február 2011 - Könyvfalók

2011. február 26., szombat

Corinne Hofmann: Afrikai szeretők

koalány 13:44 0 Hozzászólás

Emlékszem, mikor ez a könyv piacra került, a Nők lapja is közölt belőle részleteket. Már akkor felkeltette figyelmemet a történet, miszerint egy sikeres, fiatal, svájci nő úgy dönt, hogy feladja eddigi életét, és egy afrikai "bozótfaluban" kezd új életet maszáj harcos szerelme mellett. Végül akkor mégsem olvastam el a könyvet, viszont nemrégiben észrevettem a könyvtárban, és pótoltam a lemaradásomat.

Őszintén szólva ledöbbentett Corinne döntése. Főleg, hogy nem alakult túl szerencsésen a sorsa új otthonában. Kétszer is elkapta a maláriát, majdnem bele is halt, a kenyai hivatali ügyintézés (ld. házasság, útlevél a férjének) is mindig keresztbe tett neki, nehézségek árán végül, de sikerült boltot nyitnia, nem beszélve a nomád életkörülmények kellemetlenségeiről. Ekkora lett volna a szerelem az ismeretlen maszájjal? Akit tulajdonképpen ő "üldözött" a szerelmével, ő akarta mindenáron megkeresni nyaralása után? Szerintem Corinne nem csak szerelmes volt, hanem iszonyú makacs és öntörvényű, aki, amilyen célt kitűz maga elé, azt - még ha szenvedések árán is - de el akarja érni, és el is érte. Később gyermeke is született. Az meg, hogy működött-e a házasság két teljesen különböző kultúra között, és végül visszatért-e Európába, kiderül a regény végén.

A könyvről sokan írják, hogy nem egy szépirodalmi alkotás, ez így is van, viszont nagyon érdekes, ahogyan betekintést nyújt egy számunkra ismeretlen kultúrába, és megismerhetjük, hogy a maszájok hogyan élnek, esznek, szeretkeznek, küzdenek. Szóval, még ha nem is értettem néha Corinne-t, nekem tetszett a könyv!

# szórakoztató irodalom

Mikaël Ollivier: Vértestvérek

koalány 13:43 0 Hozzászólás

Ez az első olyan könyvem, amit egy moly-os cserének köszönhetek. Krimit cseréltem krimire, pontosabban ifjúsági thrillerre, merthogy a Vértestvérek ezt a kategóriát képviseli.

A történet röviden, hogy a békésen vacsorázó Lemeunier családhoz becsöngetnek a rendőrök, és a nagyobbik fiút, Brice-t el is viszik, mert öt gyilkossággal vádolják. Csak az öccse, Martin hisz az ártatlanságában, és önhatalmúlag nyomozni is kezd, amivel aztán a saját életét is veszélybe sodorja.

A könyv valóban nagyon izgalmas, gyorsan olvasható, alig több mint 100 oldal az egész. Nekem tetszett, csak az volt a bajom vele, hogy miután Martin rájön a gyilkos kilétére, onnantól már túl kiszámíthatóak a történések. Lehetett volna még egy-két csavar, de nem baj, ha a kategóriájában nézzük, hogy ifjúsági krimi, úgy pont megfelelő volt.

A regény Franciaországban 8 ifjúsági irodalmi díjat kapott és tévéfilmet is forgattak belőle.

# krimi-thriller

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

Nixyke 12:28 0 Hozzászólás

„EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.”

Ez volt az első könyv, amit elolvastam ebben a fantasy-angyalos témában és be kell vallanom őszintén, hogy nagyon élveztem és úgy voltam vele, hogy na még több ilyet. Ezt én úgy mondom, hogy nem olvastam a Twilight könyveket.

A könyv elolvasása előtt nem olvastam kritikákat róla és most, hogy utánanéztem, főleg negatív véleményeket olvastam erről a kötetről. Az tény és való, hogy nekem is nehezen ment az eleje, de a végére nagyon belejöttem, mert pörgősek voltak az események.

A karakterek érdekesek voltak. Engem személy szerint Vee idegesített a legjobban. Norának mindig ugrania kellett, ha kellett Vee-nek valami, de ha már a másik lány volt bajban, meg sem hallgatta…. Ezt a való életben is nagyon nem szeretem.

Nora édesanyját találtam még érdekesnek. A 16 éves lányát több napra, akár hétre is egyedül hagyta a várostól több kilóméterre lévő nagy házukban. Ha pedig otthon volt az anyuka, akkor is sokszor volt oka otthonról elmenni. Szerintem ez nem egy igai anyatípus…. Lehet, hogy ha aprólékosan átnézném a könyvet, találnék még a „képbe” nem illő dolgokat, de most úgy vélem, hogy Nora anyukáján a jellemén kellett volna még dolgozni. Ezt az egy hibát tudom most csak mondani erről a könyvről. Összességében tényleg tetszett.

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt
A m eredeti címe: Becca Fitzpatrick: hush, hush
A művet eredetileg kiadta: Simon & Schuster, Inc., New York 2009-ben
Fordította: Farkas Orsolya
Magyar kiadó: Könyvmolyképző Kiadó 2010-ben
Oldalszám: 360 oldal
Ár: 2999 Ft

# fantasy # ifjúsági irodalom

2011. február 22., kedd

Theresa Révay: Párizs fehér fényei

Nixyke 19:09 0 Hozzászólás

„Az 1920-as évekre Európa felszabadult a pusztító háború alól. Xénia Osszolinának, a fiatal orosz nemes hölgynek sikerül megszöknie a bolsevik forradalom sújtotta Szentpétervárról Párizsba, ahol kitartásának köszönhetően hamar híres modellé válik. Szerelem bontakozik ki közte és a német fotós, Max von Passau között, útjaik azonban elválnak. Csak évekkel később találkoznak újra Berlinben, amikor Xénia már egy másik férfi felesége, Max pedig ellenállóként zsidókat próbál kijuttatni az egyre vészterhesebb náci Németországból.”

Ritkán szoktam rögtön a könyv elolvasása után bejegyzést, véleményt írni róla, de ez a könyv annyira magával ragadt, hogy ki kell írnom magamból.

A könyv 1915-től a II. világháború végéig mutatja be Európa életét. Ezt az időszakot a két világháború, a világválság jellemzi. Sokan ezért elvesztik az addigi életüket, az arisztokrácia az első világháború után már nem nagyon létezik, a II. világháború végére –szerintem nyugodtan mondhatom- már elveszti minden befolyását (ha nem hamarabb).

Egy nem épelméjű államférfitől retteg egész Európa ebben az időben. Igen, Hitlerre gondolok. Sajnos, nem sikerült őt megállítani, csak menekülni előle. A főhőseink életét is befolyásolja ez.

A történelmi tanulmányaim során ez az időszak volt az, amit nem nagyon tudtam. 8.-ban azért nem tanultam meg ezt az időszakot a történelem órákon, mert akkor éltem pont a lázadó korszakomat, és előtte hiába imádtam a törit, ekkor volt egy zicerr a fejemben és nem tanultam, nem nagyon tudtam semmit erről az időre. Mire gimiben 4.-ben odajutottunk, hogy ezt az időszakot vegyük, alig maradt rá időnk az érettségi miatt, pedig ekkor már érdekelt volna. De ennyi kis személyes kitérő után visszatérek jobban a könyvre.

Egy forrongó Európát ismerhetünk meg a könyvben a XX. század első feléből oroszok, franciák és a németek szemszögéből.

Egy tényleg remek történelmi körképet kaptam az arisztokrácia nézőpontjából egy izgalmas és tragikus korszakból.

Egy nagy szerelem zajlok a lapok között. Az, hogy hogyan végződik ez a kapcsolat, a háború miatt kissé nyitottan maradt a regény végére, a képzeletre van bízva….

Nekem tetszett a könyv. Szerintem nagyon hatásosan voltak ábrázolva a kor eseményei.

A könyvet köszönöm az Atheneum Kiadónak!

Therese Révay: Párizs fehér fényei
Fordította: Kiss Kornélia
A fordítás alapjául szolgáló mű: Theresa Révay: La louve blance, 2007
Magyar kiadás: Atheneum Kiadó, 2010
Oldalszám:565 oldal
Ár: 3990 Ft

2011. február 19., szombat

Jennifer Donnelly: Északi fény

Niki 21:02 0 Hozzászólás

1906-ban járunk, Mattie 16 éves fiatal lány. Egyedül marad az édesapjával és 3 testvérével Beth-el (5), Lou-val (11) Abby-vel (14), miután mellrákban meghal az édesanyjuk, a legidősebb testvérük pedig elhagyja őket.
Ő vezeti a háztartást, gondozza a testvéreit és segít az édesapjának a farmon. Közben arról álmodozok, hogy egyetemre mehet majd, de erre nagyon kevés esélye van, hiába jó tanuló. Egyrészt nincs rá pénzük, másrészt ígéretet tett az édesanyjának, hogy mindig segíteni fog az édesapjának. Mattie őrlődik, rengeteget olvas és vágyakozik az egyetem után, közben szerelemre is lobban.
A sors úgy hozza, hogy nyáron egy szállodában dolgozhat, ahol az egyik vendég, Grace Brown leveleket bíz rá, hogy égesse el őket, de nem teszi meg. Úgy tervezi, hogy vár egy kicsit, majd visszaadja a nőnek őket, addigra biztos megnyugszik és örülni fog, hogy nem lettek elégetve. Igen ám, de aztán megtalálják Grace holttestét, a nő vőlegénye pedig eltűnik. Mattie beleolvas a levelekbe és egy titok tudója lesz.
Mit fog tenni a lány? Feláldozza az álmait a családjáért? És mit tesz majd a levelekkel?

A történet felépítését tekintve egyszer a jelenben vagyunk- amikor Mattie a szállodában dolgozik és Grace leveleit olvassa-, másszor a múltban-amikor megismerhetjük Matt rokonait, szerelmét, álmait, múltját-.
Mattie nagyon kedves karakter és nagyon sajnáltam, hogy a körülményeik nem voltak adottak ahhoz, hogy az álmaihoz egyenes út vezesse és, hogy ilyen fiatalon át kellett vállalnia az édesanyja szerepét. Rajta keresztül ismerhetjük meg, hogy milyen volt az élet az 1900-as évek elején Amerikában.
A másik szereplő, akit meg kell említeni, az Weaver, a legjobb barátja. Ő mutatja meg nekünk, hogyan viselkedtek az emberek a más bőrszínű emberekkel. Illetve egyfajta szimbólumnak is tekinthető, hogy ne a bőrszín alapján ítélkezzünk, ugyanis Weaver nagyon okos fiú.
A tanárnőjükön keresztül pedig bepillantást kaphatunk a női elnyomásba, hogy mennyire nem voltak egyenrangúak a felek.
Az utolsó szereplő pedig akit megemlítek, Grace Brown. A ő esete megtörtént a valóságban is, ez ihlette Theodor Dreisert is, az Amerikai tragédia megírására. Ő az a fiatal nő, akit házasság előtt teherbe ejtett a gazdag Chester Gillette. A férfi úgy érezte, hogy házasság szóba se jöhet köztük, a gyerek viszont tönkretette volna az életét, ezért balesetnek álcázva, megölte Grace-t.

Annyira biztos voltam abban, olvasva mások véleményét, hogy nekem ez a könyv nagyon-nagyon tetszeni fog, de nem. Arra számítottam, hogy leginkább Grace-ről fog szólni, a levelekről, Mattie nyomozásáról, de nem így lett. Grace története szinte csak "nyúlfarknyi" szerepet kapott.
Tetszett a korrajz, tetszettek a finom, tipikusan lányregényes szálak.
Tetszett, hogy olyan dolgok is bele lettek őszintén szőve, amikről jó, ha elgondolkodnak a fiatal lányok.
Tetszett a kettősség Mattie és Royal között, és kíváncsi voltam mi is fog kisülni a kapcsolatukból.
Aranyos, kedves, olvasmányos, érdekes volt, de a nagy áttörés elmaradt nálam.
Olvastam, de különösebb érzelmeket nem sikerült előcsalnia belőlem. Nem rágtam a körmeimet Mattiért, hogy sikerüljön egyetemre mennie. Igazán nem fogott meg a szerelmi szál sem, bár a végéig még csak nem is sejtettem, hogy fog a lány dönteni. Egyszerűen csak egy könyv maradt, nem sikerül magába szippantania, behúznia a történetbe, amikor én is ott állok a szereplők előtt, onnan figyelem az eseményeket.
Jó volt, aranyos volt, tetszett, de nem annyira, mint számítottam rá.

Megjelenés: A Northern Light (1997)/ Északi fény (2008. Ciceró Könyvstúdió)
Oldalszám: 353
Ára: 3200 Ft
Az írónő oldala.

# ifjúsági irodalom # történelem

Krystyna Kuhn: A völgy- A játék

Niki 21:01 0 Hozzászólás

Julianak és az öccsének, Robertnek valami/valaki elől menekülniük kell. A kanadai hegyekben teljesen elzárt, amolyan zseniképző Grace College-ba mennek, ahol folytatják tanulmányaikat. A hely hátborzongató, titkokkal terhes. Nincs rajta a Google Earth-ön, a tó vízszintje is érdekesen változik, több része a területnek le van zárva, ráadásul a 70-es években 8 diák tűnt el a főiskoláról, amit utána be is zártak és csak ebben a tanévben nyílt meg újra.
Julia és Robert összebarátkozik másik 6 diákkal. Ők vajon mit rejtegetnek, hisz mindannyian olyan titokzatosak? Mi a titka a testvérpárnak? És a Grace College-nak?
Aztán valaki megöli az egyik diákot. Ki lehet a tettes és miért?

Krystyna Kuhn regénysorozata hatalmas sikert aratott Németországban. Angolul idén májusban várható a megjelenése és nem más szerezte meg, mint a Twilight jogait is birtokló kiadó. Valószínűleg ők is látják a hatalmas lehetőséget, sikert benne.
A sorozat évadokra van bontva és mindegyik évad egy tanévet foglal magában. Az első évad 4 kötetből áll. Németországban 3 havonta jelentek meg a folytatások, februárban az első évad utolsó kötete.
A második évad kezdetére egy kicsit várni kell, de idén novemberre tervezik az első kötetét.
Magyarul pedig idén tavasszal jön majd a második kötet, A katasztrófa címmel.

Amikor láttam, hogy ifjúsági thriller, egyből Takami Kósun Battle Royale c. regénye ugrott be. Valahol számítottam arra, hogy gyilkolni fogják egymást a diákok, ha már ennyire el vannak zárva a külvilágtól. Annyira véres azért nem lett a történet, mint Takami Kósun regénye, inkább baljóslatú és rejtélyes hangulatú, amit a borító is hűen tükröz a sötét színeivel és a háttérben "elsötétített, összemaszatolt" főiskola képével.
A tavalyi év ifjúsági regényei többnyire vámpírosak, vérfarkasosak, tündéresek voltak. Igazán üdítő színfolt lett ezek után A völgy titokzatos története. Nincsenek misztikus lények, nincs nagy vérrontás, de mégis végig libabőrös a karod, mert érzed, hogy valami nincs rendben.

Az eleje kicsit lassan indult be, vontatottnak éreztem, de a vége előtt kb. 50-100 oldallal annyira felpörögtek az események, annyira fordulatossá, izgalmassá vált, hogy el is feledkeztem arról, milyen lassan folydogáltak az események az elején. A vége pedig igazán megdöbbentő lett.
Az olvasó már az elején tudja, hogy Juliaék valamit titkolnak, kíváncsi erre a titokra és csak olvassa-olvassa az oldalakat, de nem derül ki semmi, csak a vége felé. Továbbá érezni lehet, hogy nincs minden rendben a Kollégium területén sem, de nem lehet rájönni, hogy mi az. Nekem a Lost c. sorozatra hasonlít egy kicsit a történet. Van elméletem, hogy mi lesz a folytatásokban, kíváncsi vagyok igazam lesz-e. Azt mindenképp nagyon érdekesnek tartom, hogy a 70-es években 8 diák tűnt el és most is 8-an alkotnak egy csapatot.

A helyszínt nagyon jól elénk tudta tárni a írónő. Még mindig látom magam előtt a Lake Mirror-t, a Solomon-sziklát és szinte Robertet is, ahogy a stégen ül.
Mindegyik szereplő képvisel valamit a történetben. Robert a zseni, Julia a mindenki kedvence, Benjamin a "kamerás emberke", Rose a szép, Katie a csöndes, Debbie a nagy pasizós, David a kedves fiú, Chris a lázadó. Ők 8-an alkotnak egy csapatot. Mindenki nagyon titokzatosnak tűnik, biztos vagyok abban, hogy mindannyian rejtegetnek valamit.
És persze nincs ifjúsági regény egy finom szerelmi szál nélkül. ;o)

Olvasmányos, lendületes a történet. Magába szippant a közepe-vége felé és nincs menekvés. A végére akarsz járni, várod, hogy minden kiderüljön. Aztán végülis a "minden"-ből csak egy kis szeletet kapunk és foghatjuk a fejünket, hogy érhetett így véget, miért pont így?

Azt kell, hogy mondjam, sok sorozatot olvastam mióta könyves blogot vezetek, de A völgy az egyik legizgalmasabbnak tűnik. Nem is csodálom, hogy Németországban tízezrek várják a folytatások megjelenését.

Megjelenés: Das Tal, Season 1, Das Spiel (2010.)/ A völgy, 1 évad: A játék (2010. eMentor)
Oldalszám: 255
Ára: 3.490 Ft
Az írónő oldala ITT.
A völgy- Facebook
És egy kis ízelítő ITT.
A kép illusztráció: forrás

Köszönöm a fordítónak, Budai Zitának, hogy válaszolt a kérdésözönömre és olvashattam a könyvet! :o)

# ifjúsági irodalom

Jennie Kent-Maria Villegas: Pubersrác

Niki 20:59 0 Hozzászólás

Olyan 10 éves lehettem, amikor megörököltem az első felvilágosító könyvemet. Izgatottan és kíváncsian bújtam, hogy milyen testi és lelki változásokra számíthatok majd, ahogy elkezdődik a pubertás. A leírtakból úgy gondoltam, hogy egy nagyon izgalmas időszak előtt állok és nagyon vártam már, hogy felfedezzem magamon a kis jeleket, amik bizonyítják majd, hogy elindultam a felnőtté válás rögös útján. Rengeteg kérdés vetődött fel bennem, de elég félénk voltam, ezért nem nagyon mertem a szüleimmel ezeket megbeszélni. Így számomra a felvilágosító könyv nagyon fontos volt.

Sokszor van olyan, hogy a szülő egyszerűen nem tud beszélni a gyerekével a szexualitásról, a testi változásokról, mert zavarban érzi magát. De lehet olyan szituáció is, hogy a gyerek érzi magát zavarban és nem mer kérdezni a szüleitől, még ha azok örömmel válaszolnának is a felmerülő kérdéseire.
Ezek a felvilágosító könyvek úgy érzem kihagyhatatlanok egy olyan háztartásból, ahol gyerek van. Elérhető helyen kell lennie, ahol olyan 11-12 éves kora körül elveheti, átlapozgathatja, elolvashatja, nem pedig eldugva hever valahol. A Pubersrác szinte "kötelező" a fiús családoknál. Teljesen más a felépítése, mint anno a 70-80-as években megjelent ilyen könyveknek, még számomra is szórakoztató volt olvasni.

A könyv egy kis képregénnyel kezdődik, amiben mintha vírus támadna meg egy fiút, ami nem más, mint a pubertás. :o) Olvashatunk a testi, lelki változásokról, a szerelemről, a szexualitásról, arról, hogy a lányok milyen fiúkat szeretnek, az internet veszélyeiről, a barátságról, családon belüli problémákról, egyszerűen mindent érint.
Hogy kell borotválkozni, hogy kell nyakkendőt kötni, hogy kell helyesen felhúzni a gumi óvszert, hogy hódítson meg egy lányt, hogy tartsa meg vagy épp, hogy szakítson vele, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzon neki és így tovább. Érinti az öngyilkosságot, az élvezeti szereket, a depressziót, a "nedves álmokat", szóval tényleg nagyon sok dologra kitér.
Az újabb fejezeteknél pedig mindig egy-egy képregény van.

Vicces, szórakoztató és nagyon informatív. A könyv megírásában orvosok, pszichológusok, bőrgyógyászok segítették a sikeres gyermek-és ifjúsági irodalmi művek szerzőit, Jennie Kent-et és Maria Villegas-t. Az illusztráció igényes, fiatalos. Nagyon ajánlom a fiús családoknak, tényleg ne hagyjátok ki.

A pubertás a szülőknek se mindig egyszerű. Nehéz lehet kezelni a gyerek hangulatingadozásait, lázadásait, épp ezért szülőknek is ajánlom a könyv elolvasását, hogy jobban átlássák, érezzék, mi is játszódik le a gyermekükben.
Ugyanakkor a lányok se idegenkedjenek tőle, mert ennek a könyvnek a segítségével jobban megérthetik, hogyan működnek a fiúk, mire gondolnak, mire vágynak. A két nem között nincs nagy különbség. Éppúgy a fiatal fiúk is a boldogságra, elismerésre, megbecsülésre és a szeretetre, szerelemre vágynak, mint a fiatal lányok és ugyanúgy félnek, aggódnak.

Ami nagyon elgondolkodtatott az a férfiasság, érzékenység témaköre volt. Mindig meglepődök, amikor azt látom, hogy picike kisfiúkra rászól az apuka ha elesnek, hogy ne sírjanak, legyenek erősek hisz fiúk és csak a lányok sírnak. A fiúk kemények, erősek.
Olvasva ennek az oldalnak a Tudtad-e? pár sorocskáját, úgy érzem érezhetjük a miérteket.

nagyobbért katt a képre

Számomra csillagos 5-ös és nagyon örülök, hogy kapható.

Megjelenés: Púberman (2006.)/ Pubersrác (2009. Pongrác Kiadó)
Oldalszám: 267
Ára: 5.600 FT

Képek forrása: http://bookline.hu/product/home.action?id=83683&type=22&_v=Kent_Jennie_Villegas_Maria_Pubersrac

# életmód-nevelés-társadalomtudomány-tudomány # ifjúsági irodalom

Celia Rees: Bűbájos Mary

Nixyke 20:14 0 Hozzászólás

„ „…A látomások maguktól törtek rám, mint annak idején a nagyanyámra, de ezt a tudást nem tőle örököltem. Hanem anyámtól. Egészen másfajta képesség volt, meghaladta nagyanyámét. Éreztem, ahogy ránehezedik a vállamra, mint valami súlyos lepel…” Egy ágytakaróba fércelve rejtőztek több mint 300 évig azok a lapok, amelyekből a fenti idézet származik. Egy naplóból, melyet gondos kezek kitartó munkával rendeztek össze, hogy lapjait olvasva egy lenyűgöző és megindító történet bontakozzon ki. Marynek, egy boszorkány unokájának története… 1659 tavaszán egy hajó fut ki Southampton kikötőjéből, hogy az Újvilágba vigye a háborúk elől menekülő utasait. A fedélzeten van a 14 éves árva lány, Mary is…”

Nagy lelkesedéssel kezdtem el olvasni ezt a könyvet, mert sok jó kritikát olvastam róla, és szeretem az olyan könyveket, aminek van egy történelmi „beütése”.

A könyv elején még nem is volt semmi bajom, mert zajlottak a dolgok. A könyvnek az a része okozott nekem egy kis csalódást, amikor Mary-ék letelepedtek és a lány elkezdett az erdőben bolyongani, amiért őt megbélyegezték…
Mai szemmel nézve nem értem, hogy ha valaki kicsit másabb, mint a többi, miért kell lenéznie, megbélyegezni?

Alapjába véve jó könyvnek találtam, de nekem a végéről hiányzott belelő… Kedves kis ifjúsági könyv, de nálam nem volt 100%-os a történet.

Celia Rees: Bűbájos Mary
A fordítás alapjául szolgáló mű: Celia Rees: Witch Child
Lacza Katalin nyersfordítását átdolgozta: Ceglédi Éva
Magyarországi kiadás: Orlando Stúdió Kft., 2003
Oldalszám: 284 oldal
Ár: 1999 Ft

# ifjúsági irodalom

2011. február 13., vasárnap

Timo Parvela: Ella újabb kalandjai

Niki 19:28 0 Hozzászólás

Nagyon vártam, hogy kézbe vehessem az Ella sorozat újabb magyarul is megjelent részét. Majd amikor belekezdtem és láttam mivel kezdődik, azonnal kacagni kezdtem.
Ugyanis az Ella és barátai ott ér véget, hogy kezdődik a nyári szünet, tanító bácsi fellélegezhet, kipihenheti az éves idegbajt, amit az osztálya okozott neki. Igen ám, de a második rész pedig úgy folytatódik, hogy Ella, Pate, Tuukka, Samppa, Hanna és Tiina nagyon unják otthon magukat, ezért a szüleik nyári táborba küldik őket. Vajon ki lehet a táborban a felügyelő tanár? ;o) Természetesen a tanító bácsi, aki azonnal könyörögni kezdett a buszsofőrnek, hogy vigye haza, amint meglátta a táborba érkező kis csapatot. Vajon miért? :oD

Ebben a részben is hozza a formáját a kis 6-os fogat, ami most egy új taggal bővül, aki nem más, mint a morcos, verekedős Pukkancs.
Újra jókat nevethetünk, bár úgy érzem, ez a rész egy kicsit elgondolkodtatóbb már, ami tán amiatt is van, hogy Elláék már második osztályosok lettek. Az író olyan témákat is beleszőtt finoman a 4 kis történetben, mint a családi problémák, amikor az egyik szülő elköltözik, vagy az agresszív gyerekek a környezetükben, új osztálytárs, "szerelem". Természetesen még mindig jól félreértelmezik a hallottakat (és Pate szomorú, mert még mindig nem kap fizetést amiért iskolába jár, illetve nem úgy tűnik, hogy nyáron a tanító bácsi megtalálta a lelki békéjét) és ezzel sok-sok galibát okoznak. Nem is értem tanító bácsi, hogy bírja. ;o)

Bár Ella az elbeszélő, mégis nekem úgy tűnt, hogy ebben a kötetben Pate amolyan főszereplővé lépett elő, ami tán amiatt is lehet, hogy bizony Ella és Pate esküvőre készült, míg egy "szörnyű titok" közéjük nem állt. ;o)

Remélem, hamarosan az Ella sorozat többi része is olvasható lesz magyarul.
Vicces, aranyos, bájos, imádnivaló. Nem is csodálom, hogy Finnországban szerepelnek a kötetek az iskolai tantervben. Szerintem itthon is élveznék a gyerekek. Ráadásul minden történetnél felvetődnek olyan kérdések, amikről el lehet beszélgetni velük.
Én rabja lettem ennek a sorozatnak. ;o)

Megjelenés: Ella ja kaverit 4-7/ Ella újabb kalandjai (2011. Pongrác Kiadó)
Oldalszám: 176
Ára: 2.600 Ft
Az első részről ITT írtam.

# gyermekirodalom

Linn Ullmann: Áldott gyermek

Niki 19:28 0 Hozzászólás

2005 telén a 39 éves Erika elindul, hogy meglátogassa a rég nem látott édesapját Hanmarsö szigetén. Ahogy egyre közelebb jut a végállomáshoz, úgy jutunk egyre közelebb egy gyermekkori tragédia visszaemlékezéséhez.
Erikának 2 húga van, 2 különböző édesanyától. Laura 36 éves tanárnő, Molly 30 éves rendező, ő pedig szülész-nőgyógyász. A lányok csak nyaranta találkoztak egymással a szigeten gyermekkorukban, de 25 évvel ezelőtt minden megváltozott, véget értek a nyaralások. Vajon miért? Milyen tragédia árnyékolja be a gyerekkorukat?
A másik 2 testvér is útra kel. A múlt és az édesapjukhoz vezető út a visszaemlékezéseikből áll össze.

Sokáig nem derült ki, ki is a címben szereplő "Áldott gyermek", sőt, el se tudtam képzelni mi is fog ebből a történetből kikerekedni. Aztán feltűnt a színen Ragnar és kezdtem kapizsgálni. De azért arra nem gondoltam, ami végülis a tragédia lett.

Az "Áldott gyermek" amolyan "A legyek ura", csak Svédországban. Rápillantást kaphatunk arra, hogy a gyerekek néha milyen gonoszak tudnak lenni egymással, meddig képesek eljutni és hogy amolyan ranglista szerint élnek. Én vagyok a főnök, azt csinálod, amit mondok! És az elnyomott fél nem mer szólni, nem mer fellázadni mert fél, hogy kilökik a fészekből és akkor egyedül marad. Eltűri a megaláztatásokat és akár a bántalmazásokat is, csak ne maradjon egyedül.

A könyv olvasása során, valahogy végig csendet éreztem. Mint amikor este fekszel az ágyban, sötét van, csak egy lámpa ég az ágyad mellett, csend honol az egész lakásban, olvasol és úgy érzed, hogy maga a történet a csend, ami körülvesz.
Nem egy pörgős történet, nem fogsz katarzisokat átélni, de mégis döbbenetes, nem tudsz elszakadni tőle. Tudni akarod mi is történt a lányokkal, majd jól megdöbbensz és akkor ott a csend, benned is.

Úgy érzem több elvarratlan szál is maradt a történetben és Ragnar származását is csak sejteni lehet, de ettől függetlenül nagyon olvasmányos.

Az írónő élettörténetét figyelembe véve még érdekesebb a történet. Édesanya, Liv Ulmann, sokáig együtt dolgozott Ingmar Bergmannal. Kapcsolat szövődött közöttük és ebből született 1966-ban Linn Ullmann. Több hasonlóság is észrevehető a történetben szereplő lányok élete és a saját élete között, leginkább Molly hasonlíthat rá.
A történetet 2005-ben Brage-díjra jelölték és az írónő a kortárs skandináv irodalom nemzetközileg legismertebb alakjává vált. Kíváncsi vagyok ezek után más műveire is.

Megjelenés: Et velsignet barn (2002.)/Áldott gyermek (2008. Scolar Kiadó.)
Oldalszám: 398
Ára: 3.250 Ft

# szépirodalom

Natascha Kampusch: 3096 nap

Niki 19:25 1 Hozzászólás

Két pillanat ragadt meg bennem nagyon a könyvből:
Amikor Natascha hallgatta a rádiót, amiben váratlanul szóba került az eltűnése és az, hogy a mai napig nem került elő, ő pedig üvölteni tudott volna a "börtönében", hogy ott van, életben van. Szinte láttam magam előtt az ágyán lelkileg teljesen összetört kislányt ahogy zokog, kiállt magában, Itt vagyok, élek! Gyertek értem. ...
A másik pedig az a pillanat, amikor 3096 nap után végre újra megölelhette az édesanyja.

Az, hogy mélységes döbbenettel olvastam a visszaemlékezéseit, biztos nem újdonság nektek. De ugyanakkor remegtem is belülről. Hány és hány ilyen beteg ember van szabadon a világon, mint a tettes? Hány és hány áldozat van jelenleg is így elzárva a külvilágtól és reménykedik abban, hogy megtalálják, kiszabadítják őt?
Édesanya vagyok. Eljön majd az a perc, amikor Gyerkőc ki fogja kérni magának, hogy ide-oda kísérgessem őt. Hogy tudnám"elengedni a kezét", hogy tudom majd mosolyogva mondani, "Repülj kicsi madaram, próbálgasd a szárnyaidat!", miközben tudom, hogy mennyi ilyen beteg ember rohangál szabadon. ...

Natascha Kampusch 10 éves volt, amikor elrabolta a 35 éves Wolfgang Priklopil és 8 éven át, mintegy 3096 napon át tartotta fogva a háza alatti 5 négyzetméteres "pincében".
Nem lehet szavakkal kifejezni, mit is élhetett át a lány. Sorozatos testi és lelki bántalmazások, éheztetések, még olvasni is szörnyű volt. Hihetetlen, hogy Natascha már 10 évesen is milyen lelki erővel rendelkezett, hogy túlélje. Szörnyű lehetett, belegondolni se lehet.
A lány állandó félelemmel és fájdalommal élte a napjait és várta a percet, amikor meg tud majd szökni. 3096 nap után ez sikerült neki. ... Priklopil még aznap öngyilkosságot követett el. ...

Emlékszem arra a napra amikor kiszabadult és a sajtó szinte darabokra próbálta szegényt tépni. Leginkább az érdekelte az embereket, hogy miért nem próbált megszökni hamarabb, miért nem kért segítséget, hisz a tettes többször is vitte emberek közé, na meg hogy a férfi megerőszakolta-e? Mintha lehetne még jobban is megalázni szegény lányt, mintha lenne jogunk pálcát törni felette. Hisz ő élte át ezeket.
A könyvében őszintén ír születésétől kezdve a szabadulásáig. Már az elrablásáig eltelt élete se épp sima út volt. Hogyan élte meg ezt a 8 évet, hogyan bánt vele az elrablója, hogyan szabadult ki és válaszol a fenti kérdésekre is.
Stílusilag nagyon jól megírt könyv. Natascha kitér az ok-okozatokra, próbálja pszichológiailag elemezni Priklopil tetteit és a saját cselekedeteit is. Senki se számítson szaftos részletekre, de a verések részletes leírásaira igen. Görcsbe rándult a gyomrom ezek olvasásakor, még felnőtt fejjel is sok volt, még így olvasva is, hát még átélve. Ezeket tényleg nem lehet szavakkal kifejezni.

Amikor Natascha kiszabadult, nem sokkal előtte olvastam John Flowles A lepkegyűjtő c. könyvét. Ahogy sorra jelentek meg a médiában a hírek, többször is eszembe jutott mennyi a hasonlóság a könyv és a lány története között.
A könyv olvasásakor akkor csak döbbenetet éreztem.
Ma már, olvasva a 3096 napot, félelmet is.
Natascha kiszabadult. És ezzel remény öntötte el a sok-sok családot, akik eltűnt gyermekeiket keresik, hátha. ... Ki tudja milyen lelki és testi sérüléssel, de hátha élnek és egyszer visszakaphatják őket. ...
Én viszont belegondolni se akarok. ... Belegondolni se merek. ... Édesanya vagyok. ...

Megjelenés: 3096 Tage (2010.)/ 3096 nap (2010. Scolar Kadó.)
Oldalszám: 261
Ára: 3.250 Ft

Kép forrása: http://vergiftet.wordpress.com/2010/10/07/natascha-kampusch-szerint-marhasag-az-egesz-stockholm-szindroma-dolog/

Nixy itt írt erről a könyvről.

Siobhan Dowd: A londoni óriáskerék rejtélye

Niki 19:24 0 Hozzászólás

Szinte látom magam előtt, ahogy pár év múlva Gyerkőc bevonul a szobájába ezzel a könyvvel (úgy legyen!), én pedig majd a mindent tudók mosolyával nyugtázhatom magamban, hogy kellemes kis ifjúsági "krimi" olvasásának állt neki. Majd megvárom, amíg elbeszélgethetek vele a történetről, szóba hozhatok olyan témákat (akár újra), mint a diszlexia vagy azt, mennyire csúnya dolog másokat bántani akár a származása, akár amiatt mert más, mint az átlagember. Próbálom majd megértetni vele, hogy Ted különleges volt. És a különlegességtől nem kell félni. ...

A "Szem" London egyik legnépszerűbb turistalátványossága, évente kb. 3,5 millió ember keresi fel. A 135 méter magas Millenniumi Kereket 2000 óta használhatja a nagyközönség és mintegy fél óra alatt tesz meg egy teljes kört.
Amikor olvastam a könyv fülszövegét, hogy titokzatos körülmények között eltűnt egy fiú az egyik fülkéből, a krimiknél érzett borzongás futott végig rajtam, vajon mi történhetett vele? Hogy tudott eltűnni egy lezárt fülkéből a levegőben?
Mivel ifjúsági történet, éreztem, hogy a megoldás nem lesz túl bonyolult, ettől függetlenül a történet végéig nem is sejtettem hová tűnhetett.

Ted 12 éves, diszlexiás, a nővérével és a szüleivel él. Egy napon meglátogatja őket a nagynénje a kamasz fiával, Salimmel, mielőtt New Yorkba költöznének. Salimet elviszik a Szemhez és míg a fiú felül egy körre, a testvérek lent várnak rá.
Igen ám, de mikor az óriáskerék megáll, Salim nincs a leszállók között. Hová tűnhetett? Ted és a nővére, Kat nyomozásba kezd. ...

Egy nagyon aranyos történet, amolyan ifjúsági krimi. Olvasmányos és rögtön magával tudja ragadni az olvasót.
Az írónő elég részletesen kitér a diszlexia tüneteire és úgy érzem emiatt is nagyon különleges a történet. Az a fajta regény, amit bátran ajánlok a 11-14 éves korosztálynak és így utólag visszagondolva, a rejtély is annyira egyértelmű volt, de nem állt össze a kép bennem. :o)
Továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy a szülő milyen sokszor figyelmen kívül hagyja a gyermeke gondolatait, mondván, hogy egy gyerek hogy tudhatná, hogy érthetné már, közben meg mégis tudja és érti.
Kellemes ifjúsági történet, szeretnivaló szereplőkkel.

Az írónő első regénye A Swift Pure Cry c.-mel 2006-ban jelent meg angolul. Magyarul, a Pongrác Kiadó gondozásában Éles és gyors sikoly c.-mel 2010-ben.
A londoni óriáskerék rejtélye, az írónő második regénye és szintén 2010-ben jelent meg a Pongrác Kiadó gondozásában.
Siobhan Dowd 2007-ben, 47 évesen hunyt el daganatos megbetegedésben.
Oldalszám: 276
Ára: 2.900 Ft
Az írónő oldala.
A "Szem" oldala.
London látnivalóiról itt.

# ifjúsági irodalom

Sofi Oksanen: Tisztogatás

Niki 19:22 0 Hozzászólás

Amikor befejeztem a könyv olvasását, döbbenten csuktam be és néztem magam elé. Igazán nem is találom a szavakat, nehéz a történetről bármit is írni.
Én a 80-as évek elején születtem, amikor a szocializmus itthon egészen más volt már, mint a háború után, a 40-70-es években. De ettől függetlenül még érezni lehetett, hogy az emberek óvatosak, gyanakvóak voltak.
A világháborúról sokat meséltek a rokonaim, hogyan élték meg, de a szocializmusról szinte nem is. Mintha nem lehetne elmondani, mintha nem szabadna beszélni róla, mintha jobb nem beszélni róla, hátha elfelejthetik.

Amikor megláttam Sofi Oksanenről készült képeket, majd elolvastam a könyv tartalmát, nagyon érdekesnek tartottam a kettősséget. Hisz a könyv a témáját tekintve nagyon komoly, az írónőről készült képek nekem pedig egy nagyon bohókás, lázadó nőt mutattak, akihez valahogy nem tudtam egy ilyen témát hozzátársítani.
A Tisztogatás egy színdarabnak indult, de kinőtte magát, ezért foglalta könyvbe az írónő. A könyv 2010-ben elnyerte a skandináv országok legnagyobb irodalmi kitüntetését és közel 30 nyelvre fordították le. Ezzel Sofi Oksanen Finnország legismertebb kortárs írójává vált.

1940. júniusában kezdte meg Szovjetunió az Észt Köztársaság megszállását és az utolsó orosz csapatok 1994. augusztusában távoztak.
A könyv felépítését tekintve, hol a 40-50-es években játszódik, hol a "jelenben", ami adott esetben 1992., hol egy évvel korábban.
Igazából annyira összetett a történet és a szereplők, hogy röviden nagyon nehéz írni róla.
A középpontban a szocializmus áll. Hogyan élték meg az emberek, mik történtek velük? Az egész ország meg volt félemlítve, sose lehetett tudni, hogy milyen ürüggyel, mikor visznek el kihallgatni és ezeken a kihallgatásokon mi fog történni, mert akikkel ez megtörtént, nem szívesen beszéltek róla (vagy épp nem is mentek már haza). Az írónő azt nyilatkozta, hogy a szexuális erőszakra és a szégyenre akarta felhívni a figyelmet, amiket az áldozatok éreztek, de én mégis úgy érzem, hogy igazán még sem ez van a középpontban.

A történet egy 1949-ben íródott levéllel kezdődik, majd utána egyből 1992-ben találjuk magunkat. Aliide Truu egy idős nénike, aki egy eszméletlen orosz lányt talál az udvarán. Befogadja, lerí róla, hogy menekül valami vagy valaki elől. Mit rejteget a lány múltja, hogy került Aliide kertjébe? Egyáltalán ki Aliide és mi derül ki a múltjából? A jelenben játszódó részekben Aliide és Zara kapcsolatáról olvashatunk.
Az 1991-esekben arról, hogy mi vezette Zarát a tettéhez.
A háborús ill. az utána való évekbe való visszapillantásoknál feltárul egy szerelem, egy féltékenység és a szocializmus rémtettei. Amikor nem lehetett tudni, hogy kiben bízhatsz meg és az erőszak szinte mindennapos volt.
A könyv vége amolyan falhoz vágósra sikeredett és számomra nem lezárt. Olvastam volna tovább, kíváncsi lettem volna a szereplők életének folytatására és a múltról is szerettem volna még olvasni.

Nagyon tetszett, lelkileg megrázó volt. Amikor Aliide-ről olvastam, a dédimet láttam magam előtt. A szoros kontyba tekert haját, a ráncos kezét, ahogy télre tette el a befőtteket és a lekvárt. Ugye vele nem történtek ilyenek? Ugyanakkor Aliide nagyon érdekes karakter. Nem tudom eldönteni, hogy sajnáljam, vagy betegnek tartsam.
Zara pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelem egy örök körforgás, csak néha adnak vagy épp vesznek el belőle.

Bár Észtországban játszódik a történet, de gondolom, hogy más szovjet fennhatóság alatt álló területek lakói is hasonló történésekről tudnának beszámolni. Akár a dédszüleink, nagyszüleink, vagy a szüleink. Belegondolni se merek, kérdezni se merek. ...
Az egyik legjobb regény, amit életem során eddig olvastam. ...

Megjelenés: Puhdistus (2008.)/Tisztogatás (2010. Scolar Kiadó)
Oldalszám: 367
Ára: 3.450 Ft
Az írónő oldala.

# szépirodalom # történelem

2011. február 7., hétfő

Monika Faherholm: Az amerikai lány

koalány 21:05 0 Hozzászólás

(Bevezető: Mázlim volt. Egyik nap kinéztem ezt a könyvet az Alexandrában, és másnap már fel is került könyvtárunk honlapjára, így rögtön le is csaptam rá. Először fordult tehát elő, hogy elsőként olvastam egy vadiúj könyvtári könyvet.)

A könyv címéről elsőként A tetovált lány ugrott be nekem, talán mert az is svéd krimi. De a két regénynek semmi köze egymáshoz.

Monika Fagerholm krimije nem egy szokványos krimi. Néha érthetetlenebb és elvontabb, néha nehezen olvasható - komolyabb műről van szó tehát, komoly lélekábrázolással. Emellett persze tele van izgalommal és rejtéllyel. A történet kiindulópontja is egy ilyen rejtély: hogyan és miért halt meg (esett le a szikláról a mocsárba) a piros esőkabátos amerikai lány?

A hivatalos ajánló:

Valahol Finnország svéd nyelvterületű részén, egy szigetes, erdős, mocsaras vidéken, szóval a világ végén békésen – vagy épp titkos békétlenségben – él néhány család. Egyszer csak az egyik házban felbukkan egy furcsán beszélő lány, egy „amerikai”, aki nemigen illik ebbe a környezetbe – s érkezésével a feje tetejére áll minden. Aztán az amerikai lány váratlanul meghal, egy fiú öngyilkos lesz, egy fiatal családanya eltűnik. De mi áll a tragikus események mögött?

Amikor néhány évvel később két kislány, Sandra és Doris játékos nyomozásba kezdenek, s megpróbálják rekonstruálni a történteket, ez újabb tragédiához vezet.

A könyvnek tehát nem is az amerikai lány a főszepelője, hanem a rejtély után nyomozó két kamaszlány, Sandra és Doris. Akiket egy különös "szerelem" fűz egymáshoz. De a könyv összes szereplőjére ez a különlegesség, rejtélyesség jellemző - vagy netán csak Sandra látta így? Mert mire az ember a könyv végére ér, és kiderül számára az amerikai lány rejtélye, arra is rájön, hogy semmi sem az, aminek látszik, és már maga se tudja, mi az igazság és mi a "fantazmagória".

Számomra az egész regény rejtélyes maradt tehát, bár, mint az utószóban olvasható: Az amerikai lány egy kétrészes elbeszélés első része, a teljes mű címe Kialszik a rivaldafény.

Hát... azt hiszem, egyelőre nem vágyom rá, hogy elolvassam a folytatását. Talán majd egyszer. Most valami könnyedebbre vágyom ezután a mű után.

A szerzőről:

Monika Fagerholm finnországi svéd írónő 1961-ben született. Regényei és elbeszélései számos országban jelentek már meg, több jelentős díjat is nyert el, így Az amerikai lányért 2005-ben megkapta a tekintélyes svéd August díjat.

# krimi-thriller

Niccoló Ammaniti: Ahogy Isten parancsolja

koalány 21:04 0 Hozzászólás

"Egy eső áztatta pusztán, valahol a világ végén él apa és fia. A zsigereikből fakadó, durvaságon és erőszakon alapuló szeretet köti össze őket. Életüket együtt tengetik néhány félkegyelművel. Egy nap aztán úgy döntenek, eljött az idő, hogy megváltoztassák az életüket. Ahogy Isten parancsolja..."

Ez a könyv tetszett a legkevésbé Niccoló Ammanititől. Köztudott, hogy az olasz író műveiben elég gyakori az erőszak, a verekedés, de ez már már kicsit nekem is sok volt.
Mondjuk nagyon izgalmas könyv, főleg "Az éjszaka" c. rész, de ez a sok haláleset és a megerőszakolás azért annyira nem tetszett! Néha groteszk próbált lenni (ld. a mélyen vallásos szociális munkás szerelmi története és vívódása), de nekem inkább az egész szomorú volt...

Amit még furcsállok, hogy ugye eddig három könyvet olvastam Ammanititől, és mindháromban a főszereplő egy szerencsétlen sorsú, lúzer kisfiú, akit megfélemlítenek a barátai/osztálytársai, és durva apja van. Elgondolkodtató, miért minden regényben ez a típusú kisfiú a hős? Ammanitinek szerencsétlen gyermekkora és erőszakos apja volt netalán tán?

A korábbi regényekről a címre kattintva olvashattok:

Én nem félek (- ez továbbra is az egyik kedvenc könyvem!)

Magammal viszlek

# krimi-thriller

2011. február 6., vasárnap

Jo Frost: Szuperdada- Hogyan hozzuk ki a legjobbat a gyermekeinkből?

Niki 21:26 0 Hozzászólás

Emlékszem, pár évvel ezelőtt, amikor még csak tervbe volt véve, hogy majd egyszer lesz gyerkőcünk és belebotlottunk a boltban magát földhöz vágó gyerekekkel küszködő családokba, akkor mindig összenéztük és biztosan állítottuk, hogy a mi gyerekünk ilyet nem fog csinálni. :o) (Dehogy nem!)
Olyan félidős lehettem, amikor először láttam a Viasat3-on futó Segítség, szülő vagyok! c. műsort, amiben az írónő ad tanácsokat a szülőknek. Szörnyülködve, teljesen ledermedve néztem végig.

Elveim voltak a szülés előtt, majd amikor először megpillantottam a Gyerkőcöt, mint a kártyavár minden összedőlt. Hisz ő az én gyerekem, ő lett az a bizonyos mi gyerekünk. Kaptam a tanácsokat, ne kapd ki azonnal az ágyból, mert elkényezteted; ne aludjon egy szobába veletek, mert nem fogod tudni külön költöztetni és így tovább. Mindig végighallgattam az okosságokat, de éreztem belül, mit kell tennem.
Mint ahogy én se hasonlítok a szomszédomra (max. abban, hogy ő is nő), a gyerekem se hasonlít az ő gyerekére (max. abban, hogy ő is kisember). Nincsenek bevált receptek, de lehetnek bevált támpontok, amiket aztán a szülő a saját életvitelüknek megfelelően átalakít és sikert érhet el velük, csak kitartónak kell lennie.

"A nevelés azt jelenti, hogy meleg szeretettel fordulsz a gyerek felé, ám határozott vagy, amikor arra van szükség."

Nem könyvből nevelünk, de ez nem zárja ki, hogy ne olvassunk gyerekneveléssel foglalkozó könyveket, főleg, ha vannak problémák. Szülőként sokszor elfogultak vagyunk, nem látjuk át hol a baj. Ezek a könyvek rá tudnak mutatni, ha már mindent megpróbáltál, hogy mit tehetsz még, hátha.

Bátran olvassatok ilyen könyveket. Ez nem jelenti azt, hogy olyan módszert alkalmazzatok, ami a ti értékrendszeretekkel nem egyezik, de rávilágíthatnak a problémákra, ötleteket tudnak adni, amiket aztán alkalmazhattok.
Gyermeket nevelni fantasztikus dolog, de ahogy nő, egyre több nehézséggel is találatod szembe magadat (főleg, ha első baba) és bizony előfordulhat, hogy ott fogsz ülni az ágy szélén zokogva, mert te már mindent megpróbáltál, de semmi se használ.

Jo Frost nem gyerekorvos, nem gyerekpszichológus, hanem egy babysitter, sok-sok év tapasztalatával a háta mögött. Figyelte a családokat, többnyire ugyanazok a problémák jönnek elő és ehhez ad nagyon emberi tanácsokat. Nem kínozza a gyereket, nem zokogja álomba magát a kicsi a tanácsai miatt, gyerek és szülő központú. A könyv leginkább a tipegős korosztályra (vagyis a 2-4 évesekre) terjed ki, de érinti a fiatalabb és az idősebb korosztályt is.
Nem lehet felöltöztetni?
Nem akar fürdeni? Vagy épp nem lehet sírás nélkül kivenni a kádból?
Mi a helyzet a szobatisztasággal, hogyan kezdjük el?
Nem akar enni, válogat?
Verekszik a játszótéren?
Nem akar lefeküdni?
Nem akar aludni?
Féltékeny a tesóra?
Nem lehet vásárolni menni vele?
Hisztizik? stb.
Ha ezek a kérdések közül csak eggyel küszködtök, akkor Jo Frost Szuperdada c. könyve nektek szól. Nagyon jól van felépítve, nagyon tetszik, olvassátok el! Segíthet!

Idén a Park Könyvkiadó gondozásában újra megjelent- sokáig nem lehetett kapni-, csapjatok le rá gyorsan. ;o)

Megjelenés: Supernanny, How to Get the Best from Your Children (2005.)/ Szuperdada- Hogyan hozzuk ki a legjobbat gyermekeinkből? (2006. 2011. Park Könyvkiadó)
Oldalszám: 238
Ára: 2.900 Ft
Az írónő oldala.

# életmód-nevelés-társadalomtudomány-tudomány

Tonya Hurley: Szellemlány

Niki 21:25 0 Hozzászólás

"Én istenem, jó istenem, lecsukódik már a szemem.
És ha meghalnék reggelre, legyek népszerű szellemke!"

Tonya Hurley Ghostgirl c. könyvével szinte berobbant a sikerlisták élére. A trilógia első része 2008-ban jelent meg angolul, a folytatása, a Homecoming 2009-ben, a befejező kötet, a Lovesick pedig 2010 júliusában. Jelenleg 22 nyelvre fordították le a köteteket és itthon is nagy sikere lett az első résznek.

A Szellemlány egy nagyon bájos ifjúsági regény, amolyan "gótikus" mese. A borítója kívül-belül gyönyörű és nagyon egyedi. Képen annyira nem jön át, de olyan vizuális érzést kelt, hogy a koporsóban BENNE fekszik a lány, a szalag pedig a koporsón KÖRBEFUT. A szürke (vagy fémszínű) lapszélek pedig nagyon feldobják a külcsínt.
A történet olvasása során azon gondolkodtam, hogyha nem ilyen lenne a borító, hanem csak egy szimpla/egyszerű, ami az ifjúsági irodalomhoz illik (most így hirtelen Sarah Dessen könyve jutott eszembe, ezzel a borítóval), akkor tán más szemmel, sokkal kritikusabban olvastam volna. De így végig uralkodott rajtam egy MESE olvasásának az érzete, így nem is úgy néztem a történetre, mint ifjúsági irodalomra, hanem, mint egy mesére.

Charlotte, amolyan láthatatlan diák a gimnáziumban. Nem foglalkozik vele senki, mintha nem is létezne.
Új év kezdődik, elhatározza, hogy most minden más lesz és meg fogja hódítani a kiszemelt fiú szívét, aki nem más, mint a suli legmenőbb lányának és Charlotte példaképének a barátja. Minden viszonylag jól alakul, de ekkor egy gumimaci sajnos közbeavatkozik.
A lány nem akarja elfogadni, hogy meghalt, nem tud beilleszkedni a túlvilági osztálytársai közé (igen, nincs menekvés, a suli még a halál után is folytatódik). Talál egy segítőtársat, akinek a segítségével próbálja továbbra is meghódítani a fiút, de egy kis gubanc alakul ki.
Minden a feje tetejére áll és Charlotte-nak döntenie kell, hová is tartozik igazán.

Olvasmányos volt, elvarázsolt a bája, de mégis volt egy kis hiányérzetem. Nem tudom megfogalmazni, hogy pontosan mi is hiányzik a történetből, de úgy érzem, mintha valami nem lenne a helyén.

Zavart, hogy 100%-ban kimaradtak a szülők, a családtagok. Egyszerűen meg se fordult a lány fejében, hogy megnézze mi van a szüleivel, elmenjek hozzájuk. Nekem ez nagyon fura volt.

A legtöbb ifjúsági regénynek a maga módján megvan az üzenete. Próbáltam rájönni, hogy ebben a könyvben mi is az, de igazán nincs neki. Inkább egy érzést próbál sugallni a tiniknek (és a nem tiniknek), akiknek egy része sokszor ugyanúgy láthatatlannak érzi magát, mint Charlotte.
Aranyos történet egy lányról aki meghal, hogy dolgozza fel, milyen a másvilág és hogyan próbál foggal-körömmel az élők között maradni és hogyan változik.
Könnyed, szórakoztató, néhol megmosolyogtató, egyszerű, bájos történet, gyönyörű kivitelezéssel. Átmenet a mese és azok között az ifjúsági regények között, amik sugallni szeretnének valami okosságot az olvasónak. Én szívesen adnám a 13-14 éves lányom kezébe.

Gigi blogján elolvastam, miről fognak szólni a folytatások, itt ti is megtehetitek, ha gondoljátok.

Megjelenés: Ghostgirl (2008.)/ Szellemlány (2010. Pongrác Kiadó)
Oldalszám: 324
Az írónő oldala.

Ghostgirl oldala.

# fantasy # ifjúsági irodalom

Created By Sora Templates | Distributed By Gooyaabi Templates