadom néked.
Nem is kivánok én
Érette egyebet
Csak édesanyámat (csakhogy nagymamámat)
Az Isten tartsa meg.


Ágh István: Virágosat álmodtam

Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.


Kuczka Péter: Anyám keze

Az én kezem még fehér,
mint a kenyér béle,
mind a kettő belefér,
Anyám tenyerébe.
Barna az ő tenyere,
mint a kenyér héja,
puhán simogat vele,
arcom simogatja.
Este, ha a lámpa ég,
s mégsem látja senki,
barna, jóságos kezét,
kötényébe ejti.
Szeme nagyon messze néz
és a lámpa fénye,
mint az édes, sárga méz,
csorog szép kezére.


Iványi Mária: Nagyanyónak

Halkan, puhán
Szirom pereg
Simogatja
öreg kezed.
Piros szegfű
Halvány rózsa
Téged köszönt
Nagyanyóka.


Létay Lajos: Édesanyámnak

Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném.
Ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék hangján.
Ami csak szép s jó volna,
édesanyámnak adnám.



Folytatás...
# Tudni jó
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

Follow Us @soratemplates